1. Készítette
Kővári Viktor
Szak
Informatikus könyvtáros
I. évfolyam

2.  A televízió, röviden tévé vagy betűszóval tv, képek
és hangok távoli helyen való együttes vételére
szolgáló készülék.

3.  Az első lépések a televízió megszületéséhez,
Paul Nipkow nevéhez köthetőek, hiszen
Németországban már 1884-ben feltalálta a
képfelbontás elvét.

4.  Majd Karl Ferdinand Braun 1897-ben kifejleszti a
katódsugárcsövet, aminek a lényege, hogy
elektronok csapódnak össze, amik képpontokat
gerjesztve, felvillanást hoznak létre. Ezek a
felvillanások alkotják a képet.

5.  Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen
elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszer
feltalálása.
 1924-ben jött rá a megoldásra, majd 1926-ban
történt meg a magyar szabadalmi bejelentés.
 Végül Telefunken néven indult meg először a
rendszeres adás 1935-ben, Németországban.

6.  Másik úton indult el Mihály Dénes, aki 1933-
ban E. H. Traub nevezetű fizikussal együttműködve
már egy olyan televíziós készüléket mutathatott be,
ami a képet 240 sorra bontotta fel, ez Mihály–
Traub féle forgótükrös vevőkészülék, amelynek
képét akár 2,5×3 méteres felületre is ki lehetett
vetíteni.
 1936 őszén történt meg az első zárt
láncú televíziós közvetítés, ahol
mintegy 30 méteres távolságra
közvetítettek televíziós képet.

7.  Anglia már 1929-ben elkezdte a kísérleti
műsorszolgáltatást a BBC fennhatósága alatt.
1936-ig John Logie Baird készülékével, majd
később az EMI által kifejlesztett elektronikus
képátviteli rendszerrel.
 Az Amerikai Egyesült Államokban viszont
az NBC csak 1939-ben sugározta az első televíziós
adását.

8.  1929-ben a Bell laboratórium már bemutatta
a színes televíziót, viszont Peter C. Goldmark
nevéhez fűzhető az első használható színes
televízió szabvány kidolgozása 1940-ben.
 A 20. század végére a
televízió a legnagyobb hatású
tömegmédiummá vált
világszerte.

9.  1953. január 23-án döntés született a hazai televíziózás
megindításáról. A döntés értelmében a
közben Újpestről Kőbányára települt Orion gyárat bízta meg
a Minisztertanács, hogy haladéktalanul kezdje meg televízió
vevőkészülékek gyártásának technikai előkészületeit.
 Eleinte egy 14 x 18 cm-es képméretű vevőkészüléket
fejlesztettek ki, úgyhogy az 1954. január 20-án meginduló első
próbaadások már ezeken a készülékeken voltak láthatóak.
 A nagy tömegeket vonzó őszi mezőgazdasági vásár egyik
kiemelt látványossága is ez a tévékészülék típus volt.

10.  1955. augusztusára megszületett a szériagyártásra
szánt tévékészülék első prototípusa, az
Orion AT-501.

11.  1956. tavaszától kerültek az első készülékek forgalomba,
kezdetben csak Budapesten, 5500 Ft/db áron.
(akkoriban egy mérnök fizetése átlag 550-650-Ft volt)
 1957. májusában hivatalosan megindul az Magyar Rádió és
Televízió műsoradása.
 1958 második felében a székesfehérvári Videoton gyár is
megkezdte a tévékészülékek fejlesztését és gyártását a
növekvő népszerűség kielégítése céljából, hiszen ekkoriban
„hiánygazdaság” működött, vagyis nincs annyi készülék a
piacon, amennyire igény lett volna.

12.  1960-ban a Videoton gyár bemutatta első önálló
fejlesztésű, Tavasz típusú készülékét.

13.  1969. április 5-én sugározták az első színes adást hazánkban.
 Ekkor kezdődtek meg az első francia importból származó
színes készülékek forgalmazása is, bár az ára visszatartó erővel
bírt, emiatt az akkori státuszszimbólum egyik tárgyává lett.
 Az első színes adásokat is ezeken az akkor az országban
működő 200-300 francia kísérleti készüléken lehetett fogni.
 1970-ben az első színes helyszíni közvetítés az
április 4-ei díszszemle. Az előfizetők száma ekkorra már elérte
az 1 millió 700 ezer főt.

14.  Az 1980-as évek második felére a két nagy hazai gyártó
technológiai lemaradása a külföldi éllovasoktól szembetűnővé
vált.
 Idővel összeszerelő üzemekké alakultak át, majd 1990 után, a
beáramló sokkal korszerűbb készülékek özöne mindkét nagy
gyár elhalását eredményezte.
 Az ötvenes évek külföldtől elhatárolódó, önállóságra törekvő
gazdaságpolitikai szemlélete miatt kényszer-szülte hazai
elektronika-ipar két nagy oszlopa ledőlt.

15.  A televíziózás elve hasonló a rádióhoz. A kamera az általa
felvett képi és hangjeleket elektromos jelekké alakítja. Ezeket
az elektromos jeleket vagy rögtön, vagy rögzítés és utólagos
műsorrá alakítás után továbbítják a televízió-vevőkészülék
felé.
 A távolsági jeltovábbítás általában elektromágneses
sugárzással történik, de történhet kábelen keresztül is.
 A vevőkészülék azután visszaalakítja képpé és hanggá az
elektromos jeleket.

16.  Katódsugárcsöves (CRT)
 Folyadékkristályos (LCD)
 Plazma (PDP)
 OLED

17.  Analóg képnormák
 PAL
 SECAM
 NTSC
 Digitális képnormák
 HDTV

18.  A műsorok terjesztési módja szerint a televíziózás lehet:
 Földi sugárzású - hagyományos /analóg vagy digitális jelátvitelű
 Műholdas sugárzású /analóg vagy digitális jelátvitelű
 Kábeles, zárt láncú terjesztésű – kábeltelevízió /analóg vagy digitális
jelátvitelű
 Interneten keresztüli /csak digitális jelátvitelű.
 Az analóg rendszerrel szemben a digitális jelátvitel esetén
átviteli torzítások nem lépnek fel.