1. Helyek – Közösségek – Könyvtárak:
fókuszban a közösségfejlesztés
Kis Krisztián, PhD
kisk@mk.u-szeged.hu
Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar
Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet
http://www.mk.u-szeged.hu/
„A helyi értékeken alapuló közösségépítés”
45. Csongrád Megyei Könyvtárosnap
Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete
Földeák, 2017. június 22.
2. Az előadás kulcsszavai
• Hely(ek)
• Község(ek)
• Közösség(ek)
• Könyvtár(ak)
• Kultúra
• Alkalmazkodás
• Tanulás
• Innováció
• Közösségfejlesztés
• Helyi fejlődés
• Vidékfejlesztés
3. 3
Helyek – Közösségek – Könyvtárak
Hely(ek)
Közösség(ek)
Könyvtár(ak)
És mi van a közösségfejlesztéssel,
hogyan kerül az a fókuszba?
4. 4
Makói járás: Ambrózfalva,
Apátfalva, Csanádalberti,
Csanádpalota, Földeák,
Királyhegyes, Kiszombor,
Kövegy, Magyarcsanád, Makó,
Maroslele, Nagyér, Nagylak,
Óföldeák, Pitvaros
Más vonatkozásban pedig a közösség szó alakváltozata.
A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége, az
emberekhez legközelebbi szintje.
A községnek van határa, területnagysága, népessége, szervezetei, intézményei,
jogai, feladatai, polgárai, tisztségviselői stb.
Helyek – Közösségek – Könyvtárak
közösség
http://jaras.sorkedvelo.hu/jaras-terkep/nav-makoi-jaras.png
Szövetség, együttműködés, közösség
Szer
5. 5
Szerek – Az őrségi dombvidéken jellegzetes
településszerkezet alakult ki: a néhány házból álló dombtetői
településrészek a szerek, amelyek laza együttese alkotta az
egyes falvakat. Egy-egy szert eredetileg vérrokon családok
lakták. (http://orseg.net/hagyomany_es_kultura/szerek)
Megkötött szövetség, ígéret az együttműködésre, közös felelősségvállalásra; több egyén vagy csoport
megegyezésen alapuló akaratnyilvánítása, megállapodása, amelyből rendszerint kölcsönös előnyök, jogok és
kötelezettségek következnek.
A közös ellenséggel szembeni törzsek szerre léptek. Az egymás megvédésére alakult szert nem csak a közös fenyegetés tartja
egyben, hanem a vérrokonság is. Szer lett a neve annak a helynek, ahol fontos szert kötöttek.
6. • A közösség Parsons (in Varga és Vercseg, 1998) szerint „a
társadalmi rendszer szerkezetének egyfajta megjelenése,
amelyik vonatkozhat személyek területi elhelyezkedésére és
cselekvésére is”.
• Parsons társadalmi rendszernek nevez „minden olyan
társadalmi alakulatot, interakció rendszert, ahol a
cselekvők meghatározott szituációban közös
magatartásszabályok, normák, értékek által szabályozva
lépnek egymással kapcsolatba” (Varga és Vercseg, 1998).
• A közösség lényegéből következik, hogy az, mint a
társadalom építőköve, lokális dimenzióban értelmezhető,
ami a közösségfejlesztés tartalmában is kifejezésre kerül.
7. • A fejlesztés mindig magában hordozza azt a feltételezést, hogy az adott
rendszer nem képes megfelelő sebességgel vagy a megfelelő irányba
változni (fejlődni).
• A fejlesztés, szemben a fejlődéssel (ami egy adott rendszer természetéből
következő folyamat; immanens, belső eredetű pozitív változása) a
rendszeren kívülről jövő tudatos tevékenység, ami arra irányul, hogy a
fejlődés adott folyamatát gyorsítsa, vagy annak irányát megváltoztassa.
• Ennek átmeneti formája, amikor a rendszeren (közösségen) belüli
szereplők vagy szervezetek (belső fejlesztési tényezők?) tudatosan vesznek
részt saját rendszerük (közösségük) fejlesztésében (Kovács, 2003).
• Ideális állapotban a közösségek fejlődnek, pozitív irányba változnak,
fejlesztésre csak akkor van szükség, ha a fejlődés folyamatát gyorsítani,
vagy irányát változtatni szeretnénk.
8.
9. Alkalmazkodás, alkalmazkodóképesség
• Azok az organizációk maradhatnak fenn, azok fejlődhetnek és lehetnek
sikeresek, amelyek képesek alkalmazkodni, reagálni az új kihívásokra,
illetve képesek a társadalmi-gazdasági és természeti környezet
változásainak kezelésére.
• Az alkalmazkodás, alkalmazkodóképesség fontosságának hangsúlyozása a
biológiában gyökerezik.
– Charles Darwin evolúcióelmélete szerint: a természetes szelekció folyamatában a
legalkalmazkodóképesebb faj marad fenn.
10. Egy kis biológia
• Charles Darwin evolúcióelmélete szerint a természetes szelekció
folyamatában a legalkalmazkodóképesebb faj marad fenn.
• Az evolúció a populációknak a változó környezeti feltételekhez
való alkalmazkodását jelenti, mely alkalmazkodást génállományuk,
ezen keresztül tulajdonságaik megváltoztatásával érik el.
• Ezek a változások új, vagy megváltozott jellegekben
fejeződhetnek ki, amelyek sikeres szaporodás során
továbbörökíthetők.
• Ez a folyamat az adott környezethez való alkalmazkodáshoz
vezet, mely végső soron új fajok kialakulását eredményezheti.
11. Alkalmazkodás, alkalmazkodóképesség
• Mindez igaz a szervezetekre és a helyi társadalmakra is
(ezen belül a könyvtárakra is), amelyek fennmaradásukat
döntésekkel és a környezetükkel folytatott folyamatos
kommunikációval biztosítják.
– Ennek során kulcskérdés, hogy tudnak-e válaszolni a környezet
ingereire, tudnak-e alkalmazkodni a környezet változásaihoz, képesek-
e megszerezni, létrehozni azt a tudást ami lehetővé teszi számukra
fennmaradásukhoz, fejlődésükhöz szükséges akciók megvalósítását,
képesek-e megszerezni a környezetükből a fennmaradásukhoz
szükséges erőforrásokat.
12. Alkalmazkodás, alkalmazkodóképesség
• Az alkalmazkodás egy valódi kognitív folyamat, melynek során
az élő szervezet a környezetében rendelkezésére álló
információk közül az életben maradása szempontjából
fontosakat magába építi.
– Más szavakkal: az alkalmazkodás egy olyan folyamat,
melynek során az élő szervezet ismereteket szerez
környezetéről (Konrad Lorenz, 1972).
12
13. Társadalmi tanulás és
társadalmi innováció
• A vidéki helyek és terek alkalmazkodása különböző szinteken
és módokon megvalósuló társadalmi tanulást és társadalmi
innovációt feltételez.
• A sikerhez ugyanis nemcsak a kiaknázható, bevonható belső
és külső erőforrásokat, tudást, piacot, hálózatokat kell
megtalálni, hanem utat kell keresni az általános
bizalmatlanság, a szabályrengeteg és az intézményi
kulturálatlanság útvesztőjében is.
13
Nemes és Varga, 2014
14. • Az elemzők a szakpolitikai kérdések
megválaszolásának kulcsát a vidéki
társadalomszerkezet, az abban végbemenő
folyamatok, attitűdök és normák
megváltoztatásában, a vidéki problémák
kezelését pedig a helyi természeti és
társadalmi erőforrások innovatív kiaknázására
épülő fejlesztéspolitikában látják.
14
Társadalmi tanulás és
társadalmi innováció
Nemes és Varga, 2014
15. • Társadalmi innovációnak tekintünk minden olyan új, az eddigi
gyakorlattól eltérő
– szemléletet, megközelítést, paradigmát, illetve az ezekhez kapcsolódó
terméket, eljárási folyamatot, gyakorlatot, hálózatot,
– melyek a társadalomban felmerülő problémák és szükségletek
megoldását célozzák, miközben új értékek, attitűdök, új társadalmi
kapcsolatok, esetleg új struktúrák jönnek létre.
15
Társadalmi tanulás és
társadalmi innováció
Nemes és Varga, 2014
16. • Szükség van társadalmi innovációra
– a helyi problémák és erőforrások feltárásához,
– a tacit tudások felszínre hozásához,
– a helyi környezetben új és/vagy eladható termékek, szolgáltatások
kifejlesztéséhez,
– a lehetséges piacok megtalálásához,
– elengedhetetlen a szükséges kapcsolatok, társadalmi, együttműködési
hálózatok kiépítéséhez (a fejlesztéshez sokszor új társakra, de
legalábbis a régi kapcsolatok megújítására, új tartalommal való
feltöltésére van szükség).
16
Társadalmi tanulás és
társadalmi innováció
Nemes és Varga, 2014
17. • Az innováció ugyanakkor elképzelhetetlen tudásteremtés és
tanulás nélkül.
• A tanulás célja, hogy tudást szerezzünk,
– a tudás pedig olyan kapacitás, ami képessé tesz
valamilyen cselekvésre, valaminek az elérésére.
• A társadalmi tanulás olyan folyamat, aminek során egy
közösség képessé válik valamilyen akcióra,
tevékenységre, amire azelőtt nem volt képes.
17
Társadalmi tanulás és
társadalmi innováció
Nemes és Varga, 2014
18. • A társadalmi tanulás során, tartalmát tekintve háromféle
tudás/kapacitás bővítésére lehet szükség:
1. kognitív/tudományos/technológiai tudás/kapacitás
− iskolában, könyvekből, kiadványokból, szakértőktől megtanulható, átvehető „elméleti
jellegű” ismeretek, információk.
2. Praktikus, gyakorlati tudás/kapacitás
− olyan készségek, képességek, szkillek, amiket a gyakorlatban tanulunk meg
(kommunikációtól a közlekedésen és a szervezésen keresztül a számítógép használatáig).
3. Szituatív tudás/kapacitás
− társadalmi kapcsolatokkal, hálózatokkal összefüggő tudás/kapacitás, ami jelenti
− egyrészt a már meglévő kapcsolatrendszert, társadalmi hálózatokat, amikre
támaszkodni lehet az innováció/fejlesztés során,
− másrészt annak a tudását, hogy milyen irányban kell elindulni, ha szükség van
valamilyen információra, együttműködésre, segítségre.
18
Társadalmi tanulás és
társadalmi innováció
Nemes és Varga, 2014
Sikerre, fejlődésre akkor van esély, ha a háromféle tudás/kapacitás társadalmi tanulás
révén, egymással szinkronban változik, fejlődik.
19. A fejlődéshez általában valamilyen változásra, újra,
innovatívra van szükség, lehetőleg a közösség minél
szélesebb rétegeit bevonva.
Az innovációnak előfeltétele a tanulás,
vagyis a különböző típusú tudások/kapacitások folyamatos
és valamilyen módon összehangolt fejlesztése.
Nemes és Varga, 2014
20. „A közösségfejlesztés (…) a közösségi
cselekvést és a közösségi perspektívákat
helyezi előtérbe…”, miközben „a helyi
közösségek képessé tételére törekszik…”.
Budapesti Nyilatkozat 2004: 3
21. • A közösségfejlesztés révén tehát a helyi közösségek olyan
képességekre, „jogosultságokra” tesznek szert, ami által új
erőforrásokat fedezhetnek fel, új megoldásokat alakíthatnak ki
(tekintettel belső adottságaikra: erőforrásaikra, egyediségükre,
kultúrájukra; valamint a globális folyamatok által generált külső
feltételrendszerre), amelyek segítségével kitágulnak a
lokalizáció lehetőségei, reálissá válik a választás
szabadsága, minek következtében javulnak az
alkalmazkodás esélyei.
21
Kis, 2014
22. Miért van szükség közösségfejlesztésre?
22
A bolygónkra leselkedő legnagyobb
veszély, hogy azt hisszük majd valaki
más megmenti azt. (Robert Swan)
A fenntarthatóság nem más, mint
„...szemlélet-, gondolkodás-, élet-,
termelési, valamint fogyasztási mód...”
(Csete, 2005: 5).
http://2041.com/robert-swan
23. • A legnagyobb veszélyt közösségeinkre, helyi társadalmainkra
az a meggyőződés jelenti, hogy majd valaki más „megmenti”,
tesz érte.
• Ez azonban nincs így, mint ahogy a fenntartható fejődés, a
fenntarthatóság esetében sincs. Magától pedig nem indulnak
be folyamatok, azért tenni kell!
• A lokalitások fejlődése is azon múlik, hogy hogyan látjuk,
hogyan értelmezzük a világot, mit teszünk, miként végezzük
dolgunkat annak érdekében, hogy elérjük céljainkat.
23
Miért van szükség közösségfejlesztésre?
24. A helyi társadalmak önszerveződésének jelentőségéről
Kulcsár (1998) a következőket írja:
• „Azok a vidéki közösségek, amelyek nem mutatják meg
magukat, mint sajátos identitást képviselő csoportok,
nincsenek közösségi kezdeményezések a gazdaság, a
kultúra, az életmód, a környezetvédelem, a hagyományok stb.
terén, hosszabb távon életképességüket veszítik el, és nem
tudják betölteni a társadalmi funkciójukat”. (1.)szocializáció,
2.)a gazdasági boldogulás elősegítése, 3.)a társadalmi
részvétel elősegítése, 4.)a társadalmi kontroll elősegítése, 5.)a
kölcsönös támogatás elősegítése)
24
Miért van szükség közösségfejlesztésre?
25. 25
Kemény Bertalan településtervezőként dolgozva
fogalmazta meg híressé vált mondását: „nem csak
népességmegtartó képességre van szükség, hanem
képességmegtartó népességre”.
26. Közösségfejlesztés
• „A közösségfejlesztés települések, térségek, szomszédságok
közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének
fejlesztését jelenti,
• amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek
és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek
mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító,
informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti, vagy
megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat” – írja
Vercseg (1999).
26
27. • Más megközelítésben a közösségfejlesztés a helyi
erőforrásokból, alulról építkezik és közösségi úton a civil
szervezetekkel, az aktív helyi állampolgárokkal tárja fel a helyi
közösség szükségleteit és azok kielégítésének módjait,
miközben elkötelezi a helyieket saját problémáik közösségi
megoldására és a helyi cselekvés mellett (Varga és Vercseg,
1998).
• A közösségfejlesztés lényege tehát az egyének, az
állampolgárok aktivizálásában és az együttműködésük
generálásában jelölhető meg,
• amelyek révén működő hálózatok jönnek létre, ennek
következményeként nő az egyének és a közösség számára
hozzáférhető társadalmi tőke.
27
Közösségfejlesztés
28. 28
A közösségfejlesztés célja, hogy a közjó érdekében a lehető
legtöbb lakost vonja be a közös gondolkodásba és
cselekvésbe, vagyis tegye őket aktívvá (Lakatos, 2010).
29. Hogyan jönnek a képbe a
könyvtárak?
Hol van a helye, mi a szerepe a
könyvtár(ak)nak az alkalmazkodásban?
Eldöntendő kérdés. A helyieknek kell
megválaszolniuk és kialakítani azt a
struktúrát, a működés azon jellemzőit
amelyek lehetővé teszik, hogy a
kívánt/meghatározott szerepet betölthessék,
hozzájárulva ezzel a helyi fejlődéshez.
32. A könyvtárak működésének, illetve a könyvtárhasználatból származó hatások
32
Pszichikai, érzelmi – a könyvtárhasználat közvetlenül vagy közvetve felmerülő hatásai: esztétikai élmény, a teljesítmény
érzése, általános elégedettség érzése, kikapcsolódás, rekreáció, kreativitás, képzelőerő, személyes (képességek)
fejődés(e), önbizalom
Kulturális Társadalmi Képzés/információ Gazdasági
- Olvasottság és a műveltség
előmozdítása
- A kulturális aktivitás és
részvétel előmozdítása,
serkentése
- Kulturális örökség
megőrzése és hozzáférése
- A kulturális gazdagság és
sokszínűség előmozdítása
- A személyes látótér
bővítése
- Emberek és csoportok
közötti kapcsolatok
előmozdítása
(összekapcsoltság)
- A valakihez, valamihez
tartozás érzésének
előmozdítása (közös
identitás)
- A közösség iránti
elköteleződés,
elkötelezettség
támogatása/előmozdítása
- A demokratikus
folyamatokban való
részvétel elősegítése és
lehetősége
- IKT (számítógép,
információ, média stb.)
műveltség
- Élethosszig tartó tanulás
- Civil készségek,
képességek
- Értékelésre, vitára,
érvelésre való képesség
- Kritikai szemlélet (elemző,
értékelő képesség)
- Átgondolt, megfontolt
döntésre való képesség
- Állampolgári jogok és
kötelezettségek ismerete
- Problémamegoldó képesség
(a való világ kérdéseire való
válaszképesség)
- Jobb életvezetési döntések
(jó egészség, önsegély,
fogyasztói tudatosság stb.)
- Hozzájárulás egy erős
tudásalapú társadalom
kialakulásához
- Erőforrásokhoz és
segítséghez való hozzáférés
- A vállalkozói szellem
stimulálása, előmozdítása
- Időmegtakarítás
- Személyes pénzügyek
kezelése
- Vállalkozások segítése,
karriermenedzsment
- Lényeglátás (a termékek és
szolgáltatások valós értéke)
- A közösség gazdasági
életképességének
fenntartása, megújítása
- A helyi üzletek forgalmának
növekedése
- Munkahelyteremtés
- A hely, a térség turisztikai
vonzerejének növelése
- Élhetőség fenntartása,
javítása
- Gazdasági tevékenységek
segítése, előmozdítása (pl.
javak és szolgáltatások
vásárlása révén)
- Új emberek, ötletek és perspektívák megismerése
Huysmans és Oomes, 2013
33.
34. Olvasnivaló ☺☺☺☺
AZ ÉLET ÉRTELME (Örkény István)
• Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú.
• Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika
ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú.
• Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk,
mellékes, harmadrangú valami.
• Hát akkor mi?
• Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak
összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak
jöhet a nyomára.
• Az élet értelme a cseresznyepaprika, a madzag és a paprikakoszorú összefüggéseiről
gondolkodtat: a részek és az egész viszonyáról, az új minőség létrejöttének problémájáról.
• A novella tanulsága szerint az élet értelme abban keresendő, hogy meggondoljuk és
felismerjük, milyen erők és összefüggések képesek értéket teremteni például az emberi
kapcsolatok terén.
http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm#100
36. Köszönöm a megtisztelő
figyelmet!
Kis Krisztián, PhD
kisk@mk.u-szeged.hu
Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar
Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet
http://www.mk.u-szeged.hu/
