burnout

2. A kiégés az orvosok körében gyakori és
megelőzhető. Számos példa van az
irodalomban arra, hogy a főhős elveszti
munkájában minden idealizmusát és
szenvedélyét, kimerülést és elidegenedést
érez . Ezek a kiégést jelző tünetek.

3.  Kiábrándult mérnök
 Munkája elől Afrikába szökik
 Ott egy leprásokból álló kolóniában
dolgozik „kiégettnek” nevezett betegekkel
 Ők azon az áron képesek a testi
szenvedésüket csökkenteni, hogy elvesztik
az önfelismerés képességét,így nem
érzékelik többé a betegség által kínzott
testüket

4.  A 70-es években lett népszerű
 Ekkor a kimerültség, a munka iránti
csökkent érdeklődés leírására használták
 Különösen gyakori a humán szolgáltatással
foglalkozó szakmákban
 „az idealizmus, az életenergia és a célok
fokozatos elvesztése”-ként írják le

5. Olyan állapot, amelyre az érzelmi kimerültség, a
deperszonalizáció, és az egyéni teljesítmény iránti igény
elvesztése jellemző
Érzelmi kimerültség:fáradtság,érzelmi kiüresedés, kimerültség
Deperszonalizáció:negatív, cinikus attitűd, személytelenség érzése,
visszahúzódás, izoláció, türelmetlenség, a páciensek és a
munkatársak által „kiváltott” frusztráció érzése
A munkában történő önmegvalósítás igényének megszűnése:
inkompetencia, hatékonyság hiánya, alkalmatlanság,
kudarcélmény, a frusztráció megoldására való közönyösség, az
irányítás élményének elvesztése
Mindhárom tényező összefüggésben áll az érzelmi, ill. fizikai
stresszel és az énhatékonysággal

6.  Munkahelyi stressz
 Magas követelmények
 Más emberek (köztük meggyötört emberek és családok)
jóllétéért való felelősségvállalás
 A pszichiátereknél további ok még az általuk végzett munka és
az általuk kiszolgált populáció természete (nagy szenvedést
átélő emberekkel dolgoznak,akik traumatizáltak, öngyilkosságot
kíséreltek meg, v embert öltek, ellenségesen, vagy érzéketlenül
bántak velük)
 az orvos ebben a helyzetben tehetetlenné, erőtlenné és
kimerültté válhat. A pszichiáter elszigeteltebben dolgozik a
kollégáktól, mentorától,akiktől segítséget kaphatnának a
bennük zajló érzések és lelki folyamatok feldolgozására
 Hozzátartozók kedvezőtlen v negatív magatartása
 Külső stresszorok: pl.egészségügy változó helyzete, műhiba
miatti félelem, mhelyi kötelezettségek

7.  Rezidensek 40%-a
 Gyakorló pszichiáterek 30%-a
 Fekvőbeteg ellátásban alacsonyabb számok
A karrier stádiuma szerint:
- a karrierjük derekán lévőknél a kimerültség
- a pályájuk elején járóknál a deperszonalizáció, ill. az
otthon és a munkahely közti feszültség a jellemző
- a karrierjük késői stádiumában lévők nyugdíjba
mennek,azért mert kiégtek,vagy ezt elkerülendő
A karrierjük középső szakaszában járóknak komoly
fejlődésen kell átmenniük: az elvesztett lehetőségek
feldolgozása, saját határaik elfogadása és az
idealizmus elvesztése kiábrándultsághoz vezethet.

8.  1.stádium:enyhébb,epizodikus jelek és tünetek:mentális fáradtság a
munkanap végén, a megbecsültség hiányának érzése,
frusztráció,nyomás, testi fájdalom,kevésnek érzi az időt a feladatai
elvégzésére,félelem a következő nap kihívásaitól
 2.stádium:hosszabban fennálló tünetek, innen már nehezebb
visszafordítani a folyamatot:kiábrándulás a munkából, mindent átható
unalom érzése, apátia, frusztráció, „mókuskerék” érzés,a provokáló
helyzetek lecsillapodása után is intermittáló testi és lelki tünetek
lépnek fel . Irritábilitás ,agresszió, szorongás,depresszió,irodai
szerhasználat(koffein,nikotin),öngyilkossági gondolatok . Testi
tünetek:ájulás,alvászavar,fogyás/elhízás , gasztrointesztinális
panaszok
 3.fázis:súlyos, a tünetek már krónikussá válnak,kezelés nélkül testi és
pszichiátriai zavarok alakulnak ki:depresszió, myocardiális infarctus ,
peptikus fekély , következményei: válás,munkahely
váltogatása,szerfüggőség,rövidebb várható élettartam,befejezett
öngyilkosság

9.  Önmagában nem betegség , de! kezelés
nélkül krónikussá válhat
 Több,mint a munkával való elégedetlenség
vagy fizikai fáradtság,amelyből
regenerálódni lehetne
 Nem a munkahelyi stressz szinonímája , de
ha a stressz nyomasztó méreteket ölt a
munkahelyen , akkor maladaptív
megküzdési módokhoz vezet, ami tovább
rontja a folyamatot

10.  További pszichés károsodástól véd
pl.: szünetet kényszerít ki,vagy figyelmeztető
jelként szolgál.
A korai burnoutban nem találtak biológiai
markereket,de a krónikus, súlyos burnoutot
összefüggésbe hozták a hypotalamus-
hypophysis-mellékvese tengely diszfunkciójával
(mellékvese eredetű kimerültség,
hypocortisolaemia). A rizikót potenciálisan
növelő vagy csökkentő genetikai faktorok
szerepét ez idáig nem sikerült kimutatni, de
szerepük valószínűsíthető.

11.  Prediszponáló tényezők: stresszélmények internalizációjára
való hajlam, bűntudat érzése, tehetetlenség érzése, kimerültség,
egyes munkahelyi sajátosságok,mint magas követelmények,
túlórázás,támogatás hiánya, a munkahely-család egyensúlyának
felbomlása, stresszel teli magánéleti események
 Precipitáló (a burnout előrehaladását siettető) tényezők:érzelmi
stresszhatások ,amik az orvost érik pl. öngyilkos lesz a
betege,vagy embert öl
 A burnoutot állandósító tényezők:kapcsolatba hozhatók a
pszichiáter stresszel kapcsolatos érzékenységével és a stresszre
adott válasszal,és az egészségügyi ellátásban bekövetkezett
akadályokkal
 Protektív tényezők pl.: a magánélet-munkahely megfelelő
egyensúlya, olyan munka, amely lehetővé teszi a szakmai
kiteljesedést, a kollégák, a vezetőség és a család támogatása, a
fizikai aktivitás fenntartása, megfelelő mennyiségű szabadság

12.  A burnout kialakulása attól függ,hogy mennyire vagyunk
képesek kezelni a követelményeket és a megoldásukra
rendelkezésre álló forrásokat. A követelmények
jöhetnek kívülről(környezet, emberi kapcsolatok,
közösség), vagy belülről fakadók (önmagunkról alkotott
kép, életstílus, megkívánt fejlődési szint). A
követelmények és a források közti egyensúly
felbomlásakor nyomás, szorongás, kimerültség
tapasztalható. Ha az egyén felveszi a küzdelmet, a
megfelelő források használatával megküzdési
stratégiákat fejleszthet ki, ezzel helyreáll az egyensúly,
így a burnout nem alakul ki. Ha a források használata
sikertelen, vagy a megküzdési stratégia maladaptív,
súlyos burnout alakul ki.

13.  Magának a folyamatnak a felismerése, hogy a külső
és belső erőforrások mobilizálhatók legyenek.
Gyakran fordul elő tagadás önmaguk előtt is és
ilyenkor többet és keményebben dolgoznak, hogy
megfeleljenek.”ördögi kör!”kialakulása.
 Az önreflexió képességének fejlesztése, a saját
igényekre való odafigyelés, ill. a célok és az
elvárások újbóli meghatározása fontos belső feladat,
egy megbízható barát, vagy kolléga segítségével
könnyebb véghezvinni. A kimerültséget könnyebb
kezelni, mint a deperszonalizációt vagy a
hatástalanság érzését.

14.  Megállapítják az egyén jól körülhatárolt munkahelyi
szerepét és a végzendő munka jellemzőit,
 Segítenek az interperszonális kapcsolatok
kiépítésében
 Segítenek javítani a munkakörnyezeten és a
munkamorálon
Sajnos az egészségügyi ellátórendszer jelenleg zajló
átszervezése és a költségvetési megszorítások miatt
számos orvosi intézet és szervezet leállította a
professzionális segítséget nyújtó programok
támogatására szánt pénzek gyűjtését,melyekből
szakmai fórumokat, összejöveteleket lehet szervezni

15.  A jól végzett munka elismerése
 Előléptetés
 Fizetésemelés
Megelőző tényezők még:
Lehetőség a frusztrációk feldolgozására és a
fennálló akadályok leküzdésére. Az
oktatóprogramok célja az orvosok
felvilágosítása a burnoutról, megtanulni
használni azokat a forrásokat, amelyek révén
adaptívabb megküzdési stratégiák sajátíthatók
el. Súlyos esetben megfelelően képzett
szakemberhez kell irányítani az érintetteket.

16.  Egyes intézményekben
stresszmenedzsment programok és az
alkalmazottakat segítő, a munkáltató által
finanszírozott programok állnak
rendelkezésre. A helyben végzett szűrés és
beavatkozás valószínűleg a leghatékonyabb
módszer a burnout kivédésére, amelynek
lényege a munka és a magánélet közti
egészséges egyensúly megtalálása úgy, hogy
közben a betegellátás is optimális marad.

17.  Minden burnout intervenciós stratégia alapvető
célja, hogy az egyén elköteleződést vállaljon a
burnouttal szembeni küzdelemben. Ez a burnout
kialakulásának ellenében hat,mert energiaforráshoz
juthatunk, újra bekapcsolódunk az eseményekbe, és
ismét hatékonynak érezhetjük magunkat . Green
hőse ,Querry abban találja meg a kiteljesedést, hogy
segít azoknak, akik nyomorban élnek és
szenvednek. A gyógyítás és a remény pillanatai
ellene szegülnek a kiábrándultságnak, illetve a
kimerültségnek és hozzájárulnak emberi mivoltunk
örömteli megéléséhez.