2. A szupernóva a Napnál nagyobb (minimum
5ször) tömegű csillag végső, nagy robbanása.
A szupernóvák többször annyi energiát képesek kibocsátani, mint
a Nap egész élettartama során se. Képesek akár az egész
univerzumot is bevilágítani.
A felfedezett szupernóva
robbanások
3. 1A típusú szupernóva
Amikor egy fehér törpecsillag és egy vörösóriás kettős csillagrendszert
alakít ki , akkor a fehértörpe égés anyagot (Hidrogén)
szív el a vörösóriástól.
Ám a fehértörpe fúzió
hatására végtermékeket
hagy (oxigén, szén, vas).
Szénfúzió hatására a
fehértörpe eléri
maximális tágulását, egyre
nagyobb lesz a belső sűrűsége
a csillagnak, valamint vas
hatására instabil lesz,
így már csak idő kérdése,
hogy a fehértörpe gigantikus
méretű termonukleáris
bombaként felrobban.
4. Az egyedül lévő csillagok
robbanása
Több tízmillió évig békésen zajlott a hidrogén-hélium fúzió a
csillag magjában, ami biztosította a szabályozott "fúziós
erőmű" egyensúlyát. Egy idő után kifogyott a hidrogén, akkor
a csillag belseje kicsit összehúzódott, a magjának megnőtt a
hőmérséklete és a hélium így "begyulladt", elkezdte
átalakulását szénné és oxigénné. Természetesen ezek
is elfogytak valamikor, amit további összehúzódások és
fajlagosan sorra kisebb energiát termelő fúziós reakciók
beindulása követett.
Az egyre gyorsuló folyamat során elérkezett a csillag azon
ponthoz, amikor a szinte tiszta szilíciumból álló mag átalakult
vassá, ami a halál pillanatát jelentette - a vasmagok fúziója
már nem termeli, hanem igényli az energiát. Ilyenkor a
gravitációs vonzás legyőzi a fúziós reakciók egyensúlytartó
sugárnyomását, a csillag összeomlik, méghozzá igen gyorsan.
5. 2-es típus
Nagyméretű csillagok, melyek kezdeti tömege meghaladja a 8
naptömeget, nukleáris fűtőanyaguk teljes elhasználása után
fejlődésüket a mag összeroppanásával fejezik be. A folyamat
eredményeképpen egy kompakt objektum, pulzár (~820 naptömegű csillag robbanása esetén), fekete lyuk (~20-40
naptömegnyi csillag robbanása esetén) vagy magnetár keletkezhet.
Neutroncsillag
6. A csillagok zombija : a neutroncsillag
Egy neutroncsillag létrejöttéhez egy durván 10 naptömegű
csillag gyors pusztulására, egy szupernóva-robbanásra van
szükség. Ezekből alakulnak ki a pulzárok, a fekete lyukak és a
magnetárok
Valamivel egy másodpercnél (!) rövidebb idő alatt a csillag
nagyjából Föld-méretű magja összehúzodik kb. 10-15 km
átmérőjűvé, ezzel az elektronokat és protonokat annyira
összezsúfolva, hogy elegyük átalakul neutronokká.
Ennek a 10-15km es átmérőjű csillag tömege kb a Nap
tömegével megegyezik.
7. • A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel
rendelkezik röntgensugarak formájában nagy mennyiségű energia
szabadul fel egy kúp alakú térrészben.
Vera (vagy Vela) pulzár
Vera hangját képesek vagyunk hallani speciális készülékekkel.
• A magnetárok olyan neutroncsillagok, melyeknek rendkívül erős a mágneses tere, ez a
tér hozza létre az óriási mennyiségű elektromágneses sugárzást, mely részben röntgen-,
részben gamma tartományba esik. Olyan hatalmas a mágneses terük, hogy egymillió
km-ről is kiszívná a vörösvértesteinkből a hemoglobin-molekulákat. Egyenlőre nagyon
sokat nem tudunk róluk, mert egy sincs a közelünkbe
• A fekete lyuk olyan égitest, amelynél a felszínre vonatkoztatott szökési sebesség eléri
vagy meghaladja a fénysebesség értékét. Itt a fizikai mennyiségek (sűrűség,
téridőgörbület) végtelenné válnak . A szingularitást körülvevő térrészben a gravitáció
olyan erős, hogy onnan sem anyag, sem fény nem szabadulhat ki. E gömb alakú térrész
határfelülete az eseményhorizont, sugara az ún.Schwarzschild-sugár. Az
eseményhorizonton belülre kerülő anyag vagy sugárzás belezuhan a szingularitásba.
8. 1b és 1c típusú
Az Ib és Ic típusú szupernóvák, hasonlóan a 2-es típushoz, nagy
tömegű csillagokból alakulnak ki, melyek fűtőanyaga a magban
elfogyott. A csillag azonban az erős csillagszél, vagy egy társcsillag
hatására a külső hidrogénrétegét elvesztette. Az 1b és 1c típusú
szupernóvák feltehetően nagy tömegű csillagokból alakulnak ki a
2-es típus pedig valószínűleg a kék
szuperóriásokból keletkezik.
Szupernóva
9. Mi is szupernóvákból vagyunk!
Ha hiszed, ha nem szó szerint csillagporból
vagyunk. A testünk minden egyes atomja
egy-egy szupernóva maradványaiból maradt.
Lehet hogy a jobb kezed másik szupernóva
maradványait tartalmazhatja mint a balodét.
