1. Sportmarketing
előadás

2. A tárgy tartalma
SPORTMARKETING
Marketing ismeretek.
(Fogalom, orientációk, marketing mix és stratégia, stb.)
Marketing ismeretek a sport területén.
(Sporttermékek, sportpiac, reklám, stb.)

3. Marketing kialakulása és fejlődése
 Magyarországon a hatvanas években jelenik meg
 Divatszó és fogalmi pontatlanság
 A közgazdaság-tudomány alágazata, diszciplínák sajátos
kombinációja
 Fejlődésének szakaszai:
- termelésnek alárendelt értékesítés
- kínálat túlsúlya (piackutatás)
- vevői igények befolyásolása
- vevőcentrikus gondolkodás
- a gazdasági élet más területei (oktatás, egészségügy, kultúra, stb.)
- társadalmi felelősség vállalás
- koordinált marketing („gap-marketing”, benchmarking, TQM).

4. A marketing
működésének
területei
a piac megismerése a piac megszerzése a piac megtartása

5.  A marketing jellemzői:
- A tevékenység a fogyasztóra irányul
- Piackutatás fontossága
- MIR
- Innováció
- Teammunka
- Új eszközök (DM, Internet, on-line, telemarketing)
 Kínálat túlsúlya a piacon
 Igények differenciálódása
 Egyedi termékek kérdése
 Nemzetközi munkamegosztás és globalizáció
 Szegmentumokhoz illeszkedő kínálat

6. Marketingkoncepció
Alapfogalmak
 Szükséglet, igény, kereslet
 Csere (legalább két fél, rendelkezés értékkel, kommunikáció, szabad döntés)
 Piac (olyan potenciális fogyasztók csoportja, akik rendelkeznek szükségletekkel és
igényekkel ill. ezek kielégítése érdekében hajlandóak csereügyletekbe bocsátkozni )
 Piac jellegzetes típusai:
Kereslet
Kínálat
Sokan Kevesen Egyetlen
Sokan Szabad verseny Korlátozott verseny Monopolverseny
Korlátozott
Kétoldalú
Kevesen Oligopol kínálat kereskedelmi
oligopólium
monopólium
Korlátozot kínálati Kétoldalú
Egyetlen Monopolkínálat
oligopólium monopólium

7. Marketingkoncepció
 A piacok fajtái:
- fogyasztási cikkek piaca
- termelőeszközök piaca
- szolgáltatások piaca
- munkaerőpiac
- hitel- és pénzpiac
- sportpiac
 A sporttermék jellegzetessége
- a sportintézmények nagy száma és a köztük meglévő konkurencia
- sportfogyasztó önmagát szakértőnek tartja
- a kereslet gyorsan és egyéb tényezők által vezérelve változik (kiszámíthatatlanul)

8. Marketingkoncepció
 Fejlődés a vállalati gazdaságfilozófiák tükrében
- termelési orientáció
- termékorientáció
- értékesítésorientáció
- marketingorientáció
- társadalmi marketingorientáció
 Globalizáció, multinacionális vállalatok és lokális
(regionális) marketing
 A marketingorientációt létrehozó okok
- termelékenység, vásárlóerő, differenciálódó igények
- fogyasztás növekedése
- verseny élesedése
- fogyasztói érdekvédelem
- fogyasztás differenciálódása

9. Marketingkoncepció
 Integrált marketing (környezetszennyezés, reklámozás, társadalmi felelősség
vállalás)
 Nonprofit szektor
jellemzői
- nem törekszik profitra
- kapcsolat társadalmi csoportokkal
- általában a szolgáltatásban
- nyilvánosság

10. Marketingkoncepció
P. Kotler:
„Társadalmi és menedzseri lépések láncolata, amelyek során egyének és csoportok termékeket
és értékeket alkotnak s cserélnek egymás között, ami által kielégítik szükségleteiket és
igényeiket”
Hoffmann Istvánné:
„A marketing feladata felfedezni és lefordítani a vevők szükségleteit és vágyait termékekre és
szolgáltatásokra, és nyereség mellett kielégíteni azokat”
Mullin, Hardy, Sutton:
„A sportmarketing magába foglalja mindazokat a tennivalókat, amelyek szükségesek ahhoz,
hogy a sportfogyasztó igényeit és vágyait a cserék segítségével kielégíthesse. A sportmarketing
fő területei: a sporttermékek és –szolgáltatások értékesítése közvetlenül a sportot
fogyasztóinak, valamint az ipari termékek, szolgáltatások értékesítése fogyasztóknak,
promóciós eszközként használva a sportot”

11. Marketingkoncepció
Termék,
Termék,
szolgáltatás-
szolgáltatás-
fejlesztés
fejlesztés
Értékesítés
Értékesítés
utáni
utáni Piackutatás
Piackutatás
szolgáltatások
szolgáltatások
Marketing-
Marketing-
feladatok
feladatok
Árképzés
Árképzés Kommunikáció
Kommunikáció
Disztribúció
Disztribúció
logisztika
logisztika

12. Marketingmix és mendzsment
Marketing-
Marketing-
mix
mix
Termék
Termék Ár
Ár Hely
Hely Promóció
Promóció
Product
Product Price
Price Place
Place Promotion
Promotion
Vásárlás ösztönzés
Vásárlás ösztönzés Reklám
Reklám Egyéni értékesítés
Egyéni értékesítés PR
PR DM
DM
Sales promotion
Sales promotion Advertisement
Advertisement Personal salling
Personal salling Public relations
Public relations Direkt marketing
Direkt marketing

13. Marketingkoncepció
 A menedzsment feladata a marketingfilozófia
figyelembevételével
1. A szükségletek és igények világos megfogalmazása
2. Igények összevetése a szervezet adottságaival
3. Programok és tervek elkészítése
4. Tervek megvalósítása
5. Megvalósítás ellenőrzése
 Megválaszolandó kérdések
- kik a fogyasztók?
- miért vásárolják?
- mikor vásárolják?
- hol?
- hogyan változnak a szükségleteik?
- kik a versenytársak?

14. Marketingkoncepció
Piac és termékötlet
Sportfogyasztó Termékkoncepció
Piackutatás Forrásdöntések
MIR Árdöntések
Piacszegmentáció
Promóciós döntések
Marketingmix
PR döntések Elosztási döntések
Ellenőrzés módosítás

15. Stratégiai tervezés
 A piaci szegmentumok kialakításának okai
 A piaci szegmentumok jellemzői
 A marketingstratégia létrehozásának alapelemei
- Piaci szegmentum kiválasztása
- Ennek megfelelő marketingprogram elkészítése
 A stratégia meghatározása
„A szervezet jövőbeli céljaira és azok megvalósításának módjaira vonatkozó elképzelések
összessége.”
„Előzetes állítások rendszere, amely tartalmazza az elérendő célokat és az elérés lehetséges módjait.”
 A stratégia tartalmazza
- a szervezet küldetését
- a szervezeti célokat
- szervezeti ágazatok előnysorrendjét

16. Stratégiai tervezés
 A rövid távú stratégia  A hosszú távú stratégia
tartalmazza tartalmazza
- a szervezet helyzetét - a szervezet környezetét
- a célokat - a hosszabb távú célokat
- a cselekvési programot - a hosszabb távú stratégiákat
- a költségvetést
- az ellenőrzést
 Alkalmazott elvek
- kielégítetlen igények keresése
- szükségletek és szokások ismerete
- léteznek-e a megfelelő erőforrások

17. Stratégiai tervezés
 A sportmarketingben alkalmazott stratégiák
Termék-piaci
stratégia
Pozicionálás
Versenystratégia Célpiaci stratégia

18. Stratégiai tervezés
 A stratégiai tervezés alapelemei
2. Stratégiai üzletágak
1. Küldetés meghatározása
meghatározása
Mi a feladatunk? Termék és piac pontos
Kik a fogyasztók? meghatározása
4. Új üzletági tervek 3. Döntés az erőforrásokról
Intenzív-, integráló-, BCG mátrix, GE módszer
diverzifikált növekedés

19. Stratégiai tervezés
 A küldetés
- Kérdések feltevése és megválaszolása
- Szervezeti tagok azonosulnak a célokkal
- Hosszú távú jövőkép biztosítása
 Alapstratégiák (Porter)
- költségdiktáló
- differenciáló
- fókuszáló, összpontosító
 Portfólióelemzés okai
- az egyes üzletágak (szakosztályok) helyzetének pontos meghatározása
- erőforrások helyes elosztása

20. Stratégiai tervezés
 Portfólióelemzési eljárások
Boston Consulting Group növekedési/részesedési mátrix

21. Stratégiai tervezés
General Electric modell
 Versenyképességet  Piaci vonzerőt minősítő
minősítő tényezők tényezők
A vállalat A piac
- mérete - mérete
- növekedése - növekedése
- piacrészesedése - telítettsége
- nyeresége - versenyjellemzői
- innovációs készsége - árszínvonala
- szervezeti jellemzői - jövedelmezősége

22. Stratégiai tervezés
 A sportpiacon alkalmazható stratégiák
Piaci részesedés Piaci részesedés
növelése megtartása
(offenzív, defenzív)
Aratás, betakarítás Visszavonulás

23. Stratégiai tervezés
 A növekedést szolgáló stratégiák
Meglévő Új
Intenzív növekedés
termékek termékek - Piaci behatolás
- Piacfejlesztés
Jelenlegi
Piaci Termék- - Termékfejlesztés
behatolás fejlesztés
piacok Integráló növekedés
- Hátrafelé integráció
- Előre integráció
- Horizontális integráció
Diverzifi-
Új Diverzifikált növekedés
Piacfejlesztés kációs
piacok
stratégia - Koncentrikus
- Horizontális
- Konglomerátumszerű
Igor Ansoff

24. Stratégiai tervezés
 Termékéletciklus koncepció (PLC)
Haszon
Érettség
H
és
an
d
ke
s
y
té
at
e
öv
ze
lá
s
ve
N
Be
idő

25. Stratégiai tervezés
 SWOT-analízis
Opportunities
Threaths
Környezetelemzés
Lehetőségek és
Makrokörnyezet, piaci versenykörnyezet
veszélyek
Strengths
Versenyelemzés Weaknesses
Közvetlen és potenciális versenytársak
Erősségek és
helyettesítő termékek, integrációk
gyengeségek
Erőforrások, adottságok
Termékfejlesztés és módosítás, menedzsment

26. Stratégiai tervezés
McKinsey
Héttényezős diagram
Struktúra
Struktúra
7 „S” modell
Structure
Structure
Stratégia
Stratégia Rendszerek folyamatok
Rendszerek folyamatok
Strategy
Strategy System
System
Közös
Közös
értékek
értékek
Shared value
Shared value
Szaktudás
Szaktudás Vezetői stílus
Vezetői stílus
Skills
Skills Style
Style
Alkalmazottak
Alkalmazottak
Staff
Staff

27. Marketingmix tervezése
 A marketing piacorientált működése megköveteli, hogy
tevékenység középpontjában a fogyasztó álljon akinek a szükségletei és igényei
befolyásolják, hogy a szervezet milyen terméket/szolgáltatást tervez, ezt
milyen áron kínálja, hol és hogyan értékesíti, továbbá milyen eszközöket
alkalmaz a célpiac meggyőzésére (marketingmix).
 Marketingmix elemei
- Termékpolitika - Reklámozás
- Árpolitika - Vásárlásösztönzés
- Márkapolitika - Csomagolás és TQM
- Értékesítési csatornák - Logisztika
- Személyes értékesítés - Vásárlás utáni szolg.

28. Marketingmix tervezése
Kulturális és társadalmi
környezet Ellenőrizhető
Jogi és
változók
politikai környezet
Konkurencia
versenytársak
Vevő
Nem ellenőrizhető
változók
Technológiai és
gazdasági környezet

29. Marketingprogram
 Alapelvek érvényesülése  A marketingprogram
felépítése
- Elemzés
- Tervezés 1. Rövid összefoglaló
- Végrehajtás 2. Piaci helyzetet bemutató adatok
- Ellenőrzés 3. Piaci prognózis (lehetőségek és
- Szükséges módosítások veszélyek)
4. Az elérhető célok és előnyök
5. Marketingmix és a stratégiai célok
megvalósítását szolgáló eszközök
6. Cselekvési programok
7. Marketing költségvetés
8. Ellenőrzés módozatai

30. Szervezeti struktúra
 Adaptáció megváltozott
körülményekhez
 A funkcionális szervezet
 Sportmarketing szervezeti struktúra
A sportszervezet felső vezetője
Marketing menedzser
Reklám- Értékesítési Jegy- Marketing
PR-menedzser
menedzser menedzser menedzser kutatási men.
Média- Közönség-
kapcsolati kapcsolati
menedzser menedzser

31. Marketingkutatás
 Marketingkutatás folyamata
Információk
Belső és külső Osztályozás, tárolás,
a döntéshozók
információforrások besorolás, átalakítás
számára
Visszacsatolás és bővítés, szűkítés
 A kutatás célja: segítse a menedzsmentet döntés
meghozatalában
 A Marketing Információs Rendszer (MIR)
kiterjed:
- fogyasztás, elosztás,
- reklámozás, elégedettség területeire

32. Marketingkutatás
 A MIR mérete függ:
- piac nagysága, földrajzi kiterjedés
- információk elérhetősége
- rendelkezésre álló pénzeszközök
 A marketing döntések szerkezete
Lehetőségek
Adatforrás
feltárásához
MIR
- szegmentumok
igényei
- kereslet nagysága Célok
- piac szerkezete és megfogalmazása
részesedés - szervezeti célok
- funkcionális célok

33. Marketingkutatás
 A marketingkutatás folyamata
Probléma Az elvárt eredménytől vagy a várakozásoktól eltérő érthetetlen
eredmények alapján fogalmazódik meg.
meghatározása
A korábbi kutatás tapasztalatai és a várható eredményre vonatkozó
Hipotézis elvárások, csak később igazolódhat be.
megfogalmazása
Részletes terv amely tartalmazza a
Kutatási terv
 Probléma világos leírását és az ehhez kapcsolható kedvező és
kedvezőtlen tényezőket.
elkészítése
 A kutatás módszereit, időigényét, költségét és a kutató
referenciáit.
Adatgyűjtés Primer és szekunder forrásokból

34. Marketingkutatás
 Adatgyűjtési eljárások Személyes és
mechanikus
Megfigyelés
Személyes
Postai
Telefonos
Elsődleges Kérdezés
adatgyűjtés
Másodlagos
Könyvelési és
adatgyűjtés
Marketing
adatok
Belső források
Statisztikai
kiadványok
folyóiratok
Külső források

35. Marketingkutatás
 A kutatás általános módszere
A kutatás
A kutatás
általános módszere
általános módszere
Feltáró
Feltáró Leíró
Leíró Kauzális (oksági))
Kauzális (oksági
Egyedi aaprobléma
Egyedi probléma Ha bizonyos
Ha bizonyos Az egyik változó oka aa
Az egyik változó oka
és még több
és még több jelenségeket
jelenségeket másik tényező
másik tényező
információ
információ értelmezni kell aamegértéshez
értelmezni kell megértéshez változásának
változásának
szükséges
szükséges

36. Marketingkutatás
A marketingkutatás eszközei
- Mintavétel (reprezentatív egység az alapsokaságból)
- Mintavételi eljárások:
- egyszerű véletlen; mindenki azonos valószínűséggel bekerülhet
- rétegzett mintavétel; meghatározott közös jellemzők alapján
- területi mintavétel; területi egység alapján választanak
- kvóta szerinti mintavétel; az azonos tulajdonságúakból a kérdező
választása
- Kérdőíveknél ügyelni kell:
legyen; világos a vizsgálat általános témája, tárgya, egyértelmű rövid
és tömör lényegre törő kérdések, amelyek logikusan következnek
egymás után, érthető nyelvezettel.
Kerülni kell; hosszú bonyolult kérdéseket, amelyek még a választ is
tartalmazzák.

37. Marketingkutatás
- Kérdéstípusok
Nyitott Lehetőséget ad a saját szavakkal történő válaszadásra.
Az előre megadott válaszokból kell kiválasztani a
Zárt
legmegfelelőbbet.
Segítő Segítenek visszaemlékezni de nem irányítanak
Tágabb kérdésekből indul majd egyre jobban szűkíti a
Szűkítő
a kérdezett válaszait
Szűrő Kategóriákba oszt, hogy az értelmetlen kérdésekre ne
kelljen válaszolni

38. Marketingkutatás
 A marketingkutatás folyamata
Az adatok Táblázatos formába való rendezés vagy statisztikai úton történő
feldolgozás (kiemelve a lényeges adatokat).
feldolgozása
Visszautalás a hipotézisre (bebizonyosodott-e vagy sem). Olyan
Eredmények formába kell önteni, hogy a döntéshozók fel tudják használni a
közlése rendelkezésre álló adatokat a döntési folyamatban

39. Sportpiac és környezete
 Gazdasági és társadalmi változások hatása a hazai sportpiacra
Piacgazdasági összefüggések megjelenése:
Jövedelem emelkedés/csökkenés  fogyasztási szerkezet
Árak változása  fogyasztási szerkezet
Iskolázottság/műveltség  fogyasztási szerkezet
Háztartások gazdálkodási magatartása  társadalmi norma
Városiasodás, infrastruktúra  növekvő kulturális javak
Politikai/gazdasági stabilitás  társadalmi közérzet
Növekvő kínálat  vagyonosodás
Elosztási csatorna fejlődése  értékesítés hatékonysága
Kommunikációs eszközök  információ áramlás
Nemzetközi munkamegosztás/globalizáció  fokozott verseny

40. Sportpiac és környezete
 Testedzésre fordított idő naponta nemek szerint
(percben)
18
16
14
12
10
Férfiak
8 Nők
6
4
2
0
1976-77 1986-87 2002

41. Fogyasztói magatartás a sportpiacon
 Sportfogyasztói magatartásmodell
Család, edzők, Éghajlat, földrajzi Sportcégek piaci
oktatók feltételek magatartása
Szocializáció,
Fizikai jellemzők
részvétel és
elkötelezettség
Normák és értékek
Szükséglet-felismerés
Információ szerzés
Értékelés
Döntés
Életmód és családi Tapasztalatszerzés
Önimázs
életciklus Átértékelés

42. Fogyasztói magatartás a sportpiacon
Életciklus A sport és a sportpiac szerepe
Felkészülési szakasz
Ifjúkor A sportolás révén elismerést szerezhet a csoporton beül.
Fiatalkor Az új kapcsolatok erősíthetik a sporthoz való kötődést.
Megállapodási szakasz
A sport és az aktív életmód fontos eleme ennek a társadalmi
Egyedül élők osztálynak (singli).
Házasok A családi szabadidős tevékenységben van jelen.
Függetlenek több lehetőség van a sportolásra inkább a
Gyerektelen idősek sportfogyasztás a jellemző
Újraintegrálódási szakasz
Nyugdíjasok A társas tevékenységek egyre háttérbe szorulnak (egészségi
állapot), sportfogyasztás esetleg a médiumokon keresztül.
Egyedül maradók

43. Fogyasztói magatartás a sportpiacon
 Sportfogyasztás döntési folyamata
Tudatosulás és
Szükséglet-felismerés
információ keresés
Alternatívák értékelése
Vásárlási döntés
Tapasztalatszerzés
Elégedettség, ismétlés Kismértékű elégedettség
más alternatíva
keresés
Tapasztalat értékelése
Elégedetlenség, kiesés

44. Célpiacok kiválasztása
 A piacszegmentáció
Lényege: a piac homogén csoportok szerinti elkülönítése és olyan célcsoportok
kiválasztása, amelynek mérete és jellemzői a legoptimálisabb a szervezet számára..
Amelyhez igazítják kínálatot és marketingmixet. Célja, hogy olyan csoportokat hozzunk
létre ahol a csoporton belüli tagok tulajdonságai (jellemzői) közel azonosak legyenek,
de a egyes csoportok között minél nagyobb legyen különbség.
Tipológia: VALS (value, life style) attitűd, vélemény, vágyak, igények alapján.
Kívülről Belülről Szükséglet-
irányítottak irányítottak orientáltak

45. Célpiacok kiválasztása
 Szegmentumok és jellemzőik a sportpiacon
Szegmentum Jellemzés
Nagyfogyasztó Bérlettulajdonos, tagja valamely klubnak.
Közepes fogyasztó Gyakori versenylátogató és rendezvényjegy-vásárló.
Gyenge fogyasztó Ritkán csak a kiemelt eseményekre vesz jegyet
Az elmúlt 1 évben voltak valamilyen sporteseményen/rendezvényen de
Hűtlen fogyasztó azóta sem, ill. csalódott hűtlenné válók.
Médiafogyasztó Követi az eseményeket de csak a médiumokon keresztül.
Tájékozatlan
Nem rendelkezik információval a termékről/eseményről.
fogyasztó
Vannak információi a termékkel/eseménnyel kapcsolatban de nem
Érdektelen fogyasztó érdekli.

46. Célpiacok kiválasztása
 A célpiacokra vonatkozó stratégiák
Differenciátlan Differenciált Koncentrált
stratégia stratégia stratégia
Homogénként kezeli a Alkalmaz szegmentációt, Egy kisebb
piacot és elhanyagolja, jól elkülönített szegmentumot választ
nem is értelmezi a részpiacokban vagy a piaci résekre
szegmentumok gondolkodik, koncentrál
közötti különbséget! és ennek megfelelő (niche, gap)!
marketingmix stratégiát
használ!

47. Sporttermék
 A termék meghatározása
1. Amit valamely technológiával előállítanak és értékesítenek.
2. A természet készleteinek, erőforrásainak elsajátítását célzó emberi tevékenység
anyagi, tárgyi formát öltő teljes eredménye.
3. Termelőfolyamat végeredménye, amely valamilyen emberi szükségletet elégít ki.
 Különböző tulajdonságok megtestesítője
1. Fizikai, használati
2. Esztétikai, szimbolikus
 Megnyilvánulási formái
- Tárgyiasult, személy, szervezet, hely.

48. Sporttermék
 A termék csoportosítása
1. Fogyasztási cikkek (tömegtermékek, megfontolást igénylő termékek, luxus termékek,
impulzus termékek)
2. Termelőeszközök
 A vállalati termékpolitika a sporttermék kapcsán
- Lényege
- Törekvés (egyedi-, standard-, diverzifikált) termékek létrehozására
- Választék szélessége és mélysége (változik a piac, a technológia és újdonságok
jelennek meg)
 Az „érettség” szakaszában felmerülő kérdések
1. Változatlan eszközökkel fenntartható-e a fejlődés
2. Változtatás a termék értékesítésével kapcsolatos eszközökön
3. Új piacok nyitása

49. Sporttermék
 A marketingmix módosítása az „érettségben”
 Áremelés, árcsökkentés
 Értékesítési csatorna ösztönzés
 Reklámozás, elosztás, termékmódosítás
 Gazdaságossági elemzés (árbevétel és költség alapján)
- Kiszámítási módok:
Aért. árbev. – Vvált. költs.= Ffedezet
Ffedezet - Fáll. költs = Nyereség

50. Sporttermék
e
tel
vé
rbe
sá a
Pénz esít
é
g z ón
ték es é
Ér
N yer
Fedezeti pont
ég
ndó költs
zó és álla
Válto
Állandó költség
Kritikus Értékesített mennyiség
mennyiség

51. Sporttermék
Forg. Forg.
1. Növekvő – leszálló - 3. Hullámos
stabilizálódó
idő idő
Forg.
 Más lehetséges termékélet-
ciklusok
2. Ciklikus
idő

52. Sporttermék
Forg. Forg. Forg.
idő idő idő
Stílus Divat Szeszély
Az emberi törekvések Az adott terület Hirtelen tűnik fel és
alapvető és uralkodó stílusa. tűnik el.
jellegzetes Szakaszai:
kifejezésmódja. feltűnés, követés
tömegdivat és
hanyatlás.

53. Sporttermék
 Az új termék fejlesztése
- Miért van szükség új termékre?
- Hogyan juthatunk az új termékhez?
- Az innováció előnyei és hátrányai
 Az új termék fejlesztésének folyamata
Ötletgyűjtés Szelektálás Kiválasztás
Termelés értékesítés Prototípus Piacképesség
előkészítése elkészítése értékelése
Piaci bevezetés

54. Sporttermék
 Sporttermék jellemzői
1. Az élvezetet a felek esélyegyenlősége nyújtja (bizonytalanság).
2. Nemcsak önmagában fogyasztják.
3. A fogyasztó szükséglet kielégítést keres (termék, szolgáltatás, hely,
szervezet), esztétikum és izgalom.
4. Sportfogyasztó elégedettsége = Termék nyújtotta előny – Költség
 Sporttermék néhány specialitása
1. Összecsapás a végén eldől.
2. Eladhatóság kérdése.
3. Sztárok megjelenése.
4. Valóságos dráma.

55. Sporttermék
 A sporttermék struktúrája
TERMÉK
Marketingmix ÁR
Kiegészült termék
Tárgyiasult termék
Labdarúgás, síelés
Fizikai adottságok
Röplabda, tenisz
Mérkőzés, játék
Absztrakt termék
Egészség, társaság
szórakozás
ELOSZTÁS PROMÓCIÓ
PR

56. Sporttermék
 A sporttermékhez kapcsolódó tényezők
Kapcsolódó
Szervezet Létesítmény Ruházat
Támogatók Tárgyiasult Azonosult
szolgáltatások
utánpótlás és
körének összetevő, szurkolók
egészséges
megszervezése, reklámcélú használják
életmódra
szponzorok felhasználás
nevelés

57. Sporttermék
 Termék elfogadás folyamata

58. Árpolitika és árképzés
Ár
Keresleti görbe
P1
P2
Q1 Q2 Ért. mennyiség

59. Árpolitika és árképzés
Ár
Kínálati görbe
P1
P2
Q1 Q2 Ért. mennyiség

60. Árpolitika és árképzés
Ár
P1
Többlet
Optimális ár
P2 Hiány
Q2 Q1 Q1 Ért. mennyiség
Q2

61. Árpolitika és árképzés
 Az árképzés mint a kereslet befolyásolás eszköze
1. Az árképzésből származó előnyök és hátrányok (image és kereslet)
2. Árképzési módok
Vállalkozói ár
Piaci ár
Az eladók által diktált ár
Kizárólag a kereslet és a kínálat
a fogyasztó vagy megveszi vagy
pillanatnyi helyzete határozza
nem, nincs áralku (differenciált
meg.
árak).
Államilag szabályozott ár
A kormány vagy a törvényhozás határozza meg (maximált
és limitált ár.)

62. Árpolitika és árképzés
 Árpolitikai magatartásformák és elvek
1. Nem értékesít költség alatti áron (dömping ár).
2. A versenytársaknál olcsóbban ha a piacrészesedés növelésérre törekszik
(helyettesítő termékek).
3. A versenytársaknál drágábban ha a minőségimázst akarja kihangsúlyozni
(más piaci szegmentumok).
4. Áraival a piacra belépők dolgát megnehezíti elbátortalanítja.
 Árpolitikai célok
1. Nyereséget szolgáló (a költségek csökkentésével).
2. Piacrészesedésre épülő (értékesítés és forgalom emelése).
3. A stabilitást szolgáló (hosszú távú nyereség).

63. Árpolitika és árképzés
 Az alkalmazott ártaktikák
1. Szegmentum szerinti árak
2. Kiárusítási árak (támadáskor vagy a készletek felhalmozódásakor)
3. Lélektani árak (presztízsár, image-ár, tört ill. nem kerek összegű
árak)
4. Engedmények, kedvezmények
- kereskedelmi engedmény
- mennyiségi engedmény (rabatt)
- promóciós engedmény (skontó)
- készpénz engedmény
- szezonális engedmény

64. Árpolitika és árképzés
 Árpolitika a PLC különböző szakaszaiban
1. Bevezetés
- Behatolásos árpolitika
s
Haszon
dé
ke
- Lefölözés
e
s
öv
Érettség
é
et
N
ez
Növekedés, érettség
v
1.
Be
H
an
- Védekező árcsökkentés
ya
lát
s
- Kezdeményező árcsökkentés
1. Hanyatlás idő
- Árcsökkentés a fedezeti pontig

65. Árpolitika és árképzés
 A fogyasztók és az árak
1. Az árakat szubjektív módon érzékelik (torzulás).
2. A vásárlási döntés előtt összehasonlító áralaphoz viszonyít.
3. Az ártanulás időigényes, a könnyen megjegyezhetőt jegyzik meg.
4. A külső eszközök segítségével idézzük fel.
5. Csak kiugróan magas és a nagyon kedvező árakat jegyezzük meg.
6. Márkahűség jellemző.
7. Az idősebbek kevesebb árat ismernek.
8. A magasabb jövedelműek több árat ismernek.

66. Stratégiai tervezés
McKinsey
Héttényezős diagram
Struktúra
Struktúra
7 „S” modell
Structure
Structure
Stratégia
Stratégia Rendszerek folyamatok
Rendszerek folyamatok
Strategy
Strategy System
System
Közös
Közös
értékek
értékek
Shared value
Shared value
Szaktudás
Szaktudás Vezetői stílus
Vezetői stílus
Skills
Skills Style
Style
Alkalmazottak
Alkalmazottak
Staff
Staff