XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia Eger, 2013. november 6–7–8–9. VÁLTOZÓ ÉLETFORMÁK – RÉGI ÉS ÚJ TANULÁSI KÖRNYEZETEK

1. IKT-eszközök,
digitális tananyagok,
műveltségi területek
a pedagógusok szemével
XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia – EGER – 2013. november 7-8-9.

2. TÁMOP-3.1.2-12/2
Új tartalomfejlesztések a közoktatásban

3. Eszközök: számítógép, projektor, interaktív tábla

4. Mérőeszköz I.
• az IKT-eszközök hazai elterjedtségét, használatát
vizsgálta az intézményrendszer és a NAT
műveltségterületeinek a tükrében online kérdőív
formájában http://bit.ly/Y1dKvS
• a digitális anyagok minőségfejlesztésnél már
megszokott SWOT analízisét készítettük elő online
kitölthető formában. http://bit.ly/X2Qnff
• a műveltségi területeknél a digitális tananyagok iránti
igényt mértük fel egy online kérdőívvel
http://bit.ly/VT0CpN
• az oktatási intézményeken belüli digitális anyagok és
IKT-eszközök használatát vizsgálja http://bit.ly/13qTSBz

5. Minta
• Válaszadók: pedagógusok, akik használják az
internetet szakmai informálódásra
• Minta forrása: eTanárikar - pedagógus panel
(5100 fő)
• Minta elemszám: kutatási részenként változó
(1) 626 fő (2) 120 fő (3) 197 fő (4) 81 fő
• Adatfelvétel ideje: 2012. augusztus –
szeptember

6. eTanárikar
• Kutatás idején: 5100 fő
• 2013. november: 6700 fő
• Aktív, IKT-t használó pedagógusok

7. Hol dolgozik?

8. Rendelkezésre állás

9. Használat

10. Igény

11. Mire lenne igazán szükség?

12. SWOT analízis
erősségek, gyengeségek,
lehetőségek,
veszélyek

13. Milyen digitális tananyagot
használ?

14. Erősségek

15. Gyengeségek – szórt vélemények
• Ergonómiai, vagy felhasználási hibát 23-an említették.
• Tartalomhoz kapcsolódó hibák száma 32. Némely anyag
„nevetségesen” egyszerű, míg mások feleslegesen hosszúak,
terjengősek.
• Az eszközökkel összefüggő észrevételek: technikai problémák,
eszközhiány, illetve a digitális tananyagok kompatibilitási hiánya.
• A legtöbbet említett gyengesége a digitális tananyagoknak a
testreszabhatóság hiánya. 19 említéssel. Ez az összes kitöltő 15,8%.

16. Lehetőségek
• „integrált, illetve differenciálásra is jól használható”,
interaktivitást erősítő formában
• testreszabhatóság, bővíthetőség - a meglévő anyagokhoz,
illetve a digitális galériák bővítése, ahol az elemek, kép,
hang, videó, animáció, szimuláció külön is elérhetők.
• pedagógusképzések
• pályázatok - mint lehetőségek a digitális tananyagok
felhasználásában.

17. Veszélyek
A pedagógusoknak nincs rálátása az összes piaci szereplőre, a veszélyeket és a lehetőségeket
saját gyakorlati felhasználásukon át értelmezték.
• legtöbbet említett a drága ár, de nemcsak a digitális tananyagokra vonatkoztatva, hanem a
képzésekre is
• technikai problémák a környezetre vonatkoztatva: a nem megfelelő hálózat, vagy a projektor
élettartama. „Én fél éve nem tudom használni az anyagaimat”.
A költségek és a technikai problémák említése összefüggenek. Spontán említésként a
válaszadók 48,3%-a tüntette fel veszélyként őket.
• technikai probléma még a többek által emlegetett „technika ördöge”. „Például bemutató órán
nem működött, pedig előtte kipróbáltam, s minden rendben volt”. Ilyen és ehhez hasonló
említések a válaszadók 12,5%-át érintették.
• A pedagógusok egy része aggódik, hogy a diákok motivációja és bizonyos kompetenciái
eltűnnek vagy háttérbe szorulnak: „túlságosan akarjuk motiválni, 'kiszolgálni' a gyereketelkényelmesedik” „vizualitás túlsúlya”, „megfelelő agyi területek tréningje hiányzik”, „kézírás
visszaszorulása”.
• Minőségi veszélyek: 12,5%-uknál megjelenik az igény a minőség iránt: „Olyan "tananyagnak"
álcázott tartalmak jelennek meg, amelyek semmiféle értéket nem közvetítenek.”, „Ne legyen
a fejlesztett anyag automatikusan működő, a gyerek ne csak „nézzen”, - beavatkozás,
cselekedtetés, interaktivitás szükségessége stb.”

18. Műveltségi területek - hasznosság

19. Milyen elvárások vannak a digitális anyagokkal szemben?

21. Internetre fejlesszünk
vagy internet nélkül is
futtatható anyagot?

22. Műveltségterület
Matematika
161
82%
Ember és természet
149
76%
147
75%
143
73%
Művészetek
138
70%
Informatika
124
63%
Élő idegen nyelv
117
60%
Ember és társadalom
115
59%
Életvitel és gyakorlat
73
37%
Testnevelés és sport
28
14%
Egyéb
27
14%
Földünk –
környezetünk
Magyar nyelv és
irodalom
Hol hasznos?
A válaszadók %
(A pedagógusok megítélése szerint)
Hasznos a digitális anyag?

24. Hogy készítené fel a pedagógusokat (a teljes tantestületet)
intézményében az IKT-eszközökkel való oktatásra?
• „tanfolyammal, de úgy hogy a 30 óra
ténylegesen 30 óra legyen!”.
• fontos a helyszín is, ne kelljen utazni, utazási
költséget fizetni.
• gyakorlatorientált helyszíni képzés és a
folyamatos további mentorálás.
• a helyi 30 órás képzéseket hatékonyabbnak
tartják, mint a 10 órást, és kizárták, hogy ez
utóbbi más helyszínen legyen.

25. Az ellenőrzés szükségességéről
„Az a fontos, hogy ellenőrizzünk? Legyenek meg az
eszközök mindenki számára hozzáférhetően, tudjanak
bánni vele a pedagógusok, akkor biztosan nem
hagynak ki ilyen lehetőséget. Mindannyiunknak
fontos, hogy a gyerekek élvezettel üljenek az
óráinkon. Ha ott van a termemben, tudom használni,
miért ne tenném? A saját munkámat könnyíti. Azt
sem kell ellenőrizni, hogy az irodalom könyvet
használja-e a tanár. Néhány év múlva szerintem
ugyanilyen természetes lesz az IKT-eszközhasználata,
ha lesz eszköz, ha ért hozzá a pedagógus, ha a
személyes kommunikációra is lesz elég ideje.”

26. Mire költene intézményében?

27. IKT használat hogy
ellenőrizhető?

28. Egy kolléga a SWOT veszélyei között említette:
……
a fejlesztőket nem fizetik meg munkájukkal arányosan
a pedagógusokat nem ösztönzik elég hatékonyan a táblák
használatára
a továbbképzések ötletszerűek, nem elég hatékonyak,
vagy drágák
nincs még hatékony műhelymunka fejlesztő és
felhasználó között
hiányoznak az alkotó teamek

29. Bedő Andrea - PhD hallgató
Témavezető: Csíkos Csaba
Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!