Új vallási mozgalmak megváltástana; Vonzás törvénye

1. „Olyanok
lesztek, mint az
Isten”
A „vonzás törvénye” megváltásmodelljének
elemzése

2. Sátán két ősi hazugsága:
• „bizony nem haltok meg”
• „olyanok lesztek, mint az Isten”. 1Móz
3:4-5
• megszabadulni korlátjainktól

3. • „Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem
ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze
északon. Felibök hágok a magas felhőknek, és hasonló
leszek a Magasságoshoz.”
• Ézsa 14:13-14.
• „Mivelhogy felfuvalkodott szíved és ezt mondtad:
Isten vagyok én, Isten székében ülök a tengerek
szívében, holott csak ember vagy és nem Isten, mégis
ollyá tevéd szíved, minő az Isten szíve. (…)
Feddhetetlen valál utaidban attól a naptól fogva,
melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték
benned.”
• Ezék 28:2,15

4. Vágyak
• biztonság
• betegségek legyőzése
• bűntől-, rossz szokásoktól való szabadulás
• Az istenné válás legfőbb kísértései:
• az uralom
• a tudás
• a tökéletesedés
• és a megváltás

5. • „Definiciónk szerint a lélek nem más, mint
tudat. Ez az éntudat olyan folytonosságot
tesz lehetővé, amelynek segítségével a lélek
anyagi testekben való állandó vándorlása
ellenére mindig ugyanazt az "én"-t élheti
át. Az identitás folyamatossága nemcsak
a földi életre terjed ki, hanem arra a teljes
ritmusra, amelynek fázisait életnek és
halálnak nevezzük. ... A halál nem
"nemlét", csak a létnek egy másik, ellentétes
pólusú formája. A meghalás így nem más,
mint annak a küszöbnek az átlépése, amely
az élőket és holtakat egymástól elválasztja.”
• Thorwald Dethlefsen, A sors mint esély (Budapest: Magyar
Könyvklub, 1995). 142.

6. • „A lélek halhatatlanságának gondolata a
görögöknél kapta meg klasszikus
értelmét. A Kr.e. 5. században a lélek
halhatatlanságának dogmája a görög
világ szerves részévé vált.”
• Gustav Tobler, Nincs többé halál! (Budapest: Advent Kiadó,
2015). 25.

7. • „A kereszténység történetében a halált
általában a halhatatlan lélek halandó testtől
való különválásaként határozták meg. A
léleknek a test halálát követő továbbélésére
vonatkozó hit különféle formákban fejeződött ki,
és olyan tanításokat hozott létre, mint a
halottakért való imádság, a búcsúcédulák,
a szentek közbenjárása, a pokolbeli örök
gyötrelem stb.”
• Samuele Bacchiocchi, Halhatatlanság vagy feltámadás?
(Budapest: Bibliaiskolák Közössége, é. n.), 118.

8. A döntő kérdés:
• Élhet a bűnös ember örökké, Teremtőjétől
függetlenül?
• Az örökké égő pokol tüzében sínylődő
lelkekről szóló tanítás sem mond mást,
mint hogy a gonosz, bűnös ember
mégiscsak örökké él – csak éppen nem a
mennyei boldogságban, hanem egy másik,
gyötrelmes helyen…

9. A megváltás
útjai

10. A megváltás útjai
• önmegváltás
• kívülről jövő megváltás
• További kérdések:
• Kell-e tennem nekem valamit a
megváltásomért? Ha igen, mit? El kell-e
végeznem bizonyos rítusokat, sanyargatni
kell-e magam, koncentrálnom, megszereznem
bizonyos tudást, vagy „csak” hinnem kell? A
tetteim beszámítanak, vagy önmagukban
teszik lehetővé a szabadulást?

11. Önmegváltás
• nincs szükségem
Istenre
• emberi teljesítmény
• rítusok
• titkos praktikák
• összekapcsolódás az
Erővel, Univerzummal
• vagy eggyé válok a
személyes vagy
személytelen Istennel

12. időbeli megvalósulás
• távoli jövőben (végítélet, a lét
körforgásából való megszabadulás,
egy következő megtestesülés stb.)
• jelenben

13. Kívülről
jövő
megváltás
•feltétez egy
Megváltót

14. Kívülről jövő megváltás
• „Előfordul, hogy a megváltás nem saját művünk,
hanem olyan tettek hoznak nekünk megváltást,
melyeket istenáldotta hős vagy testet öltött Isten
hajtott végre, s ebből a hívek is részesülnek. (A) Az
üdvözítő halála váltságdíj az ember lelkéért, amelyre
az ördögnek is van igénye. (B) Lehet az üdvözítő halála
eszköz Isten haragjának lecsillapítására (Krisztus,
Mohamed). (C) megtanítja az embereket a tiltott
tudásra (Prometheus). (D) Isten emberré válása, mint
egyetlen eszköz az isten és ember közötti szakadék
megszűntetésére. (Athanasius szerint). (E) Isten
időnként újra testet ölt (mahajana buddhizmus).”
• Bögre Zsuzsa és Kamarás István, szerk., Vallásszociológia
(Budapest: Luther Kiadó, 2013).

15. Csoportos
utak
•közösség
•hittestvérek
•intzémény
(szervezet)
•függés-támogatás
•a megváltás egyéni,
de a közösség
valamilyen
formában hozzájárul
ehhez

16. Egyéni
utazás
• csalódott emberek igénye
a spiritualitás iránt
• individualizmus
• „maga módján vallásos”
• az „életnyereség” úgy is
elérhető, hogy senkihez
nem kell tartozni
• nincs elkötelezettség,
számonkérés,
felelősségvállalás

17. ÚJ vallásos
jelenségek

18. Új vallásos jelenségek
• nincs igazán új elem
• sok minden keveredik (keleti vallások és keresztény elemek)
• nem igényel közösséghez tartozást, mégis megvannak a
vallásos elemek (rítus, ehosz)
• személyre szabható
• ad egy jelenben megvalósuló megváltást (békesség, öröm,
szabadulás, nyugalom…)
• POZITÍV szemlélet
• nem foglalkozik az ítélettel
• nem vesz tudomást a BŰNről

19. Mi a vallás
lényege?
• „A vallás mint kulturális jelrendszer” fogható
fel.
• „E jelrendszert három kifejezési forma
kombinációjaként lehet jellemezni. Ezek: a mítosz,
a rítus és az ethosz.”
• „A mítoszok narratív formában fejezik ki azt,
ami alapvetően határozza meg a világot és az
életet. Többnyire különböző istenek cselekedeteit
írják le, egy a jelentől igen távol eső ősi- vagy
végidőben.”
• „A rítusok olyan ismétlődő magatartásformák,
amelyekkel emberek azért szakítják meg
hétköznapi tevékenységüket, hogy kiábrázolják a
mítoszok kifejezte másik valóságot.”
• „A vallási jelbeszéd alkotóelme végül az ethosz.
Vagy még pontosabban: az etikai magatartás
különböző mértékben integrálódhat a vallási
jelrendszerbe.”
• Gerd Theissen, Az első keresztyének vallása
(Budapest: Kálvin Kiadó, 2001). 18.

20. Mi a vallás
lényege?
• a „A vallás funkciója: …
„életnyereség ígérete. A vallás olyan
kulturális jelrendszer, amely azt ígéri,
hogy megfelelve egy végső
valóságnak, megnyerhető az élet. A
vallás ígérte életnyereség gyakran
valami nagyon kézzelfogható dolgot
jelent, mindenekelőtt egészséget és
segítségnyújtást. ... igaz és
szeretetteljes életet, identitás-
nyereséget a krízisek és változások
közepette - el egészen az örök élet
ígéretéig.”
• Uo. 25.

21. NEW AGE

22. New age
• „A New Age-nek alapvetően két vallásos
alapmeggyőződése van: a panteizmus és a
monizmus (holizmus). Isten tehát
mindenben benne van, és nem különbözik
sem tőlünk, sem pedig a természettől,
illetőleg a világegyetemtől. Másfelől az
ember nem külön egyéniség, hanem a nagy
mindenség része. Ebben rejlik a „totális
egység”, a holizmus gondolata.”
• Tibor Tonhaizer, Egyetemes vallástörténet (Budapest: Spalding
Alapítvány, 2015), 194.

23. • „A New Age a modern kor kihívásaira
pontosan a vallásosságban keresi a választ. Ez
ugyanis azt adja az embernek, amire
szüksége van, és amit a tudomány nem
nyújthat: átfogó képet az életről, a létről, a
világot összefogó erőkről, a vallás megmutatja
az ember helyét és feladatát a világban. (...) A
mozgalomba mindenféle vallás és
vallásosság belefér; kivéve, amelyek
személyes döntésre hívják az embert, és az
állítják, hogy csak egy út van Istenhez.”
• Uo.

24. New age
• „A New Age hívei számára a végső valóság egy
panteisztikus Isten, aki személytelen, végtelen
tudatként, illetve erőként nyilvánul meg. Az
emberek is az isteni tudat részei, és csak saját
tudatuk révén különülnek el Istentől. A mozgalom
képviselői meditáció, mantrázás, eksztatikus tánc,
az érzékszervek kikapcsolása és hasonló különleges
technikák révén kívánják megtapasztalni az
Istennel való egységet. A New Age hívei számára
tehát az üdvösség nem más, mint különleges lelki
technikák révén történő önmegvalósítás.”
• Bacchiocchi, Halhatatlanság vagy feltámadás? 125.

25. A New Age
mozgalom – és
a Vonzás
Törvénye –
jellegzetességei
- nincs állandó hívő
közösség
- gnózis
- ezoterika
- Isten elsődlegesen
személytelen
- időtlen mitikus jelen
- asztrológiai gyógyítás
- optimizmus
- béke, testvériség,
bőség
- az ember részesedni
tud a kozmikus
energiából
- pozitív világkép
- transzmateriális
- „legyél önmagad”
- önmagadért és
önmagad előtt vagy
felelős
- tudományos és
áltudományos
nyelvezet
- az univerzum szellemi
jellegű
- Isten univerzális
tudatosság
- a valóság inkább
energia és folyamat,
inkább dolog és
szubsztancia
- tudatosság
- univerzális életenergia

26. A vonzás
törvénye

27. • „A Nagy Titok töredékei eddig is fellelhetők voltak
szájhagyomány útján fennmaradt bölcsességekben,
irodalmi művekben, különböző vallásos és filozófiai
szövegekben. A darabkák azonban most először állnak
össze teljes kinyilatkoztatássá, mely képes
megváltoztatni mindazok életét, akik kapcsolatba
kerülnek vele. Ez a könyv megmutatja, hogyan
használhatod a Titkot életed minden területén – legyen
szó pénzről, egészségről, kapcsolatokról, vagy a
boldogságról úgy általában. Segítségével felfedezhetsz
egy benned rejlő, kiaknázatlan erőforrást, amely képes
megszépíteni az életedet. A könyv lapjain mai
tanítómesterek szólalnak meg, akik már
megtapasztalták ezt az erőt. Ők a Titok által
megszabadultak betegségeiktől, mesés vagyonra tettek
szert, legyőzték az előttük tornyosuló akadályokat, és
olyan dolgokra voltak képesek, amelyeket a legtöbb
ember lehetetlennek gondol.”
• Byrne, The Secret - A titok.

28. A Vonzás törvényének etikája
• „Élj úgy, ahogy neked jól esik!”
• a környezetre és a világra is kihat a változás
• ne „háborúellenesek” legyünk, hanem „békepártiak”.
• „Az erőszak erőszakot szül, míg a szeretet szeretetet.”
• „A jót keresd saját magadban és másokban is.”
• „Az a feladatunk, hogy egymást szolgáljuk”
• „Ródd le a szokásos tizedet az idődből és a vagyonodból. Mivel
mindannyian kölcsönhatásban állunk, ha másokon segítesz, magadon
segítesz.” (egoizmus)
• Ne ítéld el az embereket – csupán törekedj arra, hogy minél kevesebb időt
kelljen együtt töltened velük (ha lehet teljesen kerüld el őket)”.
• Canfield és Watkins, Élj a vonzás törvénye szerint!, 16.
• Uo., 52., 56., 63.
• Uo., 146.

29. • „Ima és meditáció révén kapcsolatot teremthetünk
Istennel, a felsőbb erővel. (…) A csöndes elmélkedés
idején magunkba tekintünk, visszatalálunk valódi
énünkhöz és tudásunkhoz. (…) Egy ideig csöndben és
nyugodtan ülünk, és a légzésünkre vagy valamilyen
mantrára összpontosítunk. (…) Az ima, az elmélkedés
és a meditáció segít, hogy összeköttetésbe kerülj a felsőbb
erőkkel, és befogadhasd az univerzum korlátlan erejét és
határtalan bölcsességét.”
• Ahogy láthattuk a vallásos rítusok elemei a
közösségi rítusoktól eltekintve megjelennek, de
mind ezeknél fontosabb a HIT. „Tanulj meg bízni
Istenben és az univerzumban. (…) Bízd magad Istenre
és tedd meg, amit kell. … Az univerzum azt akarja,
hogy sikeres légy.”
• Uo., 153–154., 155., 158.
• Uo., 161–162.

30. Életnyereség
• „Ez a bőség univerzuma. Nincsnek határok.
(…) Bőven kapsz a szeretetből, az örömből,
az egészségből, a gazdagságból és a
boldogságból, ha kéred. Jogod van hozzá.
Csak szólnod kell.”
• „Olyan világot teremthetünk, amelyet a
szeretet, az öröm, a harmónia és a béke
jellemez.”
• Uo., 61.
• Uo., 168.

31. Konklúzió

32. • „Sátán módszerei ugyan megváltoztak,
de célja változatlan maradt: azt a
hazugságot akarja elhitetni az
emberekkel, hogy tegyenek bármit, nem
fognak meghalni, hanem örök életre jutva
istenekké válnak. E megtévesztés ellen az
egyetlen védelem számunkra az, ha
világosan megértjük, mit tanít a Biblia a
halál mibenlétéről és a halottak
állapotáról.”
• Bacchiocchi, Halhatatlanság vagy feltámadás? 127.

33. • „A Biblia szerint a halál a teljes
személyiség, azaz a test és a lélek életének
megszűnését jelenti. Nincs semmilyen
tudatos lét a halál és a feltámadás
között. A halottak öntudatlanul
nyugszanak sírjaikban, míg Krisztus
dicsőséges eljövetelének napján elő nem
szólítja őket.”
• Uo., 124.

34. • „Ádám maga akarta megoldani lényének titkát,
hogy egyszerre legyen teremtmény és Istenhez
hasonló. Saját magától akart azzá lenni, ami
már Isten által volt. Ez volt a bűnbeesés. Ádám
a maga módján lett olyan, mint Isten - sicut Deus!
Önmagát tette Istenné, és most többé nem volt
Istene. (…) Ádám büszke gyermekei azóta
törekszenek arra, hogy önerőből állítsák helyre
magukban az elveszett Isten-képet. De minél
komolyabban, minél odaadóbban akarják
visszanyerni az elveszettet, minél meggyőzőbbnek
és dicséretesebbnek tűnik a siker, annál mélyebb
lesz az ellentét Istennel.”
• Dietrich Bonhoeffer, Követés (Budapest: Magyarországi
Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, 1996), 155.