1. Bevezetés az európai
kultúrtörténetbe
4. Ea.
A kereszténység és Európa születése
Előadó: Kádas Csaba

2. A kereszténység
• Eredetét tekintve nem európai, akárcsak a zsidó
vagy iszlám vallás, melyekkel rokon
• A zsidó vándorprédikátor, a názáreti Jézus (i.e. 5-
i.sz. 33) a nyughatatlan Judeából származott
– történelmi okmány nem említi, római forrás sem említi
– 4 rövid evangéliumon kívül (melyek részben ismételnek,
részben egymásnak ellentmondanak) keveset tudunk életéről
– tanait néhány példabeszédből, prédikátorsága alatti
események, csodatételek alkalmával mondott szavaiból és
kinyilatkoztatásaiból ismerjük
• hegyi beszéd, bírái előtt, utolsó vacsora, keresztfa...
• 1. Szeresd Uradat, Istenedet...; 2. Szeresd embertársaidat...

3. A kereszténység
• Magát messiásnak nevezte
– ami a régi zsidó szent könyvek szerint a megváltót
(görögül khristos) jelentette
• Nem kérdőjelezte meg a világi hatóságok hatalmát,
Jeruzsálemben mégis keresztre feszítették
– állítólag semmiben sem találták bűnösnek, csak a zsidó
törvényhozói tanács kívánságát teljesítette Pilatus
• Halála után nem hagyott hátra semmiféle egyházat
– papságot, politikai végrendeletet, sőt szentírást sem...
• Aligha lehettet megjósolni, hogy több mint 400
évvel később a Birodalom államvallása lesz

4. A kereszténység
• Utólag persze látható, hogy a kereszténység
kitöltött valamiféle szellemi űrt
• Az is nyilvánvaló, hogy a feltámadás doktrínája, a
halál feletti diadal nagy vonzerőt jelentett
• A korai terjeszkedést megkönnyítette a Pax Romana
• A térítő utakat tevők közül Pál a legjelentősebb
– aki harcias, zsidó farizeusként élt megtérése előtt
• ifjúkorától üldözte Jézus követőit, még Saulként jelen volt
az első vértanú, István megkövezésénél is
– Damaszkuszba menet azonban Pál lett

5. A kereszténység
• Szent Pál kétségkívül kulcsfigura
– az Újszövetségi írások nagy részét neki tulajdonítják
• Pálfordulása után a legbuzgóbb apostollá lett
– három missziós, pasztorális útja a legnagyobb
serkentője lett az egyház növekedésének
– A fordulat 2 tekintetben döntő
• az új út nem kizárólag zsidóknak van fenntartva!
• Másrészt Ő fektette le a keresztény teológia alapjait:
– a bűnös emberiséget az isteni kegyelem Krisztus révén megváltotta
– Krisztus feltámadása eltörölte a régi törvényt
– Krisztus több mint messiás, Ő isten fia
– Testében azonos az Egyházzal, amelyből a hívő ember a bűnbánat és
az oltári szentség révén részesülhet, Krisztus 2. eljöveteléig

6. A kereszténység
• E vallás zsidó eredetének tartós következményei
– a hamarosan szétszóródott (70) zsidók a Birodalom
minden városában feltűntek (diaszpóra)
– egymás számára vetélytársak lettek
• Krisztus hamis próféta, a messiás cím bitorlója, renegát, a
keresztények ellopták az Írást, megsértették a szent tabukat
• A zsidók pedig nem ismerték el Jézus isten voltát, sőt
hóhérkézre juttatták (Krisztus-gyilkosok)
– A zsidó-keresztény hagyomány e belső szakadását a
mindkét oldalon meglévő erős árulásérzés gerjesztette
• kereszténység = antiszemitizmus
• judaizmus = antikrisztus

7. A kereszténység
• A kereszténységnek azonban más vetélytársa is
akadt (Ízisz, Kübelé, Mithrász)
– de mind közül a keresztény, a zsidó és a görög filozófiát
összekeverő Gnoszticizmus volt a legnagyobb
• először hirdette, hogy Krisztusnak csak látszat teste volt, ezért
feltámadása sem fizikai értelemben történt meg
• Hosszú “vita” kezdődött Krisztus igazi
természetéről, és nyilvánvaló lett, hogy szükség
volna a Szentírás “mindenki” által elfogadott
kánonjára (367-ben Athanasziosz teszi meg)
– mely szent könyveket adta Isten?

8. A kereszténység
• A Kánon évszázadok alatt formálódott
– Az Újszövetség törzsanyagát (4 evangélium, Pál 13
levele) már 130 körül elfogadták
– Az Ószövetséget 220 körül
– Az Apokalipszist, a Jelenések könyvét még később is
sokan vitatták
• A teológiai vitákból fakadt az igény az egyházi
tekintélyre is (Római Kelemen)
“Te vagy Péter, s egyházamat e kősziklára fogom építeni”
– keresztény vezetők akkor törvényesek, ha kinevezésük
visszavezethető a 12 apostolig
– presbiter, episzkoposz (püspök), patriarcha

9. A kereszténység
• Keresztényüldözés
– megítélése ellentmondásos
– kezdetben szórványos, a 3-4. századra tömeges
• Eretnekség
– elfogult fogalom, így néhány egyházatya is azzá lett
később, különösen Arius (250-336) szerepe
kiemelendő, hiszen az Ő tanai provokálták ki az első
egyetemes zsinatot (325- Nicaea)
• A zsinatok krisztológiai kérdésekkel foglalkoztak
– kegyelem, bűnbocsánat, egyház, szentség, keresztelés,
úrvacsora, és mindenekelőtt a szentháromság

10. Rómából - Bizánc?
• Konstantin 330-ra átköltöztette a birodalom
központját Roma Novába, Constantinopolisba
– ókor-középkor határa?
– A költözéssel azonban még nem járt együtt, hogy a
múlt örökségénél az újítások fontosabbá váltak volna
• Konstantin által elültetett magból azonban később
kinőtt a meggyőződés, hogy a kereszténység és a
nagypolitika megférnek egymással
– előtte a keresztények nem törekedtek politikai
szerepvállalásra, ügyüket nem a hatalom megragadásával
igyekeztek előremozdítani
– Ezután azonban kéz a kézben járt

12. Rómából - Bizánc?
• A római császárság hanyatlása:
– évszázadokig tartott...
– a római világ keleti és nyugati fele közötti szakadék
mélyülése
– barbár népek szüntelen nyugatra nyomulása
– a kereszténység exportja a barbár népek felé
– az iszlám felemelkedése
• Ezt a 4-500 évet címkézték „sötét kornak”

13. Rómából - Bizánc?
• A Latin elem évről-évre csökkent
• Az átmeneti időszak félezer évig tartott
– 4-5. században a nyugati provinciák elvesztek
• Róma utolsó felvonását 476-ban játszották
• keleten az ősi pogányság minden elemét fölszámolták
– 6. sz. Justinianus (527-65) kísérletet tett a kapcsolatok
újraélesztésére (533-54)
• Ezalatt azonban a Balkán elvesztésével (szlávok) a maradék
latin terület is kikerül a Birodalomból
• Ugyanakkor jogi kodifikációja maradandónak bizonyult
– 7. sz. Perzsák (Herakleiosz), majd az arabok rohanják
le az értékes keleti tartományokat

14. Rómából - Bizánc?
– 8-9. sz. Vallási őrület tombolt a megmaradt
területeken (képrombolás - ikonoklaszmosz)
• vallási szint (képimádás felszámolása)
• társadalmi-politikai szint (egyházi vagyon megszerzése,
egyház szorosabb állami ellenőrzése, centralizálás)
– A belső “reformokat követően” trónra léptek a
Makedón császárok, akik Bizánc, eltörpült
„birodalmi” helyzetét megszilárdították

16. Bizánc
• Az új civilizáció megkülönböztető jegyei
– állam és egyház szétválaszthatatlan egysége
• autokratór védte az ortodox (helyes) pátriárka egyházát,
cserébe az egyház dicsőítette a császárt
– császári udvar központosított birodalmat igazgat
(hatalmas hivatalnoksereg)
– a despotikus külsőségek erősödtek...
• Bizánc = a szervilizmus, titkos ügyintézés, kamarilla-politika
• a régi intézményi külsőségei megmaradtak, de valójában
funkcionáriusok gyülekezetévé vált
• paternalista gazdaság és társadalomirányítás
– a taxisz, a dolgok változatlan harmonikus, hierarchikus
rendje (terebélyes politikai rituálé...)

17. Népek vándorlása
• A vándorlások ritmusa Róma számára
megjósolhatatlan volt, rendszertelenül érkezett
– többnyire Belső-Ázsia sztyeppéin történt “változás”
idézte elő
– a kártyavár effektus utolsói pedig Rómára estek
• A Hunok már jóval európai megjelenésük előtt
végigsöpörtek Ázsián
– 2. századra már a Kaszpinál éltek, 4. században
pedig a Fekete-tenger vidékére költöztek
• ekkor lökték a germánajkú “gótokat”, majd az alánokat és
a vandálokat Rómára

19. Népek vándorlása
• A betelepülő (és maradó) népek többsége
indoeurópai nyelveket beszélt
– kivételek (nomádok, zsidók, finnugorok, cigányok,
törökök, “bolgárok”)
– Az első indoeurópaiak “északon” a kelták voltak,
akik benépesítették a “maradék” Európát
– A római kor germánjai, a másik legnagyobb
barbártömeg Európában
• északi (skandináv -rúna írás), nyugati (alemann, batáv,
fríz, frank, jütt, angol, szász), keleti csoportok (sváb,
longobárd, burgundi, vandál, gepida, gót)

20. Népek vándorlása
– A szlávok, távoli keleti területeken éltek
– A balti népek (porosz, litván, lett) még nagyobb
elzártságban éltek
• A népáradat az osztrogótokkal “kezdődött” 376-8
– szarmata-alán szövetségeseikkel tönkreverték Valens
császár légióit (hadtörténeti középkor kezdete)
– majd Alarich vizigótjaival folytatódott (akik végül
Hispániában találtak hazára 507)
• a vizigót pusztításra a nyugati határok védelme elvékonyodott,
ekkor be is özönlöttek (406) a vandálok, a szvévek és az alánok
(a vandálok kivételével végül szintén Hispániában álltak meg)
– a Brit-szigeteket 410-ben adta föl Róma (jütt, angol, szász)

21. Népek vándorlása
• Végül a hunok is megérkeztek (420 Pannónia),
akik Attila halálával szétszórattak
• A hunok elvonulása után a gepidák, az avarok
(Közép-Európa) és az osztrogótok is fellélegeztek
– A gót Teoderik vezetésével Itália nagy részére rá tették
kezüket (5. század második fele)
• A 6. század végén azonban az erre vándorló Longobárdok
vették át a hatalmat
• Ezalatt a száli frank Klodvig Gallia tartományban
győz le mindenkit 496-ra
– a keresztvíz is segíti elismerését, Konstantinápolyból
“királyi korona” és tiszteletbeli konzuli cím is érkezik

22. Népek vándorlása
• A szlávok a 6. században költöztek nyugatabbra
(cseh, szlovák, lengyel), délebbre (szlovén,
horvát, szerb + a balkán elszlávosodása)
– kivétel a vlach vagyis későbbi román nyelv

23. A pápaság önállósodása
• Róma püspökei már felsőbbségi igényeik
megfogalmazása előtt is nagyfokú szabadságot
élveztek a központtól való távolságnak
köszönhetően
• Róma latin jellegének hangsúlyozása
– az 5. századra (I. Leo nevéhez köthető)
• a politikai ellenőrzés ekkorra szűnt meg
• a világi és egyházi hatalom szétválása megkezdődött
– Justinianus kísérletekor, majd a longobárdok idején
Róma pátriarchái kénytelenek voltak eltűrni a császári
hatalom átmeneti visszatérését (Silveriust és Vigiliust,

24. A pápaság önállósodása
• Róma első “szerzetes feje”, I. Gergely (540-604)
– a pápai hatalom megalapozója
• jó szervezőkészség, kiváló közigazgatási ismeretek és
szilárd elvek (Lelkipásztorkodás kézikönyve)
– tiltakozott a Konstantinápolyi pátriárka ökumenikus
címe ellen
• I. Márton (655) az utolsó vértanú-pápa
• Leo császár Ravenna visszahódítására tett kísérlete
kudarc (732), Róma elszakad a császárságtól
• A 8. sz. második felére már erőfitogtatásra sem futja
Bizánc erejéből, Róma önállóan választja vezetőit...

25. A pápaság önállósodása
• Jeruzsálem hitetlen kézre kerülése után Róma
“ázsiója” sokat emelkedett
• A Pápák szép bevételekre tettek szert az erre
“kényszerült” zarándoklatokból
• Hamarosan kodifikálják a kánonjogot
– így a dekrétumgyűjtemények jogi ereje is megnő
• Szent Péter öröksége, az egyházi földbirtokok
gyorsan növekedni kezdtek
• A gazdasági tényezővé is lett hatalmat a harcias
longobárdok, majd a frankok vették szárnyuk alá

26. A kereszténység exportja
“Kövessetek engem”
• A kereszténység evangelizáló, hittérítő vallás
• Pál ezt erősítette meg azzal, hogy a kereszténység
nyitva áll mindenki előtt
• Mikor azonban a birodalom vallása lett, a hittérítés
politikai kérdéssé vált
– az uralkodók számára a hit exportja már nem egyes
lelkeket célzott, hanem nemzeteket
• A műveltség, a kultúra és a kereskedelem terén
nagy jelentősége lett
– hogy valamely nép Rómából, Konstantinápolyból vagy
egyikből se vette fel a keresztet

27. A kereszténység exportja
• Gallia esete példaértékű
– az itt élők már régen keresztények voltak, a bejövő
germánok zöme (frankokat leszámítva) szintén, bár az
„eretnekké lett” ariánusi irányzatot követték
– Klodvig megkeresztelkedése a Merovingek (frankok)
szövetségét jelentette az “őslakossággal”
• Ugyanakkor a keresztény világ még rogyadozott a
“barbár inváziók” következményeitől
– 3 módszert találunk a keresztény hitre térítésre
• szerzetesi missziók (pl: az ír Columba 521-597, Brit-szigetek)
• Justinianus hadjáratai az arianusok ellen, pl. Hispánia,
Rekkared (586-601) megkeresztelése
• I. Gergely taktikája (Longobárdok megkeresztelkedése 588)

28. A kereszténység exportja
• A keresztény térítés tehát évszázadok eredménye
– a Birodalom megtérítése 400 évig tartott
– a Birodalom újrakeresztelése újabb 400 évig
• germania visszahódítása Wilfred és Bonifác missziós
munkáival kezdődtek
• Mindezt vérrel egészítették ki a frankok a 8. század végig
• Bizánc a 8. század végéig élet-halál harcot folytatott a
magterület megőrzéséért, így ereje nem maradt a “szláv
tengerre” és a közeli bolgárok megkeresztelésére
– a provinciák határain túl eső területeké pedig 600 évig

30. Az Iszlám térhódítása
• 622-ben egy Mohamed nevű arab misztikusnak,
zavart keltő tanainak köszönhetően Mekkából
Medinába kellett menekülnie
• Gábriel jövendölte meg prófétai küldetését
– de egy évtizedig hasztalan hirdette radikális eszméit
– az ex-tevehajcsár 624-ben fegyverezte föl először
híveit, majd 628-ban már 10 ezer fegyveressel vonult
Mekkába, Kába körzetét megtisztította, majd 4 évig
tanított itt, bölcsességeit lejegyezték, melyből
megszületett a szent könyv, a Korán
• Az “engedelmesség” jelentésű iszlám hit
kezdettől fogva univerzális volt

31. Az Iszlám térhódítása
• Bár a Korán nyelve miatt kötődött az arabhoz
– minden népet, minden osztályt és mindkét nemet meg
akarta szólítani (forradalmi hitvallás volt)
• támadta az uralkodó elit kiváltságait, a nők alávetett sorsát és
a sémi népek vérszomjas törvényeit
• társadalmi, gazdasági, politikai egyenlőségről beszélt
• az elnyomottak, a nők jogait hangsúlyozta
• a jótékonyság és a részvét kötelessége sokak számára
jelentett felszabadulást
• Az Iszlámnak 5 fő pillére van
– a hit megvallása, a rituális ima, a jótékonykodás, a böjt
és a zarándoklat
– de mindenekfölött a Korán tanításának követése

32. Az Iszlám térhódítása
• A kalifák, a próféta helyettesei az egyesített
Arábiát egy teokratikus világbirodalom
központjává tették
– Abu Bakr, Omár, Oszmán (632-656) seregei
meghódították Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot
• Alexandria védelmére flottát építettek, majd a tenger urai
lettek
– Ali (Mohamed unokatestvére és veje) alatt vallási
elégedetlenség tört ki
– Az Omajjádok (661-754) helyreállították az egységet
• visszaszorították a síitákat, Damaszkuszba tették a fővárost
• meghódították É-Afrikát és Tarik átkelt Hispániába

34. Az Iszlám térhódítása
• 800 évig uralták a Pireneusi-félszigetet
– (Al Andalusz) első központja Cordobá lett (Mezquita)
– a kalifátus a 10. századra a legerősebb muszlim
fejedelemségnek látszott
• 732-ben az arab lovasok már a Loire-parti
Toursnál jártak, Poitiersnél azonban Martell
Károlynak (a Merovingek majordomuszának)
sikerült legyőznie őket
• A muszlimok a Pireneusig húzódtak vissza

35. Az Iszlám térhódítása - Európa
befelé fordulása
• A muszlim hódítások tették Európát a kereszténység
központjává
– az iszlám pólyája meggátolt szinte minden kapcsolatot a
kereszténység és más régiók között
• a kereszténységnek nem maradt más, mint az iszlám elleni harc
és a pogányok megtérítése
• az iszlám sorompója önmagába fordította Európát
– kereskedelmi, politikai és intellektuális együttműködéseket átformálta
– nyugat elhanyagolására kényszerítette Bizáncot
• ez független, magát megvédeni, ellátni, irányítani képes
entitások kialakulásához vezetett (út a feudalizmushoz)
• az görög-római központból egyszerre a belső részekre
vándorolt a politikai kezdeményezés (Francia)

36. A keresztény Európa születése
• A kereszténység és az iszlám híveinek egyaránt
a másik hitetlenségét tanította
– a félreértések, ellenségeskedések, negatív sztereotípiák sora
végtelen
– a 3 nagy egyistenhívő (zsidó, keresztény, iszlám - közös
gyökerű) vallás azonosságait elhallgatták
– az éles ellentét hagyományához (a keresztény Nyugat és az
iszlám Kelet között) minden kor hozzá tett
• Miközben a muszlim hódítás következményeit
emésztették, elhintették az új rend magvait is
– Róma “kitalálta” a pápaság intézményét és ehhez a
frankok asszisztáltak

37. II. István - Pippin
• II. Gergely, III. Gergely és Zakariás (715-752)
utódaként került furcsa körülmények közt a pápai
székbe (hamar a frankokhoz sietett segítségért)
• A nyugat-római területek legnagyobb utódállama
a frank volt (Merovingok)
– a 8. századra a királyi dinasztia mindenütt elveszítette
hatalmát, ami az örökletessé tett majordomuszé lett
– 751-ben Pippin hatalmának “szentesítését” kérte
• II. István nem tudta föltartóztatni Aistulfot, aki
Ravenna bevétele után Rómától adót követelt
– így Róma és Frankföld az alkura késznek látszott

38. II. István - Pippin
• II. István szorongatott helyzetében Pippinhez indult
(751-768) az Alpokon át
– 754 januárjában a szövetség megköttetett
• Pippin “meggyőzte” a frankokat és a longobárdok
ellen vonult (754, 756), sikerrel
– Ravenna területeit Rómának adományozta, Pippint
újra megkoronázta a Pápa
– a „Bizánc” elvesztette Ravennát és Róma “hűségét”
• Róma a fentiek ősiségért, hitelesítésért hamísította a
Donatio Constantini (Pápai állam) adománylevelet
• Míg a későbbi francia királyok viselhették a
legkeresztényibb uralkodó címet ...

39. Nagy Károly
• Uralkodása betetőzése a római pápaság és az
erősödő frank királyság szövetségének
– átmeneti jelenségnek bizonyult, alig élte túl
létrehozóját és 10 év múlva teljesen eltűnt
– hatása azonban mély volt
• Nagy Károly (768-814)
– Martel Károly unokájaként egyesítette az elődök
birtokait
– sőt egy nyeregben töltött életnek köszönhetően: 53
hadjáratban azt alaposan ki is terjeszti
• Longobárd királyság (774), Szászföld (775), Bajorföld
(788), Karintia (799), Bretagne (786), + őrgrófságok

40. Nagy Károly
• A viszonylagos nyugati biztonság keletre
figyelést tett lehetővé, III. Leó pápával (795-816)
kölcsönös megerősítések történtek
– 800-ban történt a császári koronázás színjátéka
• Ettől fogva létezett egy nyugati, katolikus
császárság, függetlenül Bizánctól
– a császárságot vándorló udvara ellenőrizte, közvetve
pedig a comesek (grófok) irányították a 300 grófságot
– kialakulóban volt egy új központosított rend
– királyi és egyházi jogrend, melyben a püspökök és a
grófok gyakorolták a hatalmat
• még az egyházi birtok is királyi hűbéradománynak minősült

41. Nagy Károly
• Károly udvarárában éled újra az ősi megjelölés:
– Európa, mely régi-új címkeként tett különbséget a
nem Karolingok uralta bizánci keresztényektől és az
iszlám „sötétjébe” borult déltől
– ez az első Európa, azonban nem élte túl Károlyt
• pedig Károly buzgón épített, szónokokat, jog és
vallástudósokat alkalmazott (Aachen)
• kéziratokat gyűjtött, Bibliát ellenőriztetett,
történelemkönyveket, balladákat íratott
• tűzzel-vassal terjesztette az igét (král)
• szentté avatása azonban 351 évig váratott magára

43. Nagy Károly öröksége
• 814-es halála után örökösei vitatkozni kezdtek
– polgárháborúk után 843-ban, Verdunben 3 részre
osztották a birodalmat
– latin nyugat, a későbbi “Franciaország”
– a germán kelet, későbbi “Németország”
– és a közép, a “csont”, melyen e kettő marakodhatott
• a karolingok (királyfik) közötti viszály is Károly
öröksége lett, a belső viszályt az északról és a
keletről érkező veszedelem ki is használta
– vikingek, magyarok

44. Vikingek
• Vagy normannok, 200 évig fosztogatták főként
Nyugat-Európát (700-900)
• Nem telt el év, hogy puszta kalandvágyból ne
indultak volna fosztogatni, zsoldba állni
– az első száz évben inkább a Brit-szigeteket és
Németalföldet prédálták
– a másodikban inkább Frankföldet fosztogatták
• Norvég (Vörös Erik) és Svéd “irányok” (Rurik)
– Shetland, Feröer, Izland, Grönland, Vinland
– Baltikum, Visztula, Novgorod, Dnyeper, Kijev
• Dán vonal csúcsa Dánia és Anglia egyesítése (Knut)
–

45. Brit-szigetek
• Itt a dán, viking nyomás különösen mély nyomokat
hagyott, Wessex királyai a 9. sz. második felétől
létükért küzdöttek, Nagy Alfréd végül a wedmore-i
szerződéssel megosztotta a szigetet
– létrejött a Danelaw, a “Nagy Dánia”, mely 1066-ig a
sziget keleti felét is magába foglalta
– Skócia megteremtője McAlpin (840)
• 1066-ban Eduárd halálakor Hardrada, Godwinson
és “fattyú” Vilmos lépett fel trónkövetelőként
– a 9-10. században megteremtett Normadiából meg is
kaparintotta hatalmat

46. Magyarok
• Az utolsó hazát alkotó Közép-európai nomádok
• 895-955-ig mind szemtelenebb hadjáratokat
vezettek a töredezett Karoling örökségbe
– 899 Itália, 904 Morávia, 907 Bajorföld, 922
Szászország, ... 940-es évekre Apulia, Aragónia és
Aquitánia is prédájukká vált
• 955-ben Lech-mezei vereség után a letelepült
életmód művészetét sajátították el
– kreatív tényezői Európa középkori kialakulásának
• Morva Birodalom szétzúzása (szlávok kettévágása)
• Német fejedelmeket egységre kényszerítették, II. Ottót
császárrá tették és utat nyitottak a német terjeszkedésnek

47. Bevezetés az európai
kultúrtörténetbe
5. Ea.
Európa középkora
Előadó: Kádas Csaba

48. Feudalizmus
• A káosz méhéből született meg a hűbériség, a
feudalizmus
– a politikai hatalom korábban szétforgácsolódott
– a helyi erők magárahagyottsága sajátos fejleményekkel járt
• politikai, társadalmi, gazdasági, katonai, törvénykezési ...
• Nehézlovasság, lovagság
• Vazallus-rendszer
• Hűbérbeadás
• Immunitás
• Magánvárak

49. Feudális rend
• Nem egységes, uniformizált rendszer
– alávetettségi és szolgálói kötelezettségeket alakított ki,
szabályozta (két szabad ember viszonyát, úr-vazallus)
• Nehézlovasság
– Bizáncból terjedt el nyugaton
• meghonosítását Martell Károlyhoz kötik, aki a nagyszámú
lovasság eltartásához szekularizálta az egyházi birtokokat is!
– A kengyel forradalma ütőképessé tette a lovasságot
– már csak az állandóan bevethető társadalmi csoport, a
lovagság kialakítása váratott magára...
• Készenlétben tartás, fenntartás költséges
• a lovagi osztály lett a feudális világ eszenciája
– a földbirtok és a lovas hagyomány kéz a kézben járt

50. Feudális rend
• Vazallitás (commendatio)
– a karoling korban a hűbérúr már hűségesküvel kötötte
életfogytig magához vazallusát
• zászló, lándzsa, marék föld, szerződés
• Feudum (hűbér)
– ellenszolgáltatásért (kezdetben lovas katona kiállítása
volt a mértékegység) tehát földbirtokot adott az úr
• idővel ez finomodott, időben és térben eltért
• hamar kiegészült a várvédelemmel, fegyveres kísérettel,
bírósági szolgálattal, consiliumban, auxilimban való
részvétellel
• majd pénzben is megváltható lett a szolgálat
– egy év bevétele + 4 segítség (hozomány, keresztes hadjárat...)
– a vazallus a gyakorlatban a föld bevételeit élvezhette és a

51. Feudális rend
• A hűbér osztatlan és elidegeníthetetlen volt
– a szerződés valamely fél halálával megsemmisült
• A pereskedés persze járványos méreteket öltött
– számos hűbéri törvénykönyv, önálló bíróság
• A hűbériség igazán akkor kezdett működni, mikor
a hűbér valóban örökletes lett
– a vazallitás esküje és a hűbéres saját érdeke innentől lesz
igazán összeegyeztethetetlen (árulások, feszültségek)
• a szerződéses viszonnyal átszőtt középkori
társadalom rendkívül hierarchizált volt
– a pápán és a császáron kívül mindenkinek volt ura

52. Feudális rend
• Persze e rendszer is kivételekkel teli és zavaros
• A következmények azonban világosak
– szinte mindenki társadalmi helyét szigorú jogi és
érzelmi függőségek szabták meg
• bizonyos biztonságérzetet, azonosságtudatot adott
• ugyanakkor sebezhetővé tette az egyént (kizsákmányolás,
megtorlás) önkéntelen sérelemmel szemben
• a középkori társadalmat az egyéni szabadság hiánya
jellemzi
• nem véletlen, hogy a személyes sors feletti tehetetlenség
érzése erősítette a vallást (túlvilágba vetett hitet...)

53. Feudális rend
• Immunitas (mentesség)
– az állami adók, kötelezettségek alóli mentesség
• kezdetben az egyház volt a fő kedvezményezett
• hamarosan azonban, egyéni, intézményi, társasági
immunitások is kialakultak
– a politikai, törvénykezési és gazdasági hatalom
szétdarabolódik, nem marad kizárólag a királyé
• helyi hatalmak születnek (apátságok, körzetek, városok),
melyeket külön chartákban leírtak szerint kormányoztak
• a helyi hatalmak és a rend védelme érdekében nem csak a
lovagság állt lassan rendelkezésre, a várépítések is a 9.
században indultak, majd a magyar-viking rablások után a
helyükön maradva okoztak nehézséget a központi hatalomnak

55. Középkor
• A feudalizmus az egyház életén is mély nyomokat
hagyott
– rendkívüli módon meggyengült a központi egyházi
tekintély
• a helyi hatalmasságok hozzászoktak, hogy letegyenek vagy
kinevezzenek püspököket, papokat, pápákat
– A szerzetesség jelentett kivételt, különösen Cluny
apátságának nőtt a pápai székig a tekintélye, hatalma
• 250 éves nagy korszakában (910-) 314 monostorból álló
európai hálózatot hozott létre
• II. Orbán, a pápai monarchia “főépítésze” is Cluny apát volt

56. Középkor
• A feudalizmus öröksége:
– erősen átalakította a beszéd és viselkedésmódot
• lovagi értékrend: becsület, hűség, szerénység, udvariasság,
bátorság
– védeni az egyházat, a gyengéket, nőket, engedelmeskedni az
urának, harcolni a hitetlenek ellen, megtartani a törvényeket, az
adott szót
– sajátos észjárást alakított ki a tulajdon, a törvények, az
állam és az egyén közti viszony fogalmáról
• szerződéses viszony, a jogok és kötelességek
hangsúlyozásával
– a kölcsönös bizalom, az adott szó fontosságának tudata

57. Középkor - város
• A középkori társadalom túlnyomórészt rurális, az
élet a hűbérbirtokra összpontosult
• De a fallal kerített városok, bármilyen
embrionálisak és kicsik voltak, biztonságot
jelentettek (a jövő és a kultúra)
– a város elősegítette társadalmi csoportok
elkülönülését, mely külön jogálláshoz, politikai tudat
kialakulásához vezetett
– kikötőknél, gázlóknál, piacoknál, püspöki székhelyek
mellett jöttek létre
– a 12. századra Európa több régiójában is élénk, tartós
városok születtek

58. Középkor - város
• A városon belül élők kezdtek megszabadulni a
feudális kötöttségektől (önálló jogú városok)
– a szabadság a polgárság jogi állapotává válik
• a szabadság nemcsak egyéni kiváltság, hanem a város területi
kiváltsága lett (gettó)
• A kereskedelmi hálózatok, útvonalak alig változtak
• Hanza (Lübeck, Hamburg, Narva, Tallin, Wisby, Krakkó)
• Genova, Velence vette át Konstantinápoly levantei szerepét
• az Alpokat átszelő folyosó két végén Lombardia és a Rajna-
vidék városai emelkedtek ki
• Champagne grófsága pedig valamiféle szabadkereskedelmi
övezet korai formáját alakította ki

60. Középkor - az “új” császárság
• I. Szász Ottó (936-973)
– állítólag Lech után már császárrá kiáltották ki a
német csapatok (valójában 962 Róma)
– már apja Madarász Henrik megerősítette
Szászországot
• Ottó a jó alapokon érsekséget (Magdeburg) és
püspökségeket szervezett, falakat emelt és
kikötőt épített (Hamburg)
– hadjáratai (3) Itáliába (951-972), Itália alávetéséhez
vezetett és okos házasságok útján (Frankföld,
Lotharingia, Svábföld, Bajorország) is visszataláltak
a birodalomba

61. Középkor - az “új” császárság
• Aachen megmaradt koronázó városnak, de a
központ keletre költözött
– a karolingok lassan hatalmuk vesztették Capet Hugó
(987-996) új országot épített (Francia), mely már csak
Nagy Károly emlékére és Lotharingiára tartott igényt,
a császárságot elengedte...
• Ottó itáliai hadjáratai során a maradék bizánci
birtokra is rátette a kezét és visszaadásukat
császári címének elismeréséhez kötötte
– az elismerést fia bizánci frigye pecsételte meg
– a pápaságot lenézte: XIII. János beiktatása, császárrá
koronázásának előjátéka volt csupán

62. Középkor - Kereszténység
• Nagy Károlyt követő 300 évben a kereszténység
határai kitágultak
– az írástudó papság bejövetele megerősítette a kiskorú
monarchiákat: Morávia, Bulgária, Csehország,
Lengyelország, Magyarország, Kijev
– a jelentős súrlódások ellenére a latin és görög egyház
a missziókat közös érdekként kezelte
• Morvaországba a 8. században érkeztek
Bajorföldről térítők
– a 9. sz.-ban német püspök keresztelte meg az
uralkodót és szentelt fel templomot Nyitrán
– Cirill, Methód ökumenikus szerepe (szláv biblia)

63. Középkor - Kereszténység
• Bulgária (865)
– a birkózás görög sikert hozott (Kliment - cirill ABC)
– Borisz (852-888), aki frank szövetséggel is kacérkodott
végül a Bizánccal kötött béke jeleként a
konstantinápolyi pátriárka kezéből vette fel a keresztet
– Simeon pedig a teológiai képzést indította el
• Csehország
– Borivoj (855-891) még morva rítus szerint
keresztelkedett
– de fia már Regensburgban került keresztvíz alá, Prága
püspöke pedig Mainz érseke alá rendelődött

65. Középkor - Kereszténység
• Lengyelország
– Mieszko 965-ben szövetségre lépett a csehekkel
– a már létező szláv püspökség mellett az első latin
központ Poznanban keletkezett
– Merész Boleszlav (992-1025) Kijevet és Prágát is
megostromolta, központja Krakkó lett, a katolicizmus
új, keleti fellegvára
• Magyarország
– hiába érkezett előbb bizánci püspök hazánkba, Lech
után a német befolyás nőtt (Géza megkeresztelkedése)
• István házassága Gizellával és pápai korona

66. Középkor - Kereszténység
• Kijev Bizánctól vette fel a keresztet 988-ban
– Vladimir (980-1015) elvette II. Bazileosz császár
testvérét, Annát
– népét tömegesen hajtotta keresztelésre a Dnyeperhez, a
nemes ifjakat külön neveltette az új hitre, melyet Szent
Kliment honosított meg a Balkánon
• szláv liturgia, cirill ABC, hűség Konstantinápolyhoz
• Skandináviának sem volt erőszakmentes megtérése
– Dániában Harald 960-ban vette fel a latin keresztet
(Schleswig, Aarhus), de fia Sven a pogány ellenzék
vezére lett és csak Nagy Kanut (1016-35) alatt érkeztek
újra brit földről térítők

67. Középkor - Kereszténység
• Norvégiában Olaf Tryggvason (995-1000)
ugyan felvette a keresztet
– de csak erőszakosan térítő utóda Olaf Haraldson
(1016-28) járt sikerrel
• Svédföldön Olaf Skutkonung (995-1022)
megkeresztelkedett ugyan, de az ellentábor
nagyobb volt és 100 éves harc kezdődött
• Északon Trondheim, Uppsala és Lund lett
érsekség a 12. századra

68. A keresztény kultúra kora
• Nagy Egyházszakadás (11. sz.)
• Invesztitúra-harc (11-13. sz.)
– A császárság és a pápaság harca
– Canossák
• Keresztes-háborúk (11-13. sz.)
– vallásos áhitat és a föld utáni sóvárgás
– Reconquista, Baltikum és a Szent-Föld
• Belső reform és eretneküldözés (10-12. sz.)
– Cluny, Citeaux …, Ferencesek, Domonkosok
– pl. katharok, valdensek elleni harc

69. Kereszténység - schisma
• Mihály pátriárkát 1043-ban szentelték fel
– Dél-Itáliai területeken robbantott ki vitát, majd
hamarosan a latin rítusú templomokat is bezáratta
• IX. Leó pápa, a császár unokatestvére is erős
küldetéstudattal volt megáldva
– küldöttsége Konstantinápolyba azért indult, hogy
elismertesse a pápa főhatalmát Konstantinápoly felett,
persze kitört a botrány
– Leó ezalatt meghalt, mégis megtörtént a kölcsönös
kiközösítés (latin gyakorlat és hitvallás elítélése)
• A szakadás Nyugati katolikus és Keleti ortodox világot
teremtett

70. Bizánc hanyatlása
• Mialatt nyugat hervadozott, támadt fel Bizánc (9.sz.)
• 200 év virágzás köszöntött a régi császárságra a
Makedón-dinasztia alatt
– visszahódítottak Közel-keleti és Dél-itáliai területeket
– A bolgárokat megszelidítették
– a politikai feltámadás kulturális reneszánszot hozott,
amely főként enciklopédikusságában kiemelkedő
• Hamarosan azonban, a schisma után a normannok
nyugaton, a törökök keleten vetnek véget a
birodalmi illúzióknak (az erőforrások eltörpülnek)
– Bizánc gondjai begyűrűztek az ortodox szláv világba is

71. A pápaság önállósága
• 1059-ben II. Miklós pápa dekrétumban rendelte el,
hogy a római bíboros püspökök választják a pápát
– korábban Róma népe és klérusa közfelkiáltással
– újabban a német császár jelölte ki a pápákat
• Hamarosan az iratok már római udvarról és
kormányról, római Kúriáról beszélnek
• Még ‘59-ben Miklós az eddig ellenségnek tartott
normann, Róberttel köt “üzletet”
– beiktatta az elfoglalandó Dél-itáliai és szicíliai földek
uralkodójának (ha sikerül szép summa járt a Pápának,
mint hűbérúrnak)

72. A pápaság önállósága
• Róbert 10 év alatt elzavarta a szaracénokat és a
bizánciakat és 800 éves királyságot hozott létre
– A másik normann ifjú, Vilmos Anglia elleni harcát is
szentesítette, 1066
• 1075-ben az új pápa VII. Gergely (1073-85)
közétette a Dictatus Papae-t (27 rendelkezés)
– törvényhozói és bírói főhatalom a keresztény világban
– akár világi, akár egyházi uralkodót letehet a pápa
• Hamarosan formálisan is elrendelte azon királyok
kiátkozását, akiket Róma nélkül neveztek ki

74. A pápaság önállósága
• A diktátumot elsőként a német császár
kérdőjelezte meg és bár látszólag az eszközök is
mellette álltak, hosszú távon patthelyzet alakult ki
– kiátkozásokkal kezdődött, de IV. Henrik hamarosan
vezekelni kényszerült (Canossa járás)
– hamarosan fordult a kocka, az ismét kiátkozott Henrik
elfoglalta Rómát, az Angyalvár megvédte Gergelyt és
a normannok (szaracénok) elzavarták Henriket
• Gergely azonban száműzetésben kellett meghaljon
– végül új szereplőkkel a wormsi konkordátum (1122)
kompromisszuma zárta az invesztitúra harcot, mindkét
fél invesztitúra jogot kapott

75. A pápaság önállósága
• II. Orbán, a hatalma csúcsán lévő pápaság feje
1095-ben a clermonti zsinaton szólította harcba a
keresztényeket Jeruzsálem felszabadítására
– a felhívást az egész latin egyház felkapta
– 6 nemzedéken keresztül hercegek, királyok, közemberek,
sőt gyerekek sereglettek egybe a Szentföldért
• E háborúk őrülete kudarccal végződött
– 200 év alatt 7 nagy és számos kicsi keresztes hadjárat
– az elsőt (1096-99) francia grófok vezették és Jeruzsálem
sikeres elfoglalása követte (Latin királyság)
– a másodikat (1147-49) VII. Lajos és III. Konrád vezette

76. A pápaság önállósága
– a 3. Fülöp Ágost, B. Frigyes és O. Richárd vezette
(1189-92) hasztalanul
– a 4. Velencei kezdeményezésre indult, de inkább
Konstantinápoly elfoglalására használták (1204)
– az 5-6. Egyiptomban (1221, 1254) a 7. Tuniszban
(1270) ért véget, ahol Szent Lajos járványban halt meg
– 1291-ben Akkon is elesett, de válasz már nem jött..
• A keresztesek viselkedése megdöbbentő volt
– fosztogatás, pogromok, elvesztegetett életek és
erőfeszítések (a német császár folyóba fulladt, az angol
királyt a német ejtette foglyul, egy harmadikat akkor
közösített ki a pápa, amikor harcba indult...)

78. A pápaság önállósága
• Mindennapos volt az evangélium nevében elkövetett
tömeggyilkosság (70 ezer civil áldozat - Jeruzsálem)
– a borzalmak elfedik a mélyebb mozgató okokat
• az éhínséggel, a túlnépesedéssel és járványokkal sújtott
társadalom elégedetlensége párosult a vallási fanatizmussal
• A lovagokat persze számban felülmúlták a szegények hordái
• fegyveres zarándoklat volt, kollektív Imitatio Christi, tömeges
áldozatvállalás, melynek jutalma a megdicsőülés
• a keresztes harcok persze nem korlátozódtak a Szentföldre,
jutottak harcosok a Baltikumba és a hispániai reconquistára is
– a hadjáratoknak azonban egyéb mély hatásai is voltak
• megújult és megnőtt a kereskedelem és hajózás keletre
• a latin egyház közösségi tudata és a Pápa vezetése megerősödött

79. A pápaság önállósága
• erősítette a nyugati kereszténység, a feudalizmus és a
militarizmus összekapcsolását
• hősies és érdekes irodalmi és filozófiai témát szolgáltattak
• lovagrendek alakultak (johanniták, templomosok, német)
– Ciprus, Rodosz, Málta; Szép Fülöp; Német Lovagrend 1230-95
• a görögök megundorodtak a latin rémtettektől, gyakorlatilag
ellehetetlenült a kereszténység újraegyesítése
– kiemelhető ebből a 4. keresztes hadjárat műve (2 császárság)
• harcok kezdődhettek az eretnekek ellen (khatarok 1209-55)
• mindenekfölött azonban megszilárdították az iszlámmal
kialakított határokat
• ... a keresztesek rossz hírbe hozták a kereszténységet

80. A pápaság önállósága
• A német birodalom pápaság elleni küzdelme a
keresztes-buzgalom alatt is folytatódott
– A német császárnak továbbra is meg kellett küzdenie
• a gergelyi ideológiával, a Németföldön belüli dinasztikus
vetélkedéssel (Welf – Hohenstauf), lombard városok
ellenállásával, Rómával és Szicíliával
– Ezen akadályok megugrása többé-kevésbé csak I.-II.
Frigyesnek és VI. Henriknek sikerült
• Barbarossa (1155-90) canossája Velencében zajlott
• II. Frigyes (1211-1250) harcai sem tették örökletessé a trónt és
hamarosan Szicíliát is kijátszották alóluk
• III. Sándor, III. Ince, IX. Gergely alatt a pápaság
tovább növelte hatalmát
– a konklavét véglegesítették
– Szicíliát sikerült átpasszolni, most már az Anjouknak
• bár hosszú távon, a győztes pápa a francia királyok függésébe került

81. A pápaság önállósága
• A latin egyház valójában sokkal inkább
befolyásolta a nagypolitikát, mint az egyszerű
emberek életét
– Általánossá vált az eretnekség, a pogány hithez való
visszatérés, a pápaság gazdagodása elleni lázadozás
• III. Ince (1198-1216) nemcsak a hatalommal
üzletelt ügyesen (számos „hűbérországa volt”)
– De szabad utat engedett a mindkét nemnek alapított,
szegénységet fogadó domonkos és ferences
szerzetesrendnek (Szent Ferenc)
– A szerzetesek fontos szerepet játszottak a korban
kialakuló egyetemek „megtűrésében” és a világi tudás
értékének felemelésében is (Bologna, Párizs, Oxford)

82. Bevezetés az európai
kultúrtörténetbe
6. Ea.
Európa pestise, a katolicizmus
válsága
Előadó: Kádas Csaba

83. A középkori Európa - Hispania
• A 13. századra a keresztes háborúk hispániai ága
is nyugvópontra érkezett
– VI. Alfonz indította Toledo bevételével (1085)
– Alfonz hős lovagja 10 év múlva már Valenciába
lovagolhatott (El Cid)
– Az áttörés 1212-ben Las Navas de Tolos hágójánál
következett be, súlyos mór vereséggel
– 1236 Cordoba, 1248 Sevilla, 1266 Murcia is
keresztény kézre került
– A móroktól azonban sok minden átdiffundált a
keresztény kultúrába
• Arisztotelész tisztelete (Ibn Rusd - Avarroes), tízes
számrendszer a matematika tudományával és papírgyártás

85. A középkori Európa - Hispania
• A mórok megmaradt politikai központja Granada
lett, mely további 200 évig virágzott
– visszahódított területek városaiban azonban zsidó-mór
többség maradt, míg az egész terület nyelvében spanyol
– A félsziget többi részét Portugália (1179-től), Navarra
(Pireneusokban), Leon és Kasztília és Aragónia uralta
• Kasztília lassan folytatta a visszahódítást
– a Mesetán a merinó juhot terjesztette el, majd vált
Európa fő gyapjú szállítójává
• Portugália és Aragónia a tenger felé fordult
– csakhamar a szigetek kezükre kerültek, Aragónia urai a
15. sz-ban pedig megszerzik Dél-Itáliát

86. A középkori Európa - Hispania
• Itt a kultúrák egyedülálló szintézise alakult ki
– 5 királyságban 3 fő vallást gyakoroltak
– 7 nyelvet beszéltek
– a spanyol zsidók a mór toleranciának köszönhetően
mindenütt jelen voltak
• a közigazgatásban, pénzügyekben, gyógyításban, oktatásban,
kereskedelemben; (Maimonides, Samuel Halevi, Solomon
Halévi - Pablo de Santa Maria)
• kezdetben vallási viták rontották helyzetüket, majd förtelmes
pogromok robbantak ki (14. sz)
– a szimbiózis legszebb példája az építészetben
figyelhető meg (román, gót, keleti, mudejar )

88. A középkori Európa - Francia
• A német császárság és a pápa harcából leginkább
Franciaország húzott hasznot
– 11. sz.-ban a Capetingek csak Párizs környékén voltak
valódi királyok, a VI.-VII. Lajos hosszú uralkodása
(1108-1180) alatt azonban sikeres déli hódításokat
indíthattak, a meggazdagodott és népességében
megnőtt északnak köszönhetően
• VII. Lajos már az ország teljes lovagságát rávette keresztes
kalandjára, és később is magára hagyhatta az országot
zarándoklatai alatt (Compostella, Canterbury)
• A válság csak Aquitaniai Eleonórától való válásakor
kezdődött, aki nyomban riválisával II. Henrikkel állt össze

89. A középkori Európa - Francia
• Fülöp Ágost (1180-1223) adta meg a végső lökést a
Francia királyság kialakulásához
– az invesztitúra harcok alatt 3x növelte a királyi földeket
– központi államigazgatást vezetett be
• mely a nemzeti hadsereg alapja lett
– ezután visszaverte nagyhűbéreseit és a Plantagenetek
próbálkozásait (Földnélküli Jánostól a bírósági ítéletek
után karddal vette el franciaországi birtokait)
• VIII. és IX. (szent) Lajos (1223-1270) mindenütt
megszilárdította a hatalmát (Gótika)
• volt jogi tanácsadója, a francia IV. Kelemen lett a pápa (1265),
aki egy évre rá Anjou Károlyt tette Szicília-Nápoly királyává

91. A középkori Európa - Francia
• A capetingek utolsó 3 nemzedéke élt a pápaság és
császárság küzdelméből adódott történelmi eséllyel
– III. (Merész)-IV. (Szép) Fülöp (1270-1314) és fiai (14-28)
• Szép Fülöp hatalmas országot kormányzott, jól
szervezett közigazgatással és komoly adókkal
– királyi tanács, királyi kincstár, parlament (törvényszék)
– egyetlen területnövekedése Lyon megszerzése volt
– gyakran hamis pénzt veretett
– Összeütközésbe került a pápával
– felszámolta a templomosokat és minden vagyonuk
bekebelezte, százféle ürügyet talált alattvalói
megkopasztására (melyhez jogi gépezetet is teremtett)

93. A középkori Európa - Anglia
• Ebben a korszakban a francia és az angol ügyek
szorosan összefonódtak
– A plantagenet (anjou) dinasztiát Hódító Vilmos lánya és
Anjou grófja alapította
• fiúk II. Henrik (1154-1189) véget vetett az istváni anarchiának,
hosszú uralkodása Aquitaniai Eleonórával megalapozta a
dinasztia jövőjét (egészen 1399-ig)
• bírói reform, Írország elfoglalása, utazgatás Gascogne és
Anglia között, egyház visszaszorítása (Becket meggyilkolása)
• Fiaik: Oroszlánszívű Richárd keresztes háborúval töltötte idejét
• Földnélküli János (1199-1216) pedig elvesztette Normadiát,
– majd alattvalói bizalmát és a politikai kezdeményezést is, mely a
Magna Charta (1215) engedményeihez vezetett, fia III. Henrik (1216-
72) tehetetlenségéről lett híres (House of Commons)

95. A középkori Európa - Anglia
• A következő 150 év azonban 3 Eduárd
uralmával folytatódott (1227-1377)
– igényt formáltak Aquitaniára és igyekeztek
Anglia elsőségét érvényre juttatni a Brit-
szigeteken
– a belső viszonyok rendezése és a minta-
parlament működése biztosította a hátországot
– Skócia leigázása azonban átmenetileg kudarcba
fulladt (Wallace és Bruce ellenállásán)

96. A középkori Európa - Császárság
• Európa szívében a politika még mindig a Francia
király, a császár és a pápa versengésétől függött
– mindhárom erős helyi kényszereknek volt kitéve, így
nemzetközi győztes nem lehetett
• németek az interregnum alatt teljesen elhanyagolták Itáliát
• a pápa úgy belekeveredett az itáliai harcokba, hogy
Avignonban kötött ki
• Franciaország pedig reménytelenül pusztult a 100 éves
háborúban (Burgundia, Svájc, Aragónia függetlensége...)
• A Hohenstaufok bukása meggyengítette a
császárságot (Konradin kivégzés Nápolyban)

97. A középkori Európa - Császárság
• A német fejedelmek állandósították kiváltságaikat,
megcsontosodott (1356 Aranybulla) a császár-
választás mechanizmusa (7 választó)
– IV. (Luxemburgi) Károly (1346-78) törvényesítette az
anarchiát, melyet alkotmánynak neveztek el...
– 1273 (Habsburg Rudolftól) - 1437 (Luxemburgi Zsigmondig)
sokan igyekeztek talpra állítani a birodalomat
• kevés sikerrel
• A Hohenstaufok Itáliában is keserű örökséget hagytak
– Észak: Milánó, Velence és Firenze ellenőrzése alá került
– A pápai államon 1275 óta a császár nem rendelkezett
– Délen az Anjouk garázdálkodtak
• mely Szicília Aragón kézre kerülésével és Nápoly elleni 20 éves háborúval járt

98. A középkori Európa - Itália
• Firenze a középkori Itália, hagyományosan a
császári hatalommal szembeni guelf város volt
– 13. sz.-ra 100 ezren lakták, aranypénze a florino
(forint) Európa-szerte konvertibilis fizetőeszköz
– a várost a választott Tanács irányította, amely a
Podestát is ellenőrizte, a hivatalokat rotálták
• a nép, a céhek és a nemesek is részt vettek bennük
• a fentieket rendre felülíró alkotmányok sem tudtak véget
vetni azonban a belső rivalizálásoknak
– hamarosan a Medicik önkényuralma következett
– a zavargások azonban nem gátolták a kultúrális életet
(Dante, Petrarca, Boccaccio)

100. A középkori Európa - Itália
• Dante Alighieri (1265-1321) a kereszténység
legnagyobb költője volt, aktív részese Firenze
politikai életének (írásai a középkor lenyomatai is)
– Vita Nuova - ember legbensőbb érzelmeiről szól
– De Monarchia - a császárság visszaállításáról beszél
– De Vulgari Eloquentia - érvelés a beszélt nyelv mellett
– Commedia (Isteni színjáték)
• Franceso Petrarca (1304-74)
– pompás szerelmes verseivel szerzett hírnevet

101. A középkori Európa - Itália
• A 14. sz.-i Itália táptalaja volt a városok közötti és
belüli véres leszámolásoknak, de Európa első
kereskedelmi bankjainak is
– különösen Genova és Velence háborúzott
– de a pápamentes Róma is “forradalmak színtere” lett
– Nápoly pedig anarchiába sülyedt Johanna (1343-82) és
négy férje alatt
– a bankok megtanulták hogyan húzhatnak hasznot a
konfliktusokból (váltók, biztosítás, könyvvitel)
• Európa egésze megtanulta e fogalmakat Itáliától (computatio)
• a kapitalizmus első lépései ezek

103. A középkori Európa - Itália
• VIII. Bonifác (1294-1303) a középkor utolsó pápája
– V. Celesztin-t kényszerítette lemondásra, majd fogságra
– eltökélt szándéka volt, hogy saját rokonságát gazdaggá
míg a rivális famíliát (Colonna) koldussá teszi
– továbbá az Anjouk hatalmának visszaállítására törekedett
– ugyanakkor neki köszönhető a Sextus, a kánonjog 3.
része, a Szent Év (1300) és az Unam Sanctam
– végül a francia királysággal történt összeütközése után
fogságban halt meg
• A pápaság hitvány végének az avignoni száműzetés
bizonyult (1309-77)

104. A középkori Európa - “Itália”
• Az avignoni fogság Szép Fülöp ösztönzésére
kezdődött, aki V. Kelemennek parancsolt
– a következő 7 pápa francia volt
• Avignon kezdetben bérbe, majd örökbe került a pápa kezébe
– az avignoni pápákat nem mindenütt ismerték el
• miszticizmusba menekülők vagy népi szekták alakultak,
melyeket persze kegyetlenül üldözött az inkvizíció
– a közös a hit és az volt bennük, hogy az intézményes egyház
részéről árulás történt...
• John Wicliff (1330-84) éles kirohanásokat rendezett az
egyház gazdagsága, a pápa felsőbbsége és az átlényegülés
tannal szemben (mágján hamvait el is égették)
– tanai erősen hatottak a cseh Jan Hus-ra is...

105. A középkori Európa - Pestis
• 1347-50 között pusztító fekete halál háttérbe
szorította Európa minden kicsinyes gondját-baját
– 3 pestis (bubó, vér, tüdő) halálos kombinációja egyszerre
csapott le Európára
• Közép-Ázsiából indult először keletre, majd 1347-ben
Messinába érkezett az első hajó a Krímről...
– Rémület és vad tivornyázás volt a válasz a tehetetlenségre
– Uralkodó meggyőződés volt, hogy ez Isten büntetése
– veszteségek: 30 millió halott (minden 3. ember)
– Következményei mélyrehatóak voltak
– Ez volt a döntő pont a roskadozó feudális világ
hanyatlásában (a kereskedelem visszaesett, városok,
uradalmak elnéptelenedtek, munkaerőhiány...)

106. A középkori Európa - Pestis
• A pestis felgyorsította a bomlás folyamatait
– a parasztok egyre gyakrabban váltották ki pénzben a
robotot, a hűbéresek is így váltották meg katonai és
törvénykezési kötelezettségeik
– a kereslet nőtt, a bérek emelkedtek
– a pénzgazdálkodás kezdett kibontakozni
– veszélybe kerültek a társadalmi korlátok
• a középkor vége a prostitúció aranykora, sok városban
engedélyezték, az egyház nem tiltakozott, ha már létezik a
gonosz, medret kell neki szabni, a szabályozott
kicsapongás, betörte a férfiakat a házassági kötelességek
igájába...

107. A középkori Európa - Pestis
• A lélektani trauma mély volt, az egyház
meggyengült, de a népi vallásosság növekedett
– jótékonysági szervezetek alakultak, divatba jött a
buzgóság (meg kell békíteni az Istent)
• áldozati bárányok kellettek, a leprások, majd a zsidók
(uzsora) következtek (pogromok söpörtek végig nyugaton)
– népi felkelések kezdődtek, mikor az életben maradt
parasztoktól, munkásoktól mind többet követeltek
• a francia jaquerie, a firenzei ciompi már egy generációval
később, a középkor általános betegségre adott válaszok voltak
• az 1381-es brit felkelés, John Bull pap vezetésével, majd Wat
Tayler és Jack Straw közreműködésével bontakozott ki

109. A nyugati schisma
• 1378-1417 közötti nyugati egyházszakadás a pápák
Avignonból való visszatérése után kezdődött
– ellenpápák már korábban is voltak, de a mostaniakat
ugyanaz a bíborosi kollégium nevezgette ki
• rendre háborúkkal és kiátkozásokkal fenyegették egymást
– a szentnek csak nehezen nevezhető VI. Orbán vagy VII.
Kelemen helyzete is súlyos botrány volt
• a békítő zsinatra el sem mentek, így 3. Pápát is kreáltak
melléjük, végül Konstanz teszi le mind és ad egy V. Mártont
• 1417-es zsinaton tetőzött a zsinati szellem, melyet
Luxemburgi Zsigmond hozott össze
– pápai hatalom korlátozása, Husz megégetése...

110. A középkori Európa - a 100 éves ...
• Anglia és Franciaország között ezalatt dúlt a 100
éves háború (1337-1453)
– ami a középkoriságban megvetésre méltó az jellemezte
ezt a folyamatosnak korántsem nevezhető konfliktust
• öldöklés, babonaság, hitszegő lovagok, önérdekek...
– Fr. bajai részben a Valois-dinasztia családi problémáiban
és a nagyhűbéresek önállóskodásában keresendő
– Anglia érdekelt volt a Plantagenetek trónigényének és
területeik megtartásában, és a Flandriához fűződő
kereskedelmi kapcsolatok megőrzésében
• a 6 nagy Angol hadjárat és csodás sikerei (Crecy 1346, Poitiers
‘56, Azincourt 1415) kevésbé tipikusak, mint a regionális
fegyveres bandák garázdálkodásai

112. A középkori Európa - a 100 éves ...
– A fő hadi és diplomáciai események hátterében
Franciaország katasztrófális állapotba került
• 1347-49 pestis, 1358 jacquerie, 1382-es felkelés, a mészárosok
lázadása, Etienne Marcel országgyűlése...
• A burgundiak és az armagnacok harca
– VI.-VII. Károlynak (1380-1461) nem sok nyugodt perce volt
• Az 1420-as évek a konfliktus csúcsa, amikor
Angliának állt a zászló és Orléans volt a Valois-ák
utolsó mentsvára (‘28-ban ostrom alá vették)
– Jeanne d’Arc-kal senki sem számolt...
• A konfliktus irama csökkent, Burgundia lekapcsolódott
Angliáról (1453-ra csak Calais maradt angol kézen)

113. A középkori Európa - a 100 éves ...
• A háború különösen Fr. számára hatott kijózanítólag
– népessége felére csökkent, a nemzeti újjászületés e mély
pontról indult, IX. Lajos (1461-83) mesterien szövögette
diplomáciai hálóját és Burgundiát is leszerelte
• Angliában is a nemzeti közösség kialakításában
hozott újat (a dinasztikus Plantagenet birodalomból,
a Lancasterek szigetországi királysága lett)
– öntudatosan angol, biztonságos, de elkülönült lett
– a Franciaországban “kieresztett gőz” kialakította a közös
hazafiság szellemét
• melyet a hamarosan kibontakozó testvérháború (York-
Lancaster) sem vetett vissza és a Tudorok uralmát hozta

114. A középkori Európa - a 100 éves ...
• A korszak mellékterméke volt Burgundia is
– melyet a 15. sz. végére teljességgel szétmarcangoltak
– e zsíros falatból jutott a feltörekvő Habsburgoknak is
(Németalföld), akik ugyan 1438 óta folyamatosan a
császári trónon ültek, de nem emelkedtek még ki
vetélytársaik közül
• A korszakban az Anjou, a luxemburgi, a Habsburg
és a Jagelló dinasztia váltakozó szerencséjén múlt
kié lett a Közép-európai hatalom
– Az ősi uralkodóházak (1301 Árpád, 1306 Premysl,
1370 Piast) kihaltak

115. A középkori Európa - Kelet-Európa
• Bár a kelet-közép európai térségben a pestis
kevésbé tombolt, a 13. századi mongol betörések
(1207-1287) Kijev, Moszkva, Novgorod államait
vissza- és alávetették
• A Magyar és a Lengyel királyság függetlenségét
megőrizte, de hatalmas emberveszteségeket
szenvedett el (német, flamand betelepítések)
– Csehországhoz hasonlóan mindkettőben erős
nemesség alakult ki, jogaikat megerősítették, és
nélkülük a trón betölthetetlen lett

116. A középkori Európa - Kelet-Európa
• Magyarországon Károly és (Nagy) Lajos (1310-
82) komoly hatalomra tett szert
• Melynek a török feltűnése szabott gátat
– Luxemburgi Zsigmond nikápolyi keresztes kudarcát
– Jagelló Ulászló várnai katasztrófája követte
– II. (Jagelló) Lajos pedig szintén a törökkel szemben, de
már magyar földön, Mohácsnál esett el
• Utolsó fényes, hazai király Corvin Mátyás (1458-
90), aki pazar magyarországi reneszánsz udvarából
ura volt Bécsnek és Prágának egyszerre

118. A középkori Európa - Kelet-Európa
• Csehország királya már a 13. sz.-ban örökletes
Birodalmi választó volt („zsíros falat”)
• Csehország utolsó hazai uralkodója Podjebrád
György (1458-71) volt, aki 2 évtizednyi
függetlenséggel ajándékozta meg a cseheket
– a század első negyedében a Husziták mozgalma
borzolta a régió „belső békéjét”
– Husz követői hamar túlmentek a teológiai
javaslatokon, halálhírére a mozgalom végletekig
politikai lett, nemzeti felkelés robbant ki

119. A középkori Európa - Kelet-Európa
• Lengyelország Nagy Kázmér idején (1333-70)
újra életerős királyság lett
– nyugati területekről lemondott
– befogadta a nyugatról menekülő zsidókat
– szerződött Nagy Lajossal, akinek Hedvig lánya a
frissiben megkeresztelkedett Jagellóhoz (Litvánia
királya) ment nőül
• A Lengyel-Litván egyesült királyság hatalmas
erőket mozgósított a keleti földek megszerzésére
(különösen a dicstelen Német Lovagrend ellen
harcoltak buzgón és sikerrel 1410)

120. A középkori kultúra
• A kort gyakran nevezik teokratikusnak
– keresztény Isten mindent átfogó fogalma kormányoz
– minden jelenséget Istennel magyaráztak
– minden valamirevaló emberi cselekedet célja, hogy
Istent szolgálja
– Istenről való elmélkedés pedig maga volt a szellemi
alkotások legmagasabb foka
• Oka elsősorban az, hogy szinte minden, amit a
korról tudunk egyházi emberek tollából ered
– nézőpontja alapvetően vallásos (torz tükör)
– de a keresztény hit központi szerepe tagadhatatlan

121. A középkori kultúra
• A magas kultúra a művelt kisebbségtől: papoktól
és tanítványaiktól származott, így közel állt az
egyházi tanításhoz
• A társadalom nagy többsége analfabéta volt
– nők semmiféle oktatást nem kaptak, de közoktatás sem
volt, az arisztokraták zöme sem (pogányság maradványai)
• A természethez közelebbi élet a jellemző
– Az embereknek kevés eszköze volt információik
ellenőrzésére, amit érzékelt, annak hitelt adott
• természetes-természetfeletti, tény-kitaláció, jelen-múlt...
– Az időt az éjszaka-nappal, az évszakok, a vetés-aratás
formálta (az óra feltalálása 8. sz. Kína, EU- 13. sz.)

122. A középkori kultúra
• Az ember félelemben és bizonytalanságban élt,
mely gátja volt a merész, független gondolatnak
– természeti erők, háborúk, banditizmus, járványok
– az ember gyenge, az Isten nagy...
– Az erős lélek csak a biztonságot nyújtó kolostori falak
mögött alkothatott (a szaktudás csak lassan nőtt)
• a tudományos kísérlet = boszorkányság
• az első emberi boncolás a 14. sz. történt
• A középkori filozófia épp ezért megmaradt a
teológia egy ágának (Aquinói Szent Tamás, Roger
Bacon, John Duns Scotus, William Ockham)

123. A középkori kultúra
• A hit mindenféle irracionalitással és babonával
együtt létezett (a dogma még formálódott)
– gyónás, vezeklés kötelező lett (1215)
– a hét szentséget 1439-ben vezették be, ekkor
alakították át az átlényegülés doktrínáját is
– hivatalos lett Mária kultusza (Ave Maria)
– lovagoktól céhekig, mindennek volt védőszentje
– az egyház hivatalos tanításában a Sátán, mint bukott
angyal tűnt fel és a sötétség erői ellen harcolni kellet
– a Pokol hálás témát adott a prédikációknak és a
képzőművészetnek

124. A középkori kultúra
• A fekete mágia és a boszorkányság, mely a
középkor sajátja, a miszticizmussal alakult ki
– A boszorkányüldözés a korszak végétől lett tömeges
– az egyház hivatalos bullái után mindenki tudta, hogy a
Sátán légióinak élén romlott nők állnak...
– A nők még gyengébb, alacsonyabb rendű lények
lettek, akik képtelenek ellenállni a kísértéseknek
• Az erkölcsöt a társadalmi rend szabta meg
– alacsonyabb rendűnek alá kellett vetni magát...
– A hét fő bűnt megkülönböztették a kis bűnöktől
• házasságtörés, hazaárulás, eretnekség, isten káromlás

125. A középkori kultúra
• A jogot is hierarchizálták
– elvileg az egyház által közvetített isteni törvény volt a
legmagasabb (kánonjog, királyi rendelet, szokásjog)
• délen a római, északon a germán, szláv törzsi jog volt az alap
• A középkori oktatás egyházi kézben volt
– alapiskolák papi vezetésűek (trivium), középiskolák a
székesegyházak mellett alakultak, egyetemek...
• A művészet is a vallást szolgálta
– templomdíszek, ikonok, oltárképek, díszes Bibliák
• A középkori építészetet 2 kőépítmény uralta
– a templom és a vár (gótika a latin kereszténységben)