A Tisza-tó halai

1. A Tisza-tó halai
Sallai Zoltán
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
4024 Debrecen, Sumen u. 2.

2. A Tisza-tó védett és Natura2000
területei
• Tiszafüredi madárrezervátum (északi védett terület), területe
3364 ha
• Déli védett terület, területe 3648,4 ha
• Országosan védett összesen 7012,4 ha
• A Tisza-tó teljes területe része a Natura2000 hálózatnak
(HUHN20003), a kiemelt jelentőségű különleges természet-
megőrzési terület nagysága 17819 ha

3. A tisza-tavi halfaunáról
• A Tisza magyarországi szakaszán eddig 65 halfaj
(+1 ingola) előfordulásáról van tudomásunk az
elmúlt 25 évből
• Eddig 53 halfaj (+1 ingola) bizonyított Tisza-tó
területéről
• Az eddig kimutatott 54 fajból 4 faj fokozottan
védett, 11 faj védett státuszban van

4. A halfauna átalakulása
A duzzasztás hatására az áramláskedvelő fajok
állományai visszaszorultak, ezzel egyidőben az
állóvízi élőhelyeket kedvelő limnofil fajok állományai
a korábbi állapotokhoz képest gyarapodtak

5. A reofil fajok állományváltozása
Harka (1985, 1987) adatai alapján
350
300
250
200 1970-73
1976-78
150 1979-84
100
50
0
ZI
AC
LE
CH
BA
VI
LO
ZI
G
YM
NZ
M
NS
UC
TL
IR
O
RB
VI
I
NA
T
SC
N
UT
O
M
EP
R
AR
T
H
S

6. Egyéb fajok állományváltozása
Harka (1985, 1987) adatai alapján
4500
4000
3500
3000
2500
1970-73
2000
1976-78
1500 1979-84
1000
500
0
C
C
ES
SA C
A
A
R
SC T
A
SI
B
YP
AR
BR
BR L
UT A
BR Y
LI
LG
O
N
A
BJ
C
RU
LU
LU
ER
G
BA
BR
SA
LA
AR
IB
O
C
P

7. Kecsege – Acipenser ruthenus
• Egyetlen hazai tokfélénk, a legkisebb termetű tokféle, max. 7-8 kg
• Európa keleti felén és Nyugat-Szibériában honos
• Áramláskedvelő faj, a duzzasztás hatására szórványossá vált a Tisza-tó
térségében
• Európában veszélyeztetett faj, IUCN vörös listás, szerepel az osztrák,
német, cseh, szlovén és ukrán vörös könyvben
• Élőhelyvédelmi Irányelv V. függelékében is szerepel
• A hazai állománya csökken
• Méret- és mennyiségi korlátozással valamint tilalmi időszakkal védett,
további korlátozások lennének indokoltak

8. Bodorka – Rutilus rutilus
• Közepes termetű pontyféle, max. 1 kg
• Euro-szibériai elterjedésű, őshonos halunk
• Álló- és folyóvizekben egyaránt megtalálható,
általánosan elterjedt faj

9. Vörösszárnyú keszeg –
Scardinius erythrophthalmus
• Közepes termetű pontyféle, max. 1 kg
• Európában és Nyugat-Ázsiában elterjedt, őshonos halunk
• Kimondottan állóvízi halfaj, folyóvízben csak alkalmilag
fordul elő

10. Jász – Leuciscus idus
• Közepes termetű (max. 2-3 kg), áramláskedvelő
halunk, a folyók alsó szakaszain fordul elő
• Euro-szibériai elterjedésű, őshonos faj

11. Karikakeszeg – Blicca bjoerkna
• Közepes termetű pontyféle, max. 1 kg
• Őshonos, európai elterjedésű halunk
• Álló- és folyóvizet egyaránt jól viseli, a duzzasztást
követően csökkent az aránya a zsákmányban a
Tisza-tó térségében

12. Dévérkeszeg – Abramis brama
• A nemzetség legnagyobb termetű faja, akár 5-6 kg-os
testtömeget is elérhet, európai faj
• Álló- és folyóvizet egyaránt jól viseli, de a nagyon
gyors szakaszokat már kerüli
• Az előző fajokkal együtt gyakori faj a zsákmányban

13. Laposkeszeg – Abramis ballerus
• Közepes termetű pontyféle, max. 1 kg
• Európai elterjedésű őshonos halunk
• Állománya jelentősen nem változott, jól viseli az
állóvízi élettereket is

14. Bagolykeszeg – Abramis sapa
• Közepes termetű pontyféle, max. 1 kg
• Őshonos Kelet-Európában, a Don és Volga vidékén, Közép-
Európában egyedül a Duna vízrendszerében él
• Áramláskedvelő faj, a duzzasztás hatására szórványossá
vált a Tisza-tó térségében

15. Balin - Aspius aspius
• Áramláskedvelő, európai elterjedésű faj
• Európában veszélyeztetett faj, IUCN vörös listás
• Élőhelyvédelmi Irányelv II. és V. függelékében is szerepel
• Méret- és mennyiségi korlátozással és tilalmi időszakkal védett

16. Compó – Tinca tinca
• Közepes termetű (max. 3-4 kg), kimondottan állóvizet
kedvelő, főleg mocsári élőhelyeken előforduló halfaj
• Euro-szibériai elterjedésű, őshonos faj

17. Márna – Barbus barbus
• Áramláskedvelő faj, a duzzasztás hatására állománya
drasztikusan lecsökkent a Tisza-tó térségében
• Ragaszkodik az erős áramláshoz
• Európai elterjedésű, őshonos halunk
• Élőhelyvédelmi Irányelv V. függelékében is szerepel
• Méret- és mennyiségi korlátozással, valamint tilalmi
időszakkal védett faj

18. Halványfoltú küllő – Gobio albipinnatus
• Áramláskedvelő faj, de a folyók alsó szakaszain találja meg
igazi életfeltételeit, stabil, önfenntartó populációja él a
Tisza-tavon áthaladó főmederben, ritkán a tározótérben is
találkozhatunk vele
• Főként Közép- és Kelet-Európa folyóiban fordul elő
• Védett halunk, szerepel az Élőhelyvédelmi Irányelv II.
függelékében

19. Szivárványos ökle – Rhodeus sericeus
• Kis termetű pontyfélénk, hossza ritkán éri el a 10 cm-t
• Közép- és Kelet-Európa legtöbb vizében megtalálható
• Szaporodása kagylókhoz kötött, ahol nagytermetű kagylók
vannak jelen ott stabil állománya tud kialakulni
• Egész évben tilos a kifogása, az Élőhelyvédelmi Irányelv II.
függelékében is szerepel

20. Ponty – Cyprinus carpio
• A ponty vad változata IUCN vörös listán szerepel, Szlovákiában
egész évben tilos a kifogása, náluk védett
• Mindenképpen elkülönítést érdemelnek az őshonos vadpontyok
a nemesített ázsiai genetikai háttérrel rendelkező pontyoktól
• Az utóbbiak nem tekinthetők teljes mértékű őshonos halnak
• Méret- és mennyiségi korlátozással, valamint tilalmi időszakkal
védett faj

21. Ezüstkárász – Carassius gibelio
• Közepes termetű, max. 2-3 kg tömeget érhet el
• Eredetileg Délkelet-Ázsiában honos, de ma már Európa
nagy részén megtalálható
• A duzzasztást követően állománya robbanásszerűen
megemelkedett a Tisza-tóban

22. Széles kárász – Carassius carassius
• Kimondottan mocsári élőhelyeket kedvelő halfaj
• Euro-szibériai elterjedésű, őshonos halunk
• Az ezüstkárász gradációjával meglehetősen visszaszorult,
indokolt lenne a védelme

23. Amur – Ctenopharyngodon idella
• Nagy termetű pontyféle, akár 40 kg-os tömeget is elérhet
• Eredetileg Kelet-Ázsia nagyobb vizeiben fordult elő, de
mára sok helyen meghonosították
• Törvény alapján tilos a természetes vizekbe történő
telepítése

24. Fehér busa – Hypophthalmichthys molitrix
• Nagytermetű pontyféle, planktonfogyasztó, maximális
testtömege az 50 kg-ot is meghaladhatja
• Ázsiából az 1960-as években betelepített faj, hazánkban
nem őshonos

25. Réticsík – Misgurnus fossilis
• Kimondottan mocsári élőhelyeket kedvelő fajunk, hossza
elérheti a 30 cm-t is
• Őshonos, európai faj
• Védett, szerepel az Élőhelyvédelmi Irányelv II.
függelékében

26. Vágócsík – Cobitis elongatoides
• Áramláskedvelő faj, a folyók alsó szakaszain találja meg
igazi életfeltételeit, stabil, önfenntartó populációja él a
Tisza-tavon áthaladó főmederben
• Valószínűsíthető, hogy csak a Duna vízrendszerében fordul
csak elő
• Védett halunk, szerepel az Élőhelyvédelmi Irányelv II.
függelékében

27. Fekete törpeharcsa – Ameiurus melas
• Kistermetű halfaj, max. 30-35 cm-es testhosszat érhet el
• Észak-Amerikából a XX. század első évtizedében
telepítették be a kontinensre, hazánkban nem őshonos
• A fajrokonát a törpeharcsát váltotta fel, az utóbbi években
nemcsak a Tisza-tavon, hanem más hazai vizekben is
gradációjának lehetünk szemtanúi

28. Harcsa – Silurus glanis
• Jelenleg a legnagyobb termetű hazai halunk, tömege a 2
mázsát is elérheti
• Közép- és Kelet-Európában, valamint Kis-Ázsiában
elterjedt, őshonos faj
• Méret- és mennyiségi korlátozással, valamint tilalmi
időszakkal védett faj

29. Csuka – Esox lucius
• Nagy elterjedésű, őshonos halunk, testtömege a 20 kg-ot is
meghaladhatja
• Közvetlenül a duzzasztást követően állománya jelentősen
megemelkedett, de az utóbbi időben feltehetően a süllő
jelenlétének, a csuka állománya csökkent a Tisza-tóban
• Méret- és mennyiségi korlátozással, valamint tilalmi időszakkal
védett faj

30. Lápi póc (Umbra krameri)
• Kis termetű faj, max. 10 cm hosszú
• Lápi, mocsári élőhelyeket kedvelő, ritka veszélyeztetett faj
• A Duna-medencéjének bennszülött hala
• Fokozottan védett és az Élőhelyvédelmi Irányelv II.
függelékében is szerepel

31. Sügér – Perca fluviatilis
• Álló- és folyóvizekben egyaránt előforduló kis termetű
sügérféle, max. 30-35 cm hosszat érhet el
• Euro-szibériai areájú, őshonos halunk
• A hazai vizekben általánosan elterjedt faj

32. Széles durbincs – Gymnocephalus baloni
• Áramláskedvelő, kis termetű faj (max. 15 cm), a folyók alsó
szakaszain találja meg igazi életfeltételeit
• Elterjedési centruma a Duna medencéje, őshonos faj
• Stabil, önfenntartó populációja él a Tisza-tavon áthaladó
főmederben
• Védett halunk, továbbá szerepel az Élőhelyvédelmi Irányelv
II. és IV. függelékében

33. Selymes durbincs – Gymnocephalus schraetser
• Kistermetű (max. 20 cm), áramláskedvelő faj, nagyobb
folyóinkban fordul elő
• Kizárólag a Duna vízrendszerében élő, bennszülött faunalemünk
• Védett, továbbá szerepel az Élőhelyvédelmi Irányelv II.
függelékében
• Ma már csak szórványosan fordul elő a főmederben a Tisza-
tóban

34. Süllő – Sander lucioperca
• A család legnagyobb termetű faja, testtömege akár a
15 kg-ot is elérheti
• Európai elterjedésű, őshonos hal
• Méret- és mennyiségi korlátozással, valamint tilalmi
időszakkal védett faj

35. Kősüllő – Sander volgensis
• Kis areával rendelkező, Európában a Fekete- és Kaszpi-
tengerbe ömlő folyókban honos faj
• IUCN vörös listás, szerepel az osztrák, bulgár, cseh, vörös
könyvben, valamint a Duna-Delta vörös listáján
• Méret- és mennyiségi korlátozással, valamint tilalmi
időszakkal védett faj

36. Magyar bucó (Zingel zingel)
• Áramláskedvelő faj, előfordulása a nagyobb folyóinkra
korlátozódik
• Maximum 40 cm-es testhosszat érhet el
• Elterjedési centruma a Duna medencéje, bennszülött faj
• A duzzasztás hatására előfordulása szórványossá vált a
főmederben
• Fokozottan védett, továbbá szerepel az Élőhelyvédelmi Irányelv
II. és V. függelékében

37. Német bucó – Zingel streber
• Kis termetű (max. 20 cm) áramláskedvelő fajunk
• Kizárólag a Duna vízrendszerében élő, bennszülött
faunalemünk
• Fokozottan védett, továbbá szerepel az Élőhelyvédelmi
Irányelv II. függelékében
• Gyakorlatilag eltűnt a duzzasztást követően, alkalmi
előfordulóvá vált a Tisza-tóban

38. Amurgéb (Perccottus glenii)
• Eredeti elterjedési területe Ázsiában, az Amur vidékén
található
• Kis termetű faj (max. 20-25 cm), 1997-ben kerültek meg
első példányai a Tisza-tóból
• Azóta meghódította a teljes hazai Tisza-szakaszt és a
tiszántúli vizeket

39. Köszönöm a figyelmet!