XX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között

1. VÁLTOZÁS ÉS KULTÚRA
DIGITÁLIS ÁTMENET ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001
„A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális
fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása”

2. • Szakértői interjúk (Aáry-Tamás Lajos, Csapodi Csaba, Halász Gábor,
Szivák Judit, Zacher Gábor, AKG, Microsoft)
• Fókuszcsoportos beszélgetések (oktatáskutatók, oktatásirányítók,
fenntartók, vezetők, pedagógusok)
• Átfogó helyzetelemzés
• Hazai esettanulmányok (Hejőkeresztúr, Újpesti Csokonai, Lauder
Javne)
• Nemzetközi esettanulmányok (Anglia, Észtország, Dél-Korea)
• Műhelybeszélgetések
• Fogalomtár
• Digitális kompetencia keretrendszerek
• Jogszabályok, prezentációk, cikkek
• Személyes fejlesztői tapasztalatok
A prezentáció Gönczöl Enikőnek a projekt során készített munkái alapján készült.
A SZAKPOLITIKAI ELEMZÉS ÉS A JAVASLATOK
FORRÁSAI

3. Digitális átmenet
„A digitális átállás alatt tehát azt a folyamatot értjük, amely során az IKT-
műveltség kiteljesedése valósul meg a humán teljesítménytámogató
technológia eszközrendszerének alkalmazásával, az információs társadalom
technológiáinak (IKT-eszközök) elterjesztése és integrálása révén. Ennek során
kiemelt szerepet kapnak az eszközök és azok virtuális környezetei (applikációk,
internet), illetve azok a készségek és kompetenciák, amelyek által ezek az
elemek magabiztos, kritikus és probléma-centrikus alkalmazása valósul meg a
tanulás-tanítás céljából, a tartalomhoz való kötöttség nélkül, a megfelelő
oktatási célokhoz kapcsolódó új tanulási környezetek kialakításával.” (Racskó
R., 2017 - Fogalomtár)
Oktatásszervezés
Az oktatás intézményi és magasabb szintjein történő intézkedések,
beavatkozások, szabályozások tervezett megvalósítása, amelyek célja a
tanulási környezet közvetlen alakítása a tanulás hatékonyságának támogatása
érdekében. (Fogalomtár)
Ez széles fogalommeghatározás tette lehetővé, hogy kitérjünk a közoktatás
kontextusának vizsgálatára is (digitális iskola vagy iskola a digitális világban?).
DIGITÁLIS ÁTMENET, OKTATÁSSZERVEZÉS

4. A DOS helyzetelemzése érvényes, a fejlesztések még nem érték el a
rendszert
• Sok tanuló digitális írástudatlanként hagyja el a köznevelést.
• A pedagógusok kevéssé használják a modern technológiát.
• A meglévő eszközök kihasználtsága alacsony szintű.
• A tanárok nem érzik kompetensnek magukat az IKT eszközök használatában.
• Nincsenek támpontok a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez.
• Az eszközállomány térségenként és iskolánként eltérő.
• Nincs olyan keretrendszer, ami alkalmas a digitális kompetencia mérésére.
• Nincs keretrendszer, amely alkalmas az egyéni fejlesztési utak kijelölésére.
• A tanulók keveset tudnak a biztonság kérdésekről.
• A hiányos eszköztár még mindig visszafogja az intézményi teljesítményeket
• Az iskola kevéssé képes lekötni a tanulók figyelmét.
• Nem biztosít tanulási folyamatba ágyazott visszajelzés lehetősége.
• Az iskola nem tudja naprakészen követni a tudományos eredményeket.
• Továbbra is jelentős a manuális adminisztrációs teher.
• Nem megoldott a tanulói életút nyomon követése.
ÚGY TŰNIK, HOGY….

5. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a digitális átmenet
(1) különböző politikai berendezkedések mellett (2) állami és nem állami
fenntartói dominancia mellett is sikeres lehet, ha
• megvan a társadalom kultúrájában a tanulás és a tudás iránti
elkötelezettség, és az magas presztízsű, feltétlen értéknek számít,
• erős az a tapasztalat, hogy valóban a tanulás és a tudás a legfontosabb
mozgató rugója az életben való boldogulásnak,
• jellemző a változások iránti nyitottság + az emberek fogékonyabbak a
technológiai fejlődésben rejlő előnyökre, mint esetleges veszélyeire.
Sikeres példák: Észtország, Dél-Korea
• az oktatási átállás egy átfogó társadalmi folyamat része,
• a társadalom általános kultúrája támogatja a tanulást és nyitott a
változásra,
• a beavatkozások rendszerszemléletűek és organikus jellegűek,
• a fejlesztésben együttműködik az oktatás és a piaci szféra,
• a fejlesztést ciklusokon átívelő politikai és szakmai konszenzus kíséri.
OPTIMÁLIS FEJLESZTÉSI KONTEXTUS

6. Magyarországon ezek a jellemzők túl széles körben hiányoznak.
Kultúránk rosszul viszonyul a változásokhoz. Túl kevesen találnak örömet
benne, és túl sokan, akik számára a változás nélküli állapot a vonzó.
Az egyik legfontosabb kérdés, lehetséges-e (ha igen, miként) befolyásolni a
kulturális hagyományokat, s ha nem, akkor mi érhető el ennek hiányában.
Ha ezen a téren nem lesz lényegi elmozdulás, közoktatásunk jellemzői:
• lemaradó, meg-megújuló felzárkózási kísérleteket végrehajtó rendszer,
• a kulcsszereplők időnként rádöbbennek a problémákra, megpróbálják
csökkenti a lemaradást, de ugyanabban a kulturális erőtérben maradnak
• a modernizációs folyamatok ingamozgásúak (elmozdulás – félelem –
ellenállás – megtorpanás – visszarendeződés – elmozdulás…)
További probléma, hogy esetleges a rendszerszemlélet megléte:
• a beavatkozások nem alkotnak koherens rendszert
• a fejlesztési ciklusok gyakran nem épülnek szervesen egymásra
• A célok és az eszközök keverednek
• Hiányoznak a diskurzus megfelelő keretei (csak szekértáborok logikája)
MAGYARORSZÁGI KONTEXTUS

7. Magyarországon - a kulturális hagyományok és az oktatást érintően
jelentős értékelvárás különbségek miatt - sok kérdést illetően megmondani
helyett megbeszélni kellene a válaszokat. Ezt tükrözik a javaslatok.
A javaslatok első csoportja
• viszonyulásokat, illetve a változások menedzselését célzó, stratégiai
jellegű javaslatok;
• nem jelentenek azonnali és közvetlen beavatkozást, széleskörű
diskurzuson nyugvó, kiérlelt szakmai döntéseket és értékválasztásokat
céloznak.
A javaslatok második csoportja
• konkrét – az irányítási szintet, az intézményi működés szintjét, a
tanulási-tanítási folyamatot érintő – beavatkozási javaslatok;
• értéktartalmukat tekintve nem megosztók, szakpolitikai elfogadásuk és
megvalósítsuk elsősorban a rendelkezésre álló források függvénye lehet.
A JAVASLATOK RENDSZERE

8. Lépésről lépésre építkező kampányterv, amelynek célja a társadalom
informálása, érzékenyítése, azaz a kontextusteremtés. Az oktatás
digitalizációja ugyanis nem a pedagógia zárt terében zajlik.
• A digitális technológiai fejlődés nem állítható meg, ezért saját érdekünk, hogy
a változásokat a saját javunkra fordítsuk;
• Tényekkel igazolható az összefüggés a magas szintű digitalizáltság és a
gazdaság versenyképessége között;
• Senki nem remélheti, hogy „megússza a változásokat” vagy „őt már nem
fogják érinteni”;
• Ha alkalmazkodni tudunk a változásokhoz, abból közösségi és egyéni
szinten egyaránt, pénzben is kifejezhető előnyeink származhatnak;
• Ha lemaradunk, a folyamat vesztesei leszünk, és lehetséges következmény
pl., hogy a fiatalok (a gyerekeink) tömegesen hagyják el az országot.
• A kampány fontos eleme a pedagógusokkal, a szülőkkel, a nagyszülőkkel és
a fiatalokkal való közös gondolkodás arról, hogy
➢ a gyors technológiai fejlődés mellett miként őrizhetjük meg korábbi
értékeinket (az értékőrzés terén bevált, hiteles minták népszerűsítése)
➢ hogyan védhetjük meg magunkat az esetleges veszélyektől (a reális
veszélyek és a védekezés bevált módjainak higgadt és közérthető
bemutatása)
A VÁLTOZÁS MENEDZSELÉSE (1)

9. Rendszerszerű és organikus fejlődés
• Mi az ország célja az oktatás digitális átalakításával
➢ a hagyományos formák színesítése vagy
➢ a megújítás, ami érinti az iskola szerepét, feladatát, a tanulás fogalmát, a
tanári szerepet, a tanulási környezetet, a pedagógiai értékelést stb.
• Meg kell szabadulni a rendszert szétfeszítő, össze nem illeszthető
párhuzamos törekvésektől, konszenzust kell kialakítani olyan kérdésekben,
mint pl. tanterv, irányítás és ellenőrzés, innovációkhoz való viszonyulás.
• A széleskörű társadalmi és szakmai támogatottságot élvező, közös célok
rendezhetők hierarchikus rendszerbe, és ezekhez szükséges az az
erőforrások reális megtervezése.
• A kitűzendő célok nem érhetők el 2-3 éves projektciklusok alatt, ezért ki kell
dolgozni a fejlesztésnek azt a formáját, amelyben a kisebb projektek egy
hosszú távú (akár 15-20 éves időtartamú) célkitűzés egymásba fűződő
láncolataként valósulnak meg.
• A változások tényleg minden Magyarországon élő gyermek jövőjének sikerét
kell szolgálniuk. A méltányosság a gyakorlatban!
A VÁLTOZÁS MENEDZSELÉSE (2)

10. Jövőkép vagy forgatókönyvek – A digitalizációs folyamat túl gyors. Fontos a
vízió, de jobban használható iránytű, ha forgatókönyvekben gondolkodunk.
• Munkacsoport: szakterületi szakértők + oktatáspolitikai vezetők (képesség);
• Tények elemzésére építve az eltérő kiindulási pontok és az ezekhez
illeszthető reális fejlesztési lépések meghatározása;
• Forgatókönyvek kialakítása (lehetséges, valószínű);
• A valószínűséggel bíró forgatókönyvekhez kapcsolódó lehetséges haladási
utak tervezése;
Ágensek és hálózatok - Korlátos források legkisebb kockázatú + legnagyobb
hatású felhasználásának lehetősége
• „Zöld mezős” fejlesztés helyett/mellett jól működő innovációk támogatása;
• A folyamatosan működőképes, jó minőségű digitális gyakorlatok azonosítása
(fontos a finanszírozási háttér és a fenntarthatóság);
• feltételrendszer kialakítása a növekedés érdekében (további fejlesztés +
tudásmegosztás + hálózatosodás);
• eredményességi kritériumok (bonyolult vizsgálati eljárás nélkül);
• Bizalom: aktív ágensek + intenzív hálózati működés = jó eredményt
A VÁLTOZÁS MENEDZSELÉSE (3)

11. A meglévő tudáskincs kiaknázása
• Az elmúlt másfél évtized minden fejlesztéséhez kapcsolódtak kutatások –
pazarlás, ha ezek eredményei nem épülnek be a jelenlegi fejlesztésekbe.
• A releváns fejlesztési kérdésék összegyűjtése (mi segíti elő a sikert, hogyan
oldhatók meg a várható nehézségek, kerülhetők el a kudarcok –
összhangban a célokkal, az érintettek teljes körének bevonásával)
• Válaszok keresése a kérdésekre – a kutatási eredmények feldolgozásával
Új kutatás csak az információhiányos területeken!
Alulról vagy felülről?
• A digitális átmenet célrendszeréhez illeszkedő kategóriák kidolgozása a
digitális jó gyakorlatok gyűjtéséhez (mit használnak, milyen céllal, hogyan,
milyen eredménnyel)
• A digitális átmenet jó gyakorlatainak gyűjtése (folyamatosan, funkcionális-
tematikus struktúrában elrendezve, felhasználó–orientált módon publikálva)
• Kiemelni azokat a megoldásokat, amelyek megosztása, terjedése az adott
időszakban a legfontosabb, ezekhez támogatás rendelhető. Ahol támogatás
jelenik meg, ott kötelező az előzetes eredményelvárás megfogalmazása, az
értékelés, a nyomon követésnek és a nyilvánosság biztosítása).
• Fontos erőforrás, hogy van elkötelezettség, saját befektetés, ezért kisebb a
kockázat, ugyanakkor erős a hitelesség.
A VÁLTOZÁS MENEDZSELÉSE (4)

12. Részletesen vagy keretjelleggel? Egységesen vagy differenciáltan?
• A digitális átmenet hosszan elnyúló folyamat, nem szerencsés mellé
részletesen előíró, jogi szabályozást kapcsolni (ld. még forgatókönyvek)
• Előíró jogszabályokat csak a feltételek biztosításához (technikai
esélyegyenlőség, normatív alapú finanszírozás) érdemes kialakítani
• Más területeken tágas keretek meghatározása indokolt, lehetővé téve az
eltérő tempójú haladást, de mindenkitől elvárva a fejlődés reális mértékét
• Ki kell alakítani azt a szakmai támogató hálózatot is, amelynek szolgáltatásai
segítséget biztosítanak az intézményeknek
Milyen forrásból?
• A sikeres átállásnak a világban részese a piaci szféra (közös érdekek,
megosztható kockázat és szerepek, jelentős forrás).
• A sikeres hazai iskolák mellett is vannak piaci szereplők, ugyanakkor a piaci
támogatás spontán növekedése nem várható.
• Ki kell alakítani annak kereteit, hogy a piaci szereplők rendszer szintű
támogatóként tudjanak bekapcsolódni a digitális átmenet hazai folyamatába
• Az együttműködés területei: fejlesztés, kipróbálás, terjesztés, finanszírozás
A VÁLTOZÁS MENEDZSELÉSE (5)

13. A beavatkozások megtervezése és előkészítése
• Az elmúlt 20 év digitális fejlesztéseinek átfogó elemzése
• Széleskörű szakmai diskurzus a téma alapvető kérdéseiről
• Társadalmi vita (Milyen országban éljenek az unokáink?)
• A digitális átmenet egységes fogalmi hálójának elkészítése
• Az érintettek szerepeinek tisztázása a változásban
Tényekre épülő döntéshozatal és tervezés
• Az adatok rendszeres szakértői elemzése és nyilvánossága
• Az alapozó tények bemutatása a döntések során
• Egyetlen, megbízható információs rendszer (néhány új adatkörrel
kiegészítve )
• Az átállás lépéseinek kutatásokkal való nyomon követése, és korrekciók a
kutatási eredmények alapján
A változás folyamatát támogató szakemberek
• rendszergazdák, IKT pedagógiai asszisztensek, digitális szaktanácsadók és
szakértők működési feltételeinek folyamatos (nem projekt alapú) biztosítása
• E szereplők hálózati együttműködésének támogatása
AZ IRÁNYÍTÁSI SZINTET ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK (1)

14. A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése
• Keretrendszer a pedagógusok kompetenciájának fejlesztéséhez
• Erős módszertani felkészítés a pedagógus-alapképzésben
• A pedagógus-tanulás rendszerének kialakítása
➢ új tanulási tevékenységek - pl. tudásmegosztás, önképzés,
csereprogramok, hálózati tanulás, mentorálás – támogatása, elismerése
➢ minőséghitelesítés átgondolása
➢ professzionális tudású szervezetek bevonása,
➢ a tanultak iskolai gyakorlatba való beépülés támogatása;
➢ nyelvtanulás és nemzetközi programokban való részvétel támogatása.
Az iskolai eszközpark fejlesztése és karbantartása
• A beszerzési döntések helyben való meghozatala (egy alapfelszerelés
központi forrásból való kialakítása után) + csomagokban való gondolkodás
• A Közép-magyarországi régió állami forrásból való támogatása
• A finanszírozás differenciált modelljének kialakítása (alap + kiegészítő forrás,
a teljesítményhez + a szükségletekhez kötődő felhasználási lehetőség)
• Az eszközfejlesztés alternatív útjainak lehetővé tétele (használt és
„feljavított” eszközök olcsóbb beszerzése)
AZ IRÁNYÍTÁSI SZINTET ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK (2)

15. Információáramlás és kommunikáció
• Zavartalan kommunikáció horizontálisan és vertikálisan is – Érjen célba
minden üzenet!
• Az intézményvezetők a változás motorjai - megnyerésük, bevonásuk,
támogatásuk, együttműködésük támogatása
• Rendszeres tapasztalat-megosztási fórumok működtetése minden
tankerületben (ahol szükséges szakértői támogatással)
• A szülő és tanulók folyamatos és érdemi bevonása a helyi célok
meghatározásába, a megvalósításban és a megvalósulás értékelésébe (mint
erőforrás)
Tényekre épülő szervezetfejlesztés
• Szakmai támogatási rendszer kialakítása ahhoz, hogy az intézmények – a
központi adatbázisokból nyerhető, valamint helyi adatokra építve – képessé
válhassanak a saját problémáikra érdemben reflektáló fejlesztési tervek
készítésére és azok napi gyakorlatba való átültetésére.
• A digitális átmenet távlati céljához illeszkedő, de a helyi realitásokból
kiinduló, 1-2 éves intézményi elmozdulási terv készítése (eredményjelzőkkel
és reflexiós tervvel)
AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉST ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK (1)

16. Együttműködés és tudásmegosztás
• Az intézményen belüli együttműködés és tudásmegosztás technikai
kereteinek biztosítása
• Jó gyakorlatok gyűjtése, szerkesztése és publikálása
• A belső mentori munka és tudásmegosztás órakedvezménnyel való
támogatása
• Az iskolák körüli partnerségek kialakulásának támogatása
Az intézményi működési keretek formálása
• A saját eszközök használatát (BYOD) bevezető belső szabályok
kialakításának központi támogatása (minták, keretek, jó gyakorlatok)
• Közösségi hozzáférési lehetőségek teremtése az esélyegyenlőség
biztosítása érdekében
• A változást kiemelkedő módon segítő szervezetek és személyek díjazási és
elismerési rendszerének létrehozása
AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉST ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK (2)

17. A tanulás eredményessége - A digitalizációt nem automatikusan kíséri az
eredményesség növekedése, ezért fel kell tárni, milyen szerepe lehet …
• a pedagógiai kultúra általános szintjének emelésében?
• a diákok tanulási motivációjának erősítésében?
• az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférésben?
• a lemaradók sikeres támogatásában?
• a differenciált fejlesztést és az egyéni tanulási utak kialakulásában?
• A közösségi tanulás támogatásában (diák-diák, tanár-tanár, tanár-diák)?
• Hogyan tudja segíteni az SNI tanulók haladását (megfelelő eszközök a
tanulóknak + tudás az érintett pedagógusoknak)
Néhány konkrét egyedi lépés a változás irányába
• Kreativitást és gondolkodást fejlesztő eszközök (robotok)
• Digitális Témahét (kisebb léptékben is), kódolás népszerűsítése (pl. eszközök,
versenyrendszer)
• A „fordított osztályterem” próbálgatásának támogatása
• A digitális kompetenciafejlesztés kereszttantervi támogatása
A TANULÁSI FOLYAMATOT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK (1)

18. A tanulást támogató értékelés (Minősítő és fegyelmező eszköz helyett)
• A korszerű pedagógiai értékelés módszertanának népszerűsítése és
elfogadtatása a pedagógusok körében (kitartó szakmai kampány)
• A diagnosztikus és formatív étékelés digitális eszközeinek megismertetése
(pedagógusok, szülők, diákok körében)
• A tanulást támogató (digitális ás nem digitális) értékelési formák
használatához kapcsolódó jó gyakorlatok gyűjtése és publikálása
A tanulás digitális tartalmai
• A meglévő jó anyagok használatának engedélyezése (a tankönyvbeszerzési
keret terhére)
• Egyes témák online kurzusok keretében való feldolgozásának kipróbálása
(szabadon választható, közvetett tanári irányítás, online vizsga)
• Kevésbé óravázlatokra vagy komplett digitális tanegységekre lenne szükség,
mint inkább egy koherens, megbízható karbantartható tudásforrás-tár
kialakítása
➢ Jól átlátható, rendező erejű gondolati vázak
➢ Ezek mentén elrendezett, többféle mélységben felhasználható (vagy
mellőzhető), sokféle, változatos forrás
➢ A források feldolgozását segítő változatos pedagógiai eszköztár (kreatív /
ellenőrző kérdések, feladatok, gyakorlatok)
A TANULÁSI FOLYAMATOT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK (2)

19. A szakpolitikai javaslatok megvitatását célzó műhelymunka során
megfogalmazódott legfontosabb javaslatok:
• Érdemes intenzíven bevonni a diskurzusba a fiatal korosztályok képviselőit
és érdemes a szülőkre is potenciális partnerként tekinteniük a folyamat
irányítóinak. Ki kell alakítani az érdekeltség valamennyi szereplőre kiterjedő
komplex rendszerének kialakítása.
• Az iskolai eszközfejlesztések eredményességének legfontosabb feltétele az
„iskolára szabott” fejlesztési programok alkalmazása + a fenntarthatóság
szempontjának következetes érvényesítése. Alapvető elvárás, hogy a
folyamatos működési feltételeit ne projektfinanszírozás biztosítsa.
• Fontos a nemzetközi fejlesztések hazai implementációja és széles körben
való terjesztése (például LEGO).
• Szükség van a pedagógiai mérés-értékelés korszerűsítésére, az online és
digitális-alapú mérések széleskörűvé tételére, a formatív értékelés
szerepének erősítése, valamint a digitális érettségi lehetőségének
megteremtésére.
• Nyitni kell a nem-formális tanulási lehetőségek irányába a diákok és a
pedagógusok szempontjából egyaránt (jogszabályi szinten is).
A NYITOTT DISKURZUS HOZADÉKA…

20. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
SIÓ LÁSZLÓ
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001
„A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális
fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása”