2. • A kommunikációs folyamatok osztályozása
nem tisztázott eddig.
• Több osztályozás is létezik
• A legáltalánosabb típusokat vizsgálva
megállapíthatunk négy kategóriát
3. 1. A kommunikációban résztvevő
személyek száma szerint:
• Intraperszonális
• Interperszonális
• Csoport- és tömegkommunikáció
• Interkulturális kommunikáció
4. 2. Alkalmazott jelrendszer
függvényében:
• Verbális kommunikáció
• Nonverbális kommunikáció
3. A közlő szándéka szerint:
• Szándékos kommunikáció
• Nem szándékos kommunikáció
5. 4. A közölt információ természetét és a
befogadóra tett hatását illetően
• Kognitív
• Affektív-emocionális
Egy másik felosztás szerint:
• Praktikus (gyakorlati)
• Irányító és szórakoztató
6. A kommunikáció szintjei
• Az emberi kommunikáció különleges, ennek
során az egyik tudat kapcsolatba lép a
másikkal
• A társadalmi kommunikáció a társadalmat
alkotó csoportok, egyének
információcseréje, amely magába foglalja két
ember kapcsolatát és a technikai eszközök
közbeiktatásával megvalósuló
tömegkommunikációt is.
7. A kommunikációban résztvevő
személyek száma szerint négy szintjét
különböztethetjük meg:
1. Intraperszonális
2. Interperzsonális
3. Csoportkomunikáció
4. Tömegkommunikáció
További csoportosítási lehetőségek
5. Interkulturális kommunikáció
6. Fiktív kommunikáció
8. Intraperszonális kommunikáció
• Személyen belüli
• Ennek során a kommunikáció az egyénen belül
történik, mint egy belső monológ (pl.:
elmélkedés, imádság)
• Belső folyamat, értelmi és érzelmi szintünkön
folyik, a gondolkodás, megértés műveleteit a
valóság tárgyaival, jelenségeivel kapcsolatos
viszonyunk gondolatainkban való tükröződését
jelenti.
9. Interperszonális kommunikáció
• Személyek közötti
• A kommunikáció legelemibb, legfontosabb társas
formája
• A kommunikáció közvetlenül két személy között
zajlik
• Lehetőség van az üzenetre azonnal
reagálni, egyben ellenőrizhetjük, hogy sikerült-e
pontosan átadni
• Módunkban áll ismételni, korrigálni
• Ez a kétoldalú információcsere a leghatékonyabb
11. • Az interperszonális kommunikáció során
többről van szó, mint a retorikai szituációban
• Feltételezi a befogadó fél aktivitását is
• Így a kommunikációs modell négy mozzanatra
bővül ki:
– Közlés
– Befogadás
– Válasz- visszacsatolás
– Szabályozás
12. • Ebben a modellben egyaránt szerepet játszik a
verbális és nem verbális kommunikáció
• M. L. Knapp az alábbi hét osztályba sorolja a
nem verbálisakat:
– Testmozgás vagy kinezikus viselkedés
– Testi jellemzők
– Érintkezési viselkedés
– Paranyelv - a nem verbális vokális jelzések
– Proxemika - a távolságtartás
– Készítmények
– Környezeti tényezők
13. Csoportkommunikáció
• Ennek során a csoporttagok közötti
kapcsolatok tükröződnek a kommunikációban
• A résztvevők homogén, meghatározható
számú sokaság alkotja
• Az információáramlás nem feltétlenül
kétirányú és közvetlen.
• Jellemzője a kölcsönösség és a közvetlenség
14. A tömegkommunikáció
• Az információ tömegekhez jut el valamilyen
közlési csatornán
• Általában nincs visszacsatolás
• A tömegkommunikáció közönsége nagy létszámú
heterogén, ún. arctalan tömeg, amelynek tagjai
között kapcsolat nincs
• A zajforrások és a befogadó szelektív figyelme
rontja az információcsere minőségét
• A társadalmi kommunikáció erre épül a modern
korban
15. Interkulturális kommunikáció
• Ennek fogalmát a köztudat csak a különböző nyelvi közösségek
közötti kapcsolatokra szűkíti le, holott egyazon nyelvközösség
csoportjai, képviselői között is jelentős kultúrabeli különbségek
vannak
• Különbségek lehetnek:
– Iskolázottsági
– Társadalmi
– Családi hátterű
– Stb.
• Ezek a különbségek kommunikációs zavarokhoz vezethetnek
• A leggyakoribb gondot a kódolás-dekódolás, a kommunikációs
csatornák hozzáférhetősége és használata jelenti
16. Fiktív kommunikáció
• Egyes szerzők idetartozónak vélik, míg mások
nem
• Során a közlések, nem egy valódi személyhez
vagy helyzethez kötődnek
• Pl.:Mefisztó a Faustban, Az ember
tragédiájában Ádám és Lucifer „párbeszéde"
17. A kommunikáció szintjeinek
összefoglalása
Intraperszonális Személyen belüli
Két személy közötti ill.,
Interperszonális meghatározható
a felek száma
Kiscsoport 25 főig
Nagycsoport 25 fő felett
Szervezeti Üzleti, hivatali
Széleskörű hallgatóság
Nyilvános, vagy tömeg
és nézők
Kultúraközi, kultúrán
Nemzetközi
átívelő
18. A személyközi kommunikáció négy
aspektusa
• A kommunikáció csapdáit taglaló hamburgi
kommunikációs modell kidolgozása
Friedemann Schulz von Thun nevéhez fűződik.
• A hamburgi egyetem pszichológia professzora
a kommunikáció pszichológiai
törvényszerűségeinek leírásakor mutat rá a
kommunikáció kifejező és felszólító, valamint
tárgyi és kapcsolati aspektusára.
19. A modell személyközti
kommunikációjának négy oldala
• 1. Tárgyi-tartalmi aspektus:
– miként tudjuk kifejezni a egyértelműen az
információkat
– Egyúttal a tartalmat is magában foglalja
• 2. Kapcsolati aspektus:
– A „hogyan?" kérdése keresi a választ
arra, hogy miként viszonyulunk egymáshoz a
kommunikációs folyamatban, ill. milyen
sajátosságok, törvényszerűségek
szabályozzák az emberi kapcsolatokat.
20. A modell személyközti
kommunikációjának négy oldala
• 3. Önkifejező aspektus:
– a kommunikációt önkifejezési folyamatként
ragadja meg
– az énkép-szabályozás, az én-bemutatás
személyességének, hitelességének kérdésével
foglalkozik.
21. A modell személyközti
kommunikációjának négy oldala
• 4. Felszólító aspektus:
– a felszólító, promotív oldal a hatáskeltés szemszögéből
tekinti a kommunikációt, kiemelve a tudatos vagy
tudattalan befolyásolás szerepét különböző
területeken:
• Meggyőzés
• Manipuláció
• Propaganda
• Oktatás
– Ez az oldal tehát a „miért, mi célból?" kérdésével
foglalkozik.
