Szemináriumi szakdolgozat Japán gazdaságának különös fejlődéséről: a II. világháború utáni hihetetlen fellendülés majd az azt követő hirtelen visszaesés recesszió.

1. Japán gazdaságának alakulása - tündöklés és hanyatlás
A globalizáció és a világkereskedelem kialakulásának folyamata után napjainkban egy
hárompólusú világgazdaságról beszélhetünk. Ez a három pólus, ahonnan a globális
kereskedelem és munkamegosztás végbe megy, kialakulásuk időrendi sorrendjének
megfelelően a nyugat-európai térség, az Amerikai Egyesült Államok, valamint a legkésőbb
kialakult, Japán. Ezt a három pólust együttesen Triádnak is nevezzük. A többi országot a
világgazdaságban betöltött szerepük szerint csoportosíthatjuk, ennek alapján beszélhetünk
centrumtérségekről, félperifériákról és perifériákról. A centrumtérséghez olyan, gazdaságilag
meglehetősen fejlett országok tartoznak, amik földrajzi és kereskedelmi/gazdasági
szempontból is szorosan kapcsolódnak valamelyik országhoz a Triád tagjai közül. A
centrumtérségeket a félperiféria övezi, ezek olyan országok, amik még szoros kapcsolatot
ápolnak az említett országokkal, például jelentős méretű felvevőpiacot jelentenek. Hazánk is
a félperiféria országai közé tartozik. A legelmaradottabb, a perifériatérséghez tartozó
országok nem csak gazdaságilag, de térben, földrajzi szempontból is jelentősen távol esnek a
fejlett országoktól, lemaradtak a gazdasági fejlődésben. Ide tartozik a fejlődő országok
jelentős része. Az országok ezen helyzetének kialakulása egy hosszú, több évszázados
folyamat részeként jött létre. Az 1880-as évek végére a gyarmatosításnak köszönhetően
Nagy-Britannia vezetésével Európa-központú világgazdaság alakult ki. A gyarmatok függő
helyzete beindította a világszintű kapcsolatok kialakulását. De nem csak a gyarmatok voltak
függő helyzetben, kölcsönös dependenciáról kell beszélnünk gyarmat és gyarmatosító
országok között, ugyanis a meghódított országok sokszor jelentős, sőt nélkülözhetetlen
nyersanyagkészlettel rendelkeztek, valamint jelentős munkaerőt és felvevőpiacot
jelentettek. Az USA szerepe a XX. század hajnalán nőtt meg ugrásszerűen, beindult a
nemzetközi tőkeáramlás, majd feltörtek néhányan az addig gyarmati sorban lévő, vagy
elmaradottabb országok közül is. Így lett a világgazdaság három pólusú Japán 1950-1990-ig
tartó gazdasági fellendülését követően, ezzel beindult a valóban globális, világméretű
tőkeáramlás. Japán fellendülését gazdasági csodának is nevezzük, azonban ezt a virágzó
szakaszt egy viszonylag hirtelen recesszió, gazdasági visszaesés követte.1
_________________________________
1
Arday István-Rózsa Endre-Ütőné Visi Judit: Földrajz II. Budapest, Műszaki Kiadó, 2009. pp.50-53.

2. Az országok és térségek fejlődése közül részletesebben Japán gazdasági fellendülésére
szeretnék kitérni, mert véleményem szerint érdekes, hogy a II. világháború után Japán
fejlődése miatt került bele a szótárunkba a "gazdasági csoda" kifejezés, azonban ezt
nagyjából 1990-től egy hirtelen jött, nagymértékű és elhúzódó recesszió követte/követi.
A második világháború pusztításai után, az 1950-es években Japán gazdasága főnixként éledt
újjá szinte hamvaiból, csodával határos módon és gyorsasággal ment végbe a fellendülés, itt
volt a világon a legerősebb és legdinamikusabb a fejlődés, nem hiába nevezték ezt a
korábban még nem tapasztalt folyamatot "Japán gazdasági csodának". A hangzatos kifejezés
ellenére természetesen nem beszélhetünk valójában csodáról, sokkal inkább egy összetett
folyamatról, ami az állam és az üzleti élet képviselőinek összehangolt, jól megtervezett
gazdaságpolitikáján alapult egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi viszonyok Japán
számára kedveztek. A szigetország gazdasági és kereskedelmi szerepének jelentőségét az is
mutatja, hogy az 1990-es évektől tartó recessziója fokozta a világgazdaságban lévő
feszültségeket, negatív hatással bírt a többi országra is.2
A gazdasági fejlődést már több oldalról megközelítették, többféle magyarázattal is szolgáltak
arra, hiszen egy ilyen mértékű fejlődés csak több összetett és kölcsönös, egymást
meghatározó folyamat eredményeként jöhet létre. Hisamichi Kano elemző három különösen
fontos magyarázatot sorakoztatott fel. Az első, hogy Japán igencsak motivált volt, hogy
utolérje az 1950-es évekre már fejlett Nyugatot, szeretett volna ő is meghatározó tagja lenni
a globalizált világnak, ez az erős motiváció pedig nagyban előre lendítette és segítette a
fejlődését. A második ok a nagyméretű fejlődésre szerinte a csoport, mint összehangolt
társadalmi szervezet volt, melyben az ötletek alulról, a hatalom pedig felülről jött és ezen
egymásba fonódó folyamatok, ötletek eredményeztek számottevő fejlődést. A harmadik
szempontként a jólszervezettséget jelölte meg. Való igaz, hogy szembetűnő, hogy milyen
tudatosan és milyen nagy precizitással szervezte meg Japán a saját fejlődését. A nemzeti
jövedelem nagy részét takarékos, korszerű ipari beruházásokra fordították. Sok időt és
energiát fordítottak az ehhez szükséges magasan képzett munkaerő oktatására, a kutatás és
fejlesztés támogatására, mely lehetővé tette a csúcstechnika mielőbbi alkalmazását a
___________________________
2
Simon György-Ifjabb Simon György: A gazdasági növekedés problémái Japánban: a „gazdasági csodától” az
elhúzódó recesszióig, Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. január, pp.46-68. (Letöltve: 2014. május 6.) Elektronikus
verzió letölthető: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00122/pdf/03simon-simon.pdf

3. termelésben.3
A termelés megszervezését négy részre oszthatjuk: az elsőben biztosították az
energiaellátást, elsősorban a villamosenergia-ipar fejlesztésével és korszerűsítésével. A
második szakaszban az alapanyaggyártást fejlesztették (vas- és acélkohászat,
műanyaggyártás, petrolkémia). Ezután, harmadik lépésként, miután adottak voltak a
termelés feltételei, elkezdték a fogyasztási cikkek tömeges gyártását, úgy mint
híradástechnikai berendezések, irodai és háztartási gépek, gépkocsik, hajók,
számítástechnikai eszközök. A negyedik szakaszban már a szakképzések, oktatás és kutatás-
fejlesztés eredményeként a csúcstechnológia alkalmazásával gyártották ezeket a cikkeket,
így tudtak több, modernebb és jobbminőségű cikket termelni. E szakaszra jellemző még az
ipari robotok fejlesztése is.4
A fejlődést természetesen külső szemlélők is elemezték, például John D. Rockefeller, egy
befolyásos és nagy hatalommal bíró amerikai üzletember, aki a fejlődési csodának négy
alappillérét különítette el.
1. nagyon magas megtakarítási ráta, amit a fejlesztésre fordítanak
2. államilag koordinált iparpolitika
3. a japán munkás precizitása, munka iránti mély elkötelezettsége
4. nagy tömegű technikai transzfer5
Láthatjuk, hogy a két, gazdasági fejlődést elemző szakember nézetei és pontjai több helyen is
egyeznek, annak ellenére, hogy egyikük belső, míg másikuk külső szemlélődő, ezért
nevezhetjük ezeket az említett pontokat a Japán felvirágzás általános jellemzőinek. Mindkét
lista megemlítette a tipikus japán precizitást, amit az átlag emberek is gyakran emlegetnek,
mondhatni, hogy ez már egy ismert szófordulat lett. De honnan ered ez a mentalitás?
_______________________________
3
Lengyel Szilvia: Japán és Dél-Korea gazdasági fejlődése az óriásvállalatok segítségével, különös tekintettel a Sony és
Samsung cégcsoportokra, Budapest, 2005. p.5. (Letöltve: 2014. május 7.) Elektronikus verzió letölthető:
http://elib.kkf.hu/edip/D_11522.pdf
4
Arday István-Rózsa Endre-Ütőné Visi Judit: Földrajz II. Budapest, Műszaki Kiadó, 2009. pp.110-112.
5
Lengyel Szilvia: Japán és Dél-Korea gazdasági fejlődése az óriásvállalatok segítségével, különös tekintettel a Sony és
Samsung cégcsoportokra, Budapest, 2005. p.5. . (Letöltve: 2014. május 7.) Elektronikus verzió letölthető:
http://elib.kkf.hu/edip/D_11522.pdf

4. Valószínűleg Meiji császárságára (1867-1912.) vezethető vissza, innen erednek a modern
Japán gyökerei. Ebben a korban, a Meiji-restauráció során olyan gyorsan történt az átmenet
feudalizmusból kapitalizmusba, hogy a japánok kénytelenek voltak az egyébként is precíz
viselkedési értékeiket átvinni az új rendszerbe. Meiji nevéhez fűződik a modern közigazgatási
rendszer, valamint a kötelező oktatási rendszer kiépítése. Innen ered tehát a jelentős, sok
mindent átfogó, jellemző japán oktatás és szakképesítés. De a későbbiekben is szükség volt a
gyors ujjászervezésre, restaurációra és az alkalmazkodás gyors képességére, hiszen 1945-
ben, a második világháború után is szükség volt a gyors talpraállásra. Japán szétküldte
tudósait a világba, hogy ellessék, továbbfejlesszék a külföldi tudást, amit majd visszatérve az
országukba még korszerűbben tudnak alkalmazni.6
Japán gazdaságának alakulását, bele értve a visszaesést is, három szakaszra oszthatjuk.
Az első szakasz 1950-1973-ig, az első olajárrobbanásig tartott. Ezt nevezzük a japán
gazdasági csoda tipikus időszakának, itt volt lenyűgözően és példátlan módon gyors a
fellendülés. Ebben a periódusban a szigetország a korábban (a világháború során) kiépített
hadiiparát, világszerte felvevőpiacot találva, export ággá konvergálta. Japán a világ
legnagyobb acél-, hajó-, és nyersanyagexportőrjévé vált. Megkezdődött ekkor a kormány
részéről az akkor még viszonylag kevésbé fejlett és jelentős iparágak támogatása is, úgy mint
a gépkocsigyártás és elektronika, ami később nagymértékben hozzájárult az ország világpiaci
jelentőségéhez. A gazdaságirányításban a pénzügyminisztérium mellett a legnagyobb
szerepe a az ipari minisztériumnak (MITI) volt, amely jelentősen hozzájárult az ország
legjelentősebb cégeinek anyagi támogatásához, az innovatív beruházások finanszírozásához.
Ez a tervszerű iparfejlesztés hívta életre az 1960-as évek végén az úgynevezett technopolisz
programot. A technopoliszok a legmodernebb infrastruktúrával és magas szintű tudományos
háttérrel rendelkező kutatási-fejlesztési központok. Tevékenységük fő területei a
robottechnika, űrtechnika és biotechnológia. Ezen térségek kialakításában fontos szerepe
volt az előtte fennálló túlzott gazdasági koncentráció kompenzálásának is, korábban ugyanis
a gazdasági tömörülések főleg a Tokió-Kawasaki-Yokohama és az Oszaka-Kobe-Kiotó
tengelyek mentén jöttek létre. A japán gazdaság számottevő részét meghatározó
______________________________
6
japanfelderito.hu, Külpolitika I. – Japán a Meiji-restauráció alatt, 2013. (Letöltve: 2014. május 7.) Elektronikus verzió
letölthető: http://japanfelderito.hu/tag/meiji-csaszar/

5. nagyvállalatok is ezen tengelyek mentén jöttek létre, ide települt be a külföldi tőke. Ha
pontos megfogalmazást szeretnénk adni, akkor Japánban nagyvállaltnak az 1000 millió jen
feletti tőkével rendelkező, átlagosan 2297 főt foglalkoztató vállalatokat tekintjük.
Kialakulásuk 1881-ben kezdődött, amikor a kormány az újonnan kiépített vállalatokat gazdag
családoknak adta el. Még a II. világháború előtt is csupán néhány óriásvállalat tartotta
irányítása alatt a japán gazdaságot, például a Mitsubitsi, a Sumimoto és a Mitsui. Hatalmas
befolyásukat mutatja, hogy egyenként nagyjából 300 kisebb vállalat állt az irányításuk alatt,
és a politikai életet is ők irányították. Hatalmuk a II. világháború után rendült meg, amikor a
megszállók kijelentették, hogy ilyen módon a demokratizálás lehetetlen, úgyhogy a
legnagyobb vállalatokat feldarabolták és a részvényeket másra ruházták át. A korábban a
vállalatokat kézben tartó családok és földbirtokosok csak igen szerény kártérítést kaptak. A
vállalatok további irányításához és fenntartásához tőke kellett, aminek nagyrésze külföldről
érkezett. Így vált meghatározóvá Japán gazdasági fejlődésében az idegen tőke. Ezek az
óriásvállalatok határozzák meg a mai napig az egész ország gazdasági szerkezetét, ezeknek
köszönhető a fejlődés. Nagy szerepüket mutatja az emberek mindennapi életében játszott
hatalmas szerepe is. Egy átlagos gondolkodású japán munkás életében a gyár és a
munkatársai jelentik a családot, megelőzve a tényleges rokonságot. A vállalathoz belépő
újoncot ceremóniával ünneplik, és a vezetők innentől kezdve arra törekednek, hogy a
dolgozó minél több időt töltsön a munkahelyén. Arról, hogy a vállalati életet milyen
komolyan veszik, sokat elárul, hogy azon belül külön rangokra osztják a dolgozókat: a
szempai a régebb óta a vállalatnál dolgozó, akinek feladata a kohai, vagyis az újonc segítése,
tanítása és támogatása. Érdekes, hogy természetesnek veszik a tökéletességre való
törekvést, nincs jutalékos rendszer: a túlórázás, tökéletes munkavégzés vagy a kiszabott
feladatok túlteljesítése nem jelent plusz pénzt, a dolgozó ez esetben nem kap jutalékot, mert
ezeket a dolgokat egy átlagos japán vállalatnál magától értetődőnek veszik. Az előmenetelt
és a fizetés növelését egyedül a cégnél eltöltött idő határozza meg. A vállalat egy nagy
család, ahol mindenki kölcsönösen tiszteli egymást, vezető és beosztott egyaránt. Egy vezető
sikeressége attól függ, hogy milyen jól tudja elfogadtatni magát a beosztottjaival. A
legfontosabb erény a hűség: az elbocsájtás nagyon ritka, hatalmas hibát kell véteni ahhoz,
hogy valakit kirúgjanak. Még ennél is ritkább a munkahelyváltás, a kilépés. Aki felmondott
valahol, azt a következő cégnél nem nézik jó szemmel, nem fogadják szeretettel. Mindent a
hűség határoz meg: a munkáltató hűséges a munkavállaló felé, nem bocsájtja el, de a

6. dolgozó sem lép ki, nem hagyja ott a "családot".7 8 9
A második fejlődési szakasz az első olajválságtól, 1973-tól 1990-ig tartott. Ebben az
időszakban a fejlődés ugyan lelassult, de még mindig relatívan gyors maradt a többi
országhoz képest. Az olajárrobbanás napra pontosan 1973. október 17-én kezdődött a
Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC) bejelentése után, miszerint
csökkentik az olajkitermelést és jelentősen növelik a kitermelt kőolaj árát. Döntésüket a jóm
kippuri háborúban küzdő arab államok melletti szolidaritásként hozták meg, embargót
hirdettek az Izraelt támogató országok ellen. Ez volt az első eset, hogy a kőolajkitermelést az
OPEC politikai céljai elérése használta fel, a kőolaj hordónkénti árának négyszeresére
emelésével. A politikai oldal mellett az árnövelést mással is indokolták. „Persze, hogy
emelkedni fog az olaj ára, de még hogy! Önök [a nyugati államok] felemelték a búza árát,
amit eladnak nekünk 300%-kal drágábban, ugyanezt tették a cukorral és a cementtel is […] A
tőlünk olcsón vásárolt nyersolajból készült termékeket százszor annyiért adják el nekünk […]
Akkor az úgy igazságos, ha mostantól mi is megemeljük a nyersolaj árát. Mondjuk a
tízszeresére.” (Reza Pehlavi iráni sah). 10
Nem túlzás azt állítani, hogy ez bejelentés az akkora
már globalizálódott egész világot megrázta a kölcsönös dependencia miatt, és több
szektorban is éreztette hatását. Nagyban megrázta a nyersanyag tekintetében importra
szoruló országokat és nagyhatalmakat, növelve a kiadásokat és csökkentve a keresletet.
Japán gazdasági fejlődését is visszavetette valamennyire, azonban az ország gyors
alkalmazkodóképessége miatt nem tudta megállítani azt. A szigetországban szerkezetváltás
következett be. A magas nyersanyagárak megkövetelték a kutatásigényes, úgynevezett
tudásintenzív ágazatok fokozott fejlesztését. Az ország belefogott a nehéz- és vegyiparának
fejlesztésébe. Ezt a hatalmas nyersanyagfüggés kívánta meg. A gyors szerkezetváltásnak
köszönhetően a válság után Japán hamarosan jó minőségű, versenyképes árukat tudott
__________________________________
7
Arday István-Rózsa Endre-Ütőné Visi Judit: Földrajz II. Budapest, Műszaki Kiadó, 2009. pp.110-112.
8
Lengyel Szilvia: Japán és Dél-Korea gazdasági fejlődése az óriásvállalatok segítségével, különös tekintettel a Sony és
Samsung cégcsoportokra, Budapest, 2005. pp.30-36. (Letöltve: 2014. május 7.) Elektronikus verzió letölthető:
http://elib.kkf.hu/edip/D_11522.pdf
9
Simon György-Ifjabb Simon György: A gazdasági növekedés problémái Japánban: a „gazdasági csodától” az
elhúzódó recesszióig,Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. január, pp.46-68. (Letöltve: 2014. május 6.) Elektronikus
verzió letölthető: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00122/pdf/03simon-simon.pdf
10
Rubiconline – Tarján M. Tamás: 1973. október 17. kirobban az első olajválság (Letöltve: 2014. május 8.) Elekronikus
verzió letölthető: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1973_oktober_17_kirobban_az_elso_olajvalsag/

7. szállítani a világpiacra, ezzel jelentős profitot termelve. Azonban a fejlődés lelassulása több
szempontból is megmutatkozott. Az ipari foglalkoztatottak száma 1973-ig folyamatosan nőtt,
majd azt követően tendenciálisan csökkenni kezdett, 2003-ban alig haladta meg az 1950-es
szintet. E szerkezetváltás folyamán kezdett meghatározóvá válni a csúcstechnológiás gépipar
és a vegyipar, ezek váltak a japán ipar dinamikus ágaivá, így tudta megőrizni ezek
exportálásával a világszínvonalú gazdasági szerepét. Azonban a kiviteli cikkekre igényt tartó
felvevőpiac megléte nem egyenes út a sikerhez és a fejlődéshez, az exportot egyéb tényezők
is meghatározzák. Minden ország esetében elmondhatjuk, hogy a gazdasági növekedésnek
két tényezője van: keresleti és kínálati tényezők, amik nem különülnek el egymástól,
kölcsönösen határozzák meg egy ország gazdaságát. Japán esetében a keresleti tényezőket
érdemes megvizsgálni, ugyanis ide tartoznak a beruházások, az export és a fogyasztás. Az
ország gazdasági növekedésében mindig meghatározó volt a kivitel, az export, amit két dolog
határoz meg: a külkereskedelmi cserearányok és a valutaárfolyam. A japán gazdasági csoda
tipikus időszakában, 1950-1973-ig a az árfolyam- és cserearányok pozitívan alakultak. Az
olajválság után a cserearány negatív irányba tolódott el, de az árfolyam alakulása továbbra is
pozitív volt, sőt jelentősen növekedett, úgynevezett árfolyamsokk következett be. Ennek
okozója az 1985-ös Plaza egyezmény volt, ami megszüntette a kötött jen-dollár árfolyamot.
Pár éven belül ez okozta a problémát, ugyanis a jen valutaárfolyama 40%-kal a vásárlóerő
érték fölé emelkedett, 1990-re pedig ez az érték elérte a 60%-ot is, ami viszont már a
cserearányokra és az exportra is negatívan hatott. A valutát ismét vásárlóerő-paritásos
szintre kellett mérsékelni, megállítva ezzel a negatív irányba tartó folyamatokat. Nagyon
egyszerűen megfogalmazva a valutafelértékelődés után azért csökkent a kereslet, mert a
kínált termékek nagyon megdrágultak a külföldi vevők számára. Ebből a hátrányos helyzetből
kilábalni nem egyszerű. Az adott ország dönthet úgy, hogy nem csökkenti a valutájának az
értékét, ezáltal az alacsony kereslet stagnál vagy még inkább visszaesik, hiszen a termék
továbbra is túl drága marad a külföldi piacok vásárlóinak. Azonban ha csökkentik a kiviteli
árat az sem jelent önmagában megoldást, hiszen ezáltal veszteségesebbé válik a termelés,
csökken a profit, tehát csökken a gazdasági fejlődés is. Japánban tehát az árfolyamsokk óta
arra törekednek, hogy a valutaárfolyamot vásárlóerő paritásos szintre hozzák úgy, hogy ezzel
minél kevesebb veszteséget okozzanak a saját országuknak. Ez azonban nehéz feladat, az
országnak mai napig nem sikerült kilábalnia ebből a problémából. Kijelenthetjük, hogy több
tényező mellett ez az árfolyamsokk vezetett a legnagyobb mértékben a japán gazdaság
hanyatlásához.

8. A szigetország gazdasági alakulásának harmadik szakasza a nagyjából 1990-1992-től tartó
visszaesés, a recesszió. Képletesen értve Japán nem tud a középmezőnyhöz tartozni, az
egykori "fejlődési bajnok" a 90-es évek elejétől visszacsúszott a sor végére és azóta sem tud
kilábalni a gazdasági problémáiból. Az elsődleges probléma a Plaza egyezmény óta gyűrűző
külkereskedelmi probléma. A GDP és az export növekedése megállt, csökkentek a bevételek.
Megdrágult a termelés, a világpiaci kereslet visszaesett. Olyan egyszerű indokokat is
találhatunk a recesszióra, mint az ellentmondás a rendkívül termelékeny japán piac és a kis
hazai fogyasztás között.11
A japán emberekről elmondható, hogy rendkívül takarékosak,
vásárlási szokásaik és életszínvonalbeli igényeik eltérnek más, hasonló fejlettségű ország
lakosaitól.
1997-ben válság következett be a pénzügyi szektorban, ami addig stabilnak volt mondható.
Egy bank és az egyik legnagyobb értékpapír-kereskedő cég csődbe jutott, ezzel majdnem az
egész pénzügyi szektor összeomlását okozva. A válság hatására a lakosság kivonta pénzét a
bankokból, megtakarításait inkább készpénzben tartotta. A föld-és részvényárak is zuhanni
kezdtek, ami még tovább csökkentette a bankok tőkéjét. A kis- és középvállalatok is sorra
mentek csődbe. A helyzetet ugyan sikerült stabilizálni, de ez igen nagymértékű
veszteségeket okozott a japán kormánynak, korábban nem látott eszközökhöz volt kényszerű
folyamodni. A számok jól mutatják, hogy milyen, állami szinten is hatalmas összegekről volt
szó: 1998-ban 17 ezer milliárd jent költöttek a betétbiztosítási alap feltöltésére és 13 ezer
milliárd jennel növelték a bankok tőkéjét. Hogy visszanyerjék a banki ügyfelek bizalmát, a
kormány, összegtől függetlenül, 2001-ig garanciát vállalt minden bankbetétre, később pedig
meghosszabbította ezt a határidőt. Korábban nem volt példa az egymással konkurens
bankok fúziójára, azonban 1998-tól erre is sok példát találhatunk, melyhez kénytelenek
voltak a bankintézmények folyamodni a válságból való kilábalás érdekében. A pénzügyi
szektor helyreállítása mellett a másik jelentős kiadást egy 40 ezer milliárd jenes
gazdaságösztönző csomag jelentette. Ez az összeg az éves GDP nagyjából 10%-át tette ki. Bár
ez hatalmas kiadást jelentett, több elemző is egyet értett abban, hogy enélkül az intézkedés
nélkül a gazdaság nem maradt volna stagnáló, hanem tovább romlott volna. Tovább rontotta
_____________________________
11
Simon György-Ifjabb Simon György: A gazdasági növekedés problémái Japánban: a „gazdasági csodától” az
elhúzódó recesszióig,Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. január, pp.46-68. (Letöltve: 2014. május 6.) Elektronikus
verzió letölthető: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00122/pdf/03simon-simon.pdf

9. a helyzetet az államadósság folyamatos növekedése, ami 2003-ra a GDP 150%-át tette ki. 12
Ezek a problémák nem egyediek, szinte az összes országot súlytották már, azonban arra még
nem volt példa, hogy ilyen hirtelen és egyszerre üssenek be egy éppen példátlan fejlődést
mutató országba. Fontos megemlítenünk az ország földrajzi helyzetéből adódó károkat is,
amelyek hatással voltak a gazdaság hanyatlására. Ide tartozik a 2011. márciusában
Fukushimában bekövetkezett atomerőmű-baleset, az ekkoriban az országot sújtó
földrengések és szökőárak, amik -szemben a kezdeti jövendölésekkel és számításokkal- csak
további hanyatlásba taszították az országot. Nyugati elemzők kezdetben azt jósolták, hogy az
újjáépítések, bár hatalmas költségekkel járnak ugyan, de fellendíthetik a gazdaságot.
Azonban nem így lett, a hatalmas kiadások mellett egyéb sebeket is ejtettek az országon: a
víz- és áramellátás kimaradásai, az alapanyaghiány és a kikötők lezárása visszavetették a
gyártást, az exportot jelentő ágazatokban sorra állították le a gyártók a termelést, a
multinacionális cégek egy része pedig az atomerőmű katasztrófája után egy lehetséges
sugármérgezéstől félve elkezdte hazaszállítani a nem japán munkásokat.13
Érdemes megvizsgálni Japán gazdaságát más országokkal összevetve is. Az Amerikai Egyesült
Államok és Kína után Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága. Azonban mégis van,
amiben megelőzi az USA-t: a szigetországban gyorsabban nő az egy főre jutó jövedelem,
pedig az államokban a nemzeti jövedelem nagyjából 33%-kal növekszik gyorsabban. Ennek
egy meglehetősen egyszerű, mégis meghökkentő magyarázata van: japán esetében
elöregedő társadalomról beszélünk, míg Amerikában évről évre nő a lakosság. Japán
népessége 2010-es adatok alapján 126,6 millió fő volt. Habár a földön itt az egyik
legmagasabb a várható élettartam (nőknél 85,62 év, férfiaknál 78,8 év), az elmúlt években a
fiatalok száma csökkenőben van, az évenkénti születések száma nem éri el a halálozások
számát, tehát elöregedő társadalomról beszélünk. A népességcsökkenésből adódóan
Japánban a nemzeti jövedelmet kevesebb ember között kell szétosztani, ami nagyjából 2%-
os előnyt jelent. Hiába nagyobb az USA bevétele, akkora előnye nem származik ebből, hogy
_______________________________
12
Ozsvald Éva-Pete Péter: A japán gazdasági válság – likviditási csapda az új évezredben? Közgazdasági Szemle, L.
évf., 2003. július–augusztus, pp.571-589. (Letöltve: 2014. május 9.) Elektronikus verzió letölthető:
http://epa.oszk.hu/00000/00017/00095/pdf/01OP.pdf
13
index: Derékba törhet a japán gazdaság, 2011. (Letöltve: 2014. május 8.) Elektronikus verzió letölthető:
http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/03/18/jap_gazd/

10. pozitívan kerüljön ki az összehasonlításból egy csökkenő népességű országgal szemben.
Természetesen a népességcsökkenésnek több a negatív oldala, olyan általános problémákat
okoz, mint bárhol máshol: a népesség öregedésével csökken az aktív munkaerő száma és
több szociális probléma nehezedik a fiatalokra (nyugdíj, stb.) 14
Minden ország gazdaságát meghatározzák egyéb országok is, főleg a hasonló iparra és
termelésre specializálódottak. Ezért fontos vizsgálni az elmúlt évtizedekben hatalmas
fellendülést mutató kínai gazdaság hatását Japánra, hiszen Kína gazdaságát is a hatalmas
mértékű export határozza meg. A fejlődése a nyitás évét követően indult meg 1978-ban,
ekkor kezdett el bekapcsolódni a világkereskedelembe. Ekkor már Japán a gazdasági
fejlődésének a második, mérsékeltebb szakaszában járt, hiszen ekkora már megtörtént az
olajárrobbanás. Kínában 1980-ban a tengerpartok mentén megszülettek a különleges
gazdasági övezetek ahova szabadon érkezhetett a külföldi tőke és vele együtt a
legmodernebb, korszerű technológia. Ez rengeteg tudóst és céget Kínába vonzott, ahol
szintén elkezdtek egyre több pénzt invesztálni a kutatás-fejlesztésbe és a csúcstechnológiás
gyártásba, csak úgy mint Japánban, a gazdasági visszaesést követő szerkezetváltás során. Ez
természetesen egy egyre növekvő vetélytársat jelentett Japán számára. De konkurenciát
jelentett még a földrajzilag még közelebb lévő országok iparosodása is, akik fejlődésüket
pont a japán példának köszönhetik, az innen átvett gazdasági, technológiai és termelési
mintáknak. Az első hullámban, 1970-ben megindult fejlődésű országokat nevezzük
kistigriseknek, ide tartozik Szingapúr, Hongkong, Tajvan és a Koreai Köztársaság. Japánhoz
hasonlóan erősen exportorientált gazdaságpolitikát folytattak, sőt a fellendülés első
szakaszában a szükséges tőke jelentős része Japánból érkezett, de később megjelentek
amerikai és európai befektetők is. Ezen országok gazdasági fellendülése során is időben más-
más iparágazat volt a meghatározó. Először megindult a textilipar, a fém- és műanyagáruk
tömeges termelése, majd a korszerűbb tudást és csúcstechnológiát igénylő autógyártás és
elektronika. A kistigris országai is nagy jelentőséget tulajdonítottak az oktatás fejlesztésére, a
precíz munkaerő képzésére és a jól működő termeléshez szükséges korszerű infrastruktúra
kiépítésére. A kistigrisekhez képest 10-15 évvel később indult meg az úgynevezett
______________________________
14
www.kopatsysandorgondolatai.hu: Miért előzi meg Japán fejlődése az Egyesült Államokat, 2010. (Letölve: 2014.
május 9.) Elektronikus verzió letölthető:
http://kopatsysandorgondolatai.blog.hu/2010/12/29/miert_elozi_meg_japan_fejlodese_az_egyesult_allamokat

11. nagytigrisek, más néven a második hullámban iparosodott országok fejlődése. Ide soroljuk
Thaiföldet, Indonéziát, Vietnamot, Malajziát és a Fülöp-szigeteket. Ezek az országok a
kistigriseknél kevésbé fejlettek, fő bevételeik ma még főleg a külföldi tőkéből megteremtett
feldolgozóiparból származnak, azonban relatívan gyorsan fejlődnek, és az olcsó munkaerő
konkurenciát jelent Japánnak. 15
A hosszú stagnálás ellenére Japán gazdasága helyreállni látszik, de napjainkban
semmiképpen sincs veszélyeztetett helyzetben. Növekedési üteme ma eléri, sőt előfordul,
hogy meghaladja az Európai Uniós átlagot. Az EU is aktívan törekszik Japán és a Távol-Kelet
országaival való kapcsolattartásra, hiszen ebből mindkét fél profitál. 1996-tól kétévente
Ázsia-Európa találkozókat szerveznek ASEM néven.
Megoldásokat javasolni természetesen lehetetlen, hiszen szakemberek évtizedes munkájával
sem sikerült teljesen talpra állítani a gazdaságot, azonban néhány általános következtetést
levonhatunk, és a japán minta példaként szolgálhat más országok számára is. A japán
gazdaság akkor fejlődött, mikor a nemzetközi viszonyok az ország számára kedvezőek voltak,
és akkor indult hanyatlásnak, amikor azok hátrányossá váltak. Két meghatározó esetről
beszélhetünk, az olajárrobbanásról és az árfolyamsokkról. Elmondható, hogy a legnagyobb
érvágást a japán jen felértékelődése okozta, hiszen ez okozott óriási visszaesést az
exportban, ami Japán gazdaságában a legmeghatározóbb volt. A szakembereknek és
elemzőknek évek alatt sem sikerült megfelelő valutapolitikát kidolgozniuk. Ehhez hozzá járult
még a termelékeny ipar és a meglepően kis fogyasztású hazai felvevőpiac kettőssége. Egy
olyan országban, ahol a kivitel ennyire meghatározó, mindenképpen törekedni kell a
megfelelő külpolitikára, a külföldi felvevőpiacok megszerzésére, megtartására és bővítésére,
a létfontosságú diplomáciai kapcsolatok kiépítésére. Napjaink globalizált világában ez
elengedhetetlen, ahol az egész Földet meghatározza a kölcsönös dependencia, az
egymásrautaltság, ami nem csak az azonos fejlettségű országok között létezik, de függnek
egymástól a fejlett és fejletlen országok is. Ebből adódik, hogy akár egy befolyásosabb ország
gazdaságának megrendülése is kihathat az egész világra, ahogyan ez történt a japán
gazdasági visszaesés esetében is. Természetesen a kölcsönös függés előnye, hogy az
országok segíthetik egymást, a megfelelő gazdaságpolitikával többnyire fenntarthatóak a
meglévő állapotok, sőt tovább javítható és törekedhetünk a bolygón lévő egyensúly elérése,
amitől jelenleg még nagyon távol állunk.
__________________________________
15
Arday István-Rózsa Endre-Ütőné Visi Judit: Földrajz II. Budapest, Műszaki Kiadó, 2009. pp.112-114., pp. 122-123.

12. Bibliográfia
1. Arday István-Rózsa Endre- Ütőné Visi Judit: Földrajz II. Budapest, Műszaki Kiadó, 2009. pp.
110-114. pp. 122-123.
2. index: Derékba törhet a japán gazdaság, 2011. (Letöltve: 2014. május 8.) Elektronikus verzió
letölthető: http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/03/18/jap_gazd/
3. japanfelderito.hu, Külpolitika I. – Japán a Meiji-restauráció alatt, 2013. (Letöltve: 2014. május
7.) Elektronikus verzió letölthető: http://japanfelderito.hu/tag/meiji-csaszar/
4. Lengyel Szilvia: Japán és Dél-Korea gazdasági fejlődése az óriásvállalatok segítségével,
különös tekintettel a Sony és Samsung cégcsoportokra, Budapest, 2005. p.5. pp.30-36.
(Letöltve: 2014. május 7.) Elektronikus verzió letölthető: http://elib.kkf.hu/edip/D_11522.pdf
5. Ozsvald Éva-Pete Péter: A japán gazdasági válság – likviditási csapda az új évezredben?
Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. július–augusztus, pp.571-589. (Letöltve: 2014. május 9.)
Elektronikus verzió letölthető: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00095/pdf/01OP.pdf
6. Rubiconline – Tarján M. Tamás: 1973. október 17. kirobban az első olajválság (Letöltve: 2014.
május 8.) Elekronikus verzió letölthető:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1973_oktober_17_kirobban_az_elso_olajvalsag/
7. 11
Simon György-Ifjabb Simon György: A gazdasági növekedés problémái Japánban: a
„gazdasági csodától” az elhúzódó recesszióig,Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. január,
pp.46-68. (Letöltve: 2014. május 6.) Elektronikus verzió letölthető:
http://epa.oszk.hu/00000/00017/00122/pdf/03simon-simon.pdf
8. www.kopatsysandorgondolatai.hu: Miért előzi meg Japán fejlődése az Egyesült Államokat,
2010. (Letölve: 2014. május 9.) Elektronikus verzió letölthető:
http://kopatsysandorgondolatai.blog.hu/2010/12/29/miert_elozi_meg_japan_fejlodese_az_
egyesult_allamokat
B. Fruzsina
2014. május