Kővágószőlős Község Önkormányzatának rendelete a közösségi együttélés szabályairól

1. 1
Kővágószőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2016. (XI. 03.) rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól
Kővágószőlős Község önkormányzatának képviselő – testülete Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a
következőket rendeli el:
Első RÉSZ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1.§
(1) E rendelet hatálya arra a természetes személyre terjed ki, aki Kővágószőlős Község
közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos
hatáskört a jegyző gyakorolja.
(3) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a
tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a
tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság
alkalmazását rendeli el.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt
lefolytatott eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alkalmazandók az e rendeletben meghatározott
eltérésekkel.
(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás kizárólag
hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi
együttélés alapvető szabályait sértő magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.
(6) Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közigazgatási bírsággal nem sújtható.
(7) Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közösségi együttélés alapvető
szabályait sértő magatartása miatt indult eljárást meg kell szüntetni.
(8) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetője százötvenezer
forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(9) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetése miatt
kiszabott közigazgatási bírságot az első fokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 15
napon belül átutalási postautalványon vagy banki utalással a Kővágószőlősi Közös
Önkormányzati Hivatal 11731001-15807535 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni.
2.§
(1) A pénzbírságot úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. Az
elkövető személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a hatóság
rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók.

2. 2
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos
hatáskört a jegyző gyakorolja.
3.§
Pénzbírság kiszabása helyett megrovás alkalmazható, amennyiben a magatartás az elkövetés
körülményeire tekintettel csekély súlyú, és a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartás
elkövetője személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó erő
várható.
4.§
(1) A jegyző döntésével szemben fellebbezésnek van helye, a döntés végrehajtásától
számított 15 napon belül. A fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg
minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint. A fellebbezést a
képviselő-testület bírálja el. A fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.
(2) A képviselő-testület döntése ellen a döntés kézhezvételét követően 30 napon belül a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz lehet fordulni.
MÁSODIK RÉSZ
A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAIT SÉRTŐ
MAGATARTÁSOK
Állattartás
5.§
(1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az állattartó, aki
1. nem gondoskodik az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű
gondozásáról, szökésének megakadályozásáról;
2. bármilyen állatot oly módon tart, hogy az állat a közterületeket, valamint
többszintes lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyeit, teraszát
beszennyezi;
3. kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről nem távolítja el;
4. az állattartás során az állat más ingatlanra való átjutását nem akadályozza meg;
5. az állatot elhagyja;
6. amennyiben nem kívánja az állatot tovább tartani, nem gondoskodik annak
elhelyezéséről, állatorvossal nem altatja el, vagy az állategészségügyi telepnek,
illetve állatmenhelynek nem adja át.

3. 3
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az állattartó,
aki
1. az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet 1. mellékletben
meghatározott állattartási védőtávolságokat nem tartja be, valamint nem tartja be az
állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, vízügyi, építésügyi és
környezetvédelmi jogszabályokat és a lakosság nyugalmát – zaj- és bűzhatás –
megzavarja,
2. hígtrágyát, trágyalét, továbbá a trágyatárolói csurgalék - vizeit vizekbe vezet
be;
3. az állattartó telephelyen trágyatárolót létesít a felszíni víztől, más
jogszabályban nem szabályozott ivóvíznyerő-helytől az állattartási rendelet 2. számú
mellékletében feltüntetett távolságokon belül,
4. nem gondoskodik az állattartás során keletkezett trágyalé megfelelő kapacitású
zárt, szivárgásmentes, talajszint alatti fedett trágyatárolóba történő elvezetéséről;
5. a keletkezett trágyát nem trágyagyűjtőben tárolja, a keletkezett trágya
elszállításáról nem gondoskodik,
6. ebet – vakvezető eb kivételével – játszótérre, vendéglátó egységekbe,
élelmiszerárusító üzletbe, élelmiszer raktárba, szórakozóhelyre, óvoda, iskola
területére, orvosi rendelőbe, gyógyszertárba, ügyfélforgalmat lebonyolító
közintézmény épületébe beviszi.
(3) Az elhullott, kedvtelésből tartott állat tetemét az ÁLHUBÁL Nonprofit Kft. szállítja el
térítésmentesen bejelentés alapján. Bejelenteni a 06-80-204-963 zöld számon lehet.
A növények telepítése
6.§
(1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki
1. belterületen nem tartja be az alábbi, legkisebb telepítési (ültetési) távolságot az
ingatlan határától:
a) 1 métert meghaladó, de 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb
cserje (bokor), fa esetében legalább 2 méter,
b) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje (bokor), valamint
oszlopos fenyőfélék esetében legalább 3 méter,
c) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 5 méter,
d) nyírt sövény, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje
(bokor) és fenyőféle esetén legalább 0,5 méter,
2. külterületnek a mezőgazdasági kerteken kívül eső részén - amennyiben a
szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy mezőgazdasági kert - szőlőt,
gyümölcsfát az 1. pontban meghatározott telepítési (ültetési) távolságok be nem
tartásával, egyéb cserjét (bokrot) és fát az alábbi telepítési (ültetési) távolságok be nem
tartásával ültet:
a) 1 méternél magasabbra nem növő bokor (nyírt sövény) esetén
legalább 0,8 méter

4. 4
b) 2 méternél magasabbra nem növő bokor (nyírt sövény) esetén
legalább 1,2 méter,
c) 2 méternél magasabbra növő bokor (nyírt sövény) esetén legalább 2
méter,
d) fa esetében 8 méter,
3. kúszó-kapaszkodó cserjét nem saját tulajdonú, tömör kerítésre futtatja fel,
4. amennyiben a szomszédos ingatlanon az épület oldalhatárra épült, a kerítés mellé
telepített növények vágását nem végzi el oly módon, hogy azok a kerítéshez és az
épülethez ne érjenek hozzá, a tető fölé lombkoronájuk ne nyúljon be,
5. árasztással locsolja a szomszédos épület magasságában lévő olyan növényeket,
melyek a telekhatártól számított 2 méteren belül vannak.
(2) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el:
1. aki a közterületre - a tulajdonoson kívül - fát, cserjét (bokrot) ültet a zöldterület
kezelőjével történő előzetes egyeztetés, írásban megadott kezelői hozzájárulás nélkül,
a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően,
2. a növényzet telepítője, ha a közterületre ültetett fák, cserjék (bokrok) fenntartásáról
(pl.: öntözés, pótlás, karózás, metszés stb.) legalább 3 vegetációs időszakon keresztül
nem gondoskodik,
3. a fa telepítője, ha a közterületre ültetett fát hatósági engedély nélkül kivágja.
Köztisztaság
7.§
(1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követi el az a köztisztasági
feladatokkal összefüggő tevékenység ellátásáról szóló önkormányzati rendeletben
meghatározott tulajdonos, használó, aki
1. az ingatlana tisztán tartásáról nem gondoskodik. A lakó- és emberi tartózkodásra
szolgáló épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz,
felvonó, mosókonyha, szárító, padlás, közös illemhely, hulladékledobó és gyűjtő udvar
stb.) tisztán tartásáról nem gondoskodik;
2. az ingatlana tisztán tartásával kapcsolatos alábbi feladatokat nem végzi el:
a) az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen
elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása,
b) az ingatlan szeméttől történő megtisztítása, rendben tartása,
c) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztán tartása, kaszálása,
gyommentesítése a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő
nyesése, a kert megművelése,

5. 5
3. nem gondoskodik az ingatlanon belül a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról,
illetve az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől
való megtisztításáról;
(2) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el,
1. az intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátóipari egységek, kereskedelmi
üzlethelyiségek, kirakatok és más elárusítóhelyek üzemeltetője, aki nem gondoskodik
az üzlet előtti járdaszakasz tisztán tartásáról, a hó- és síkosság mentesítéséről, a zárás
előtt a szemét összetakarításáról,
2. azon gazdálkodó szervezet, intézmény, szolgáltató, kereskedelmi egység, vállalkozó,
aki üzlete, telephelye bejáratai mellett nem helyez el szabványosított csikktartóval
rendelkező kézi hulladékgyűjtőt, és nem gondoskodik azok rendszeres ürítéséről,
3. a közterület rendeltetésétől eltérő célokra (árusítás stb. céljára) történő használat
esetén a használó, amennyiben közvetlen környezetét nem tartja tisztán. A közterület
ilyen célokra történő használatát követően a használó a közterületen az árusításból
keletkezett hulladékot nem gyűjti össze, és eltávolításáról nem gondoskodik,
4. közterületen rendezett vásár, sport és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény
szervezője, ha nem gondoskodik a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely
biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a
területnek és közvetlen környezetének tisztán tartásáról, továbbá a terület eredeti
állapotban való visszaadásáról.
(3) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
1. építési, bontási, tatarozási munkákat, közműépítéssel kapcsolatos tevékenységet úgy
végez, hogy nem gondoskodik arról, hogy a por és egyéb szennyeződés a közterületre ne
jusson és a vízelvezetés biztosítva legyen,
2. az építési, bontási, tatarozási munkálatok helyét, szükség esetén a környező
közterülettől nem zárja el,
3. aki a munkálatok végzése során, a közterületen keletkezett építési törmeléket,
szemetet a munka befejeztét követő 48 órán belül nem szállítja el az építési törmelék
elhelyezésére kijelölt helyre, és a közterületet nem állítja helyre,
4. aki az építési munkálatok során, valamint egyéb a közterületek igénybevételével járó
tevékenység során a közterületen lévő fákat, közterületi műtárgyakat védőburkolattal nem
veszi körül. Ha a közterület vagy annak egy része mégis megrongálódik, a keletkezett
kárt annak okozója nem téríti meg, vagy az eredeti állapotot nem állítja helyre.
5. a közforgalmú közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében:
a) a szolgáltató, ha a belterületen lévő váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek
tisztántartásáról és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített
megállóhelyek tisztántartásáról nem gondoskodik,
b) a közút kezelője, ha a külterületen lévő autóbusz-megállóhelyek tisztántartásáról nem
gondoskodik,
c) aki az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló
jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

6. 6
(4) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
a. közterületen szemetet, hulladékot nem az erre rendszeresített és felállított
hulladékgyűjtőben helyezi el,
b. a hulladékot– a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon, a közterületen
engedély nélkül felhalmozza, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezi, kezeli,
c. dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat a közcsatorna
víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórja, önti, vagy bevezeti,
d. állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, amely a környék
levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti
közterületen, vagy magánterületen elhelyez,
e. közterületi gyűjtőedényzetből hulladékot kiönt, válogat, szétszór,
f. közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongál, csonkít,
leszakít.
Közterület-használat
8.§
(1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki közterületet
rendeltetésétől eltérően, vagy közterület-használati megállapodás/engedély nélkül, vagy a
megállapodásban/engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ. Az engedély nélküli
használatot a jegyző felhívására haladéktalanul meg kell szüntetni, továbbá a közterületet
engedély nélkül használó kötelezhető az eredeti állapot helyreállítására. Amennyiben a
kötelezett az eredeti állapotot nem állítja helyre, költségére a munkálatok elvégezhetőek.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület használat)
engedély szükséges.
(3) Közterület használati engedélyt kell beszerezni:
a) a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek céljára,
b) mozgóbolti és mozgó árusításra,
c) búcsú, kiállítás, árubemutatás, reklámtevékenység,
d) vásár, alkalmi vásár (piactér) – kivéve mezőgazdasági termények és feldolgozott
élelmiszerek árusítása
e) önálló hirdető-berendezés, reklám tábla
f) az önkormányzat által, fémszerkezetes garázs telepítése céljára, előzetesen kijelölt
terület használatára,
g) e rendelet hatályba lépését megelőzően önkormányzati tulajdonú ingatlanra
telepített garázsok használatára
(4) Nem kell közterület használati engedély:
a) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések
elhelyezéséhez,
b) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása
érdekében végzett munkához,
c) a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda
területének elfoglalásához,
d) 10 napon belül tüzelő -, építő – és egyéb anyag tárolása lakóház előtt (közúti
közlekedés akadályoztatása nélkül).
(5) Nem adható közterület használati engedély:

7. 7
a) bűzös, tűz-és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, erotikus termékek
bemutatására és értékesítésére, továbbá szeszesital (kimért és palackozott) forgalmazására,
kivéve a vendéglátó ipari egységek közterületen ideiglenesen kialakított kerthelyiségeit,
b) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
c) közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt gépjármű közterületen történő
tárolására.
(6) A közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
(7) Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény
elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell kérnie.
(8) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos
állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a
kivitelezőnek kell kérnie.
(9) A közterület használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakhelyének illetve telephelyének címét,
b) a közterület használat célját és időtartamát vagy azt, hogy a közterületet állandó
jelleggel kívánja használni,
c) a közterület használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,
d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl.
vállalkozói, működési engedély, társas vállalkozás esetén közölni kell a cégbejegyzés számát,
statisztikai számjelét, adószámát) egy másolati példányát,
e) zöldterület, közpark használata esetén a terület helyreállítására vonatkozó
nyilatkozat egy példányát,
f) árusítás esetén, amennyiben az árusítást végző személy nem azonos a
kérelmezővel, annak nevét és címét.
(10) A kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell a kérelmezőt, hogy a kérelem benyújtása nem
jogosít fel a közterület-használat megkezdésére.
(11) Az engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét és állandó lakó-(telep) helyének címét,
b) a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen
feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű,
c) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos
meghatározását,
d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt
előírásokat,
e) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot
helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
f) közterület használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és fizetésének
módját.
g) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a közterület használati engedély jogosultja (a
továbbiakban: engedélyes) köteles az igénybevett területet és környezetét tisztán tartani, a
keletkezett hulladék, szemét elszállításáról az engedélyben foglaltaknak megfelelően
gondoskodni, továbbá köteles a közterület használati engedélyt, valamint a tevékenység
folytatásához szükséges engedélyeket magánál tartani és azokat az engedélyező hatóságok
vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.
(12) A közterület használat csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.
(13) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy
a tárolás csak a munka-, baleset-és egészségvédelmi rendszabályokban előírt módon történhet.

8. 8
(14) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:
a) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,
b) élelmiszer árusítás esetében az állami közegészségügyi felügyelővel.
(15) A kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét és állandó lakó-(telep) helyének címét,
b) a közterület használat célját és időtartamát,
c) közterület használat helyét,
d) közterület használati díj mértékét és fizetésének módját (a díjat az engedélyben
meghatározott időtartamra vonatkozóan az engedélyező határozat közlésekor, de legkésőbb a
használat megkezdését megelőzően, előre kell megfizetni, melyet igazolni kell.
(16) a) A közterület használat csak határozott időre engedélyezhető. A határozott időre szóló
közterület használat legkisebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 5 év.
b) Mozgó árusítással vagy mozgóbolttal kapcsolatos hang-, vagy fényreklámot közterületen,
munkaszüneti nap kivételével, hétfőtől péntekig 8 órától 18 óráig, szombaton 8 órától 14 óráig
lehet alkalmazni.
c) A közterület használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre
jogosító okirat érvénye megszűnik.
d) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett
időtartam lejárta előtt 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. Az engedély
szüneteltetésére nincs lehetőség.
(17) A közterület rendeltetéstől eltérő használatáért díjat (2017. január hó 1. napjától) kell
fizetni, melynek összegét az engedélyező állapítja meg határozatban az alábbiak figyelembe
vételével:
a) fémszerkezetes garázs (engedélyezett nagyság 5x3 m) telepítése esetén 500,- Ft/m2/év,
b) e rendelet hatályba lépését megelőzően közterületre épített garázsok esetén 500,- Ft/m2/év.
(18) a) E rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül nyilatkozni kötelesek a (17)
bekezdés b) pontjában meghatározott garázsok használói, hogy e rendelet hatályba lépését
követő 60 napon túl is használni kívánják-e a közterületet közterület használati díj ellenében.
b) E rendelet hatályba lépését követően kizárólag fémszerkezetes garázs telepítése
engedélyezhető közterületen.
(19) A közterület használati díjat az önkormányzat 11731001-15807535 számú számlájára
kell befizetni.
(20) Az engedélyező – a közterület használati engedély bevonására történő figyelmeztetés
mellett határidő kitűzésével - felszólítja a szabálytalanság megszüntetésére azt az engedélyest,
aki:
a) a közterületen elhelyezett árusítóhely folyamatos tisztántartásáról, fenntartásáról
nem gondoskodik,
b) az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el,
c) az engedélytől eltérő terméket árul,
d) a számára engedélyezett közterület használatot másnak átengedi,
e) a közterület használati díjat határidőig nem fizeti meg.
(21) Amennyiben az engedélyes a megadott határidőn belül kötelezettségének nem tesz
eleget, tőle a közterület használati engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni, továbbá vissza
kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon
használja.

9. 9
(22) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles az engedély
visszavonását kezdeményezni az eljáró hatóságnál.
(23) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti
állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.
(24) Ha a közterület használat a (21)-(22) bekezdésben említett módon szűnik meg, a már
esedékessé vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.
A közterületek rendje
9.§
(1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki közterületen
a. az utcai bútorokat, berendezéseket (ideértve a kerti padokat, virágtartó edényeket,
vízvételi helyeket is) rendeltetésellenesen használja, felállítási helyükről elmozdítja,
b. a fák törzsét, ágait hirdetés céljára, kötél vagy kábel rögzítésére igénybe veszi,
c. szeszesitalt fogyaszt,
d. használaton kívüli járművet (roncsautót) tárol,
e. a dohányzás után keletkező dohánytermék maradványokat (csikk) nem az erre
rendszeresített és felállított hulladékgyűjtőbe helyezi el,
f. roncs, a műszaki állapota miatt közlekedésre nem alkalmas, érvényes hatósági
jelzéssel rendelkező járművet engedély nélkül 10 napnál hosszabb ideig tárol
közterületen,
g. főútvonalon vagy közterület-használati engedély nélkül mellékútvonalon 10 napnál
hosszabb ideig tárol olyan hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti
forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt.
h. autóbusz, vontató, nyerges vontató, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú
jármű, pótkocsi, félpótkocsi, járműszerelvény, veszélyes anyagot szállító járművet és
kamiont engedély nélkül tárol közterületen.
A helyi környezet védelme
10.§
(1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el,
a. aki nem zárt, nem szivárgásmentes tárolóban növényvédő szert tárol,
b. aki műtrágyát - az egyéni felhasználók alkalmi készleteit kivéve - nem zárt, nem
szivárgásmentes tárolóban tárolja,
c. azon ingatlan tulajdonosa (használója) aki a csapadékvíz árokba történő akadálytalan
lefolyását az árokba, vízfolyásokba került szemét, uszadék, vagy hordalék
akadályozza, a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok (vízfolyás)
kitisztítását nem végzi el,
d. azon terület tulajdonosa (használója) aki a vízparton, a vízfolyások, árkok partjain lévő
növényzetet rendszeresen nem kaszálja és gondoskodik a terület tisztántartásáról,
ideértve a nádast is,

10. 10
e. aki telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és felszín alatti vizek
minőségét veszélyeztető anyagot felhasznál,
f. aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület
keletkezik, annak az egyéb jogszabályokban és egyedi kötelezésben meghatározott
kötelezettségein túl a roncsolt földterület rendezéséről nem gondoskodik,
g. aki szennyvizet nem a külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően
létesített zárt szennyvíztárolóba vagy szennyvízcsatornába gyűjti, elhelyezi, illetve
bevezeti,
h. aki a szennyvizet élővizekbe, felhagyott kutakba, útárokba, talajvízbe,
csapadékcsatornákba vezeti, gyűjti vagy bevezeti,
i. aki a település területén a települési folyékony hulladékot (szippantott kommunális
szennyvíz) nem a tevékenység gyakorlására jogosító engedéllyel rendelkező
vállalkozónak adja át,
j. a tulajdonos, ha közterületi csatorna hiányában kommunális szennyvíz elhelyezésére
egyedi közműpótló berendezést (vízzáróan kialakított szennyvízgyűjtő medencét) nem
alakít ki, a szennyvíztisztító rendszeres karbantartásáról és szükség szerinti ürítéséről
nem gondoskodik.
(2) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
a. tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és
körüljárására szolgáló terült tisztántartásáról és csapadékvíz zavartalan lefolyását
akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról nem gondoskodik,
b. beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyom mentesítéséről nem gondoskodik,
c. a telek tulajdonosa (használója) a telkén áthúzódó természetes úton kialakult vagy
épített vizes árkot megszünteti, annak folyásirányában akadályt épít,
d. üzlete vagy egyéb elárusító helye, vendéglátóegysége, intézménye és szolgáltató
egysége/ei előtti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig
terjedő teljes területet - a nyitva tartás ideje alatt – nem tartja tisztán,
e. az ingatlan előtti járdát naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel
8.00 óráig nem takarítja le és a hulladékot az összegyűjtött háztartási hulladékkal
együtt nem szállítja el,
f. a közterült rendeltetéstől eltérő célra (szerelési munka, építés, árusítás stb.) használja
és a használattal érintett közterült közvetlen környezetét nem tartja tisztán,
g. az építési és bontási, valamint a felújítási munkálatok helyszínét – amennyiben az
szükséges - a környező közterülettől nem zárja el,
h. az olyan közterületet érintő munkálatok végzése során, amely esetben építési
törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, azt folyamatosan, de legkésőbb a munka
befejezésétől számított 48 órán belül nem szállítja el és a közterületet nem állítja
helyre és nem tisztítja meg,
(3) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
a. a közterületi sávok feltakarításából keletkezett szemetet, kerti hulladékot, a háztartási
hulladékot nem a háztartási hulladékgyűjtő tartályba helyezi el, elszállításáról nem
gondoskodik,

11. 11
b. a helyiségek és területsávok feltakarításából, felmosásából keletkezett szennyeződést,
szennyvizet a közterületre, a csapadékvíz elvezető rendszerbe belesepri, illetőleg
beleönti,
c. a közterületen elhelyezett állványos szemétgyűjtőbe háztartási hulladékot helyez el,
d. anyag szállítása során a közterületet beszennyezi, ha bármilyen szállítmány fel- vagy
lerakásánál, vagy szállítás alatt a közterület beszennyeződik, és azt a fel- vagy a
lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során nyomban nem tisztítja meg,
e. építési munkálatoknál, illetőleg egyéb közterület használata során a fákat, valamint a
közterületi létesítményeket védőburkolatokkal nem veszi körül,
f. vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején nem gondoskodik a várható
forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a
rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról,
g. az úttestet, járdát és egyéb közterületet bármiféle szeméttel beszennyezi,
h. az ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt (szükség esetén
többször is) síkosságtól nem mentesíti,
i. az összegyűjtött havat
ia) útkereszteződésben,
ib) útburkolati jeleken,
ic) járdasziget és a járda közé,
id) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén,
ie) a közszolgáltatási felszerelési tárgyra (vízelzáró csap, gáz- és egyéb
közlétesítmény, lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb. köré)k
if) kapubejárat elé, annak szélességében helyezi el,
j. klorid tartalmú vegyszereket használ zöld területeken és azok közvetlen környékén,
k. a közpark területére gépjárművel behajt, és ott parkol,
l. közműfektetés vagy kárelhárítás után a zöldsávot eredeti állapotba nem állítja helyre,
m. a közhasználatú zöldterületeken járművet mos, valamint ilyen célra a közkifolyót
igénybe veszi,
n. közparkok területén állatot legeltet,
o. lenyírt, lekaszált füvet járdán, úttesten hagy.
(4) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
a. röplapokat terjeszt és a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról
nem gondoskodik,
b. autóbuszmegálló helyiségében, villanyoszlopon, egyéb közterületen lévő műtárgyon
plakátot, hirdetést helyez el,

12. 12
c. röplapot, szórólapot olyan ingatlanon helyez el, amelynek tulajdonosa, használója azt
megtiltotta és ezt az ingatlan bejáratán jól látható módon ezt jelezte,
d. a kihelyezett hirdetményt, plakátot az azon szereplő esemény bekövetkezésétől
számított 7 napon belül nem távolítja el,
e. köz- és intézményi épületek falfelületét festékkel vagy egyéb anyaggal beszennyezi,
befirkálja,
f. közterületen bármilyen hirdetést nem az önkormányzat által szabályozottak szerint
helyezi el.
(5) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
a. a önkormányzati rendeleti szabályozás hatálya alá tartozó mezőgazdasági, kerti
növényi eredetű hulladék, avar, égetéssel történő megsemmisítése során nem az
önkormányzati rendeletben meghatározott időszakban, és módon égeti el és nem tartja
be az érvényes tűzvédelmi előírásokat, szeles és száraz időben hulladékot éget és tüzet
gyújt,
b. a mezőgazdasági, növényi eredetű hulladék, avar, égetéssel történő megsemmisítése
során a megsemmisítésre szánt mennyiség egy alkalommal az 1 m3-t meghaladja,
illetve az égetéshez nem szerzi be a természetvédelmi hatóság hozzájárulását és nem
tartja be az érvényes tűzvédelmi előírásokat,
c. olyan tevékenységet folytat, amely erős szagártalmat vagy bűzt termel, és nem
alkalmaz olyan műszaki berendezést, amely ennek megszüntetésére szolgál,
d. olyan tevékenységet folytat, amely szúnyog vagy rovarok keletkezésével,
szaporodásával jár, és nem gondoskodik ezek megfelelő biológiai és vegyszeres
irtásáról,
e. nyílt téren és bármilyen berendezésben veszélyesnek minősülő hulladékot, vagy
égetése során veszélyessé minősülő anyagot éget (műanyagok, gumi, fáradt olaj,
vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, szárazelem),
(6) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el
a. a tulajdonos, ha az ingatlanok területén lévő zöldterület létesítéséről, fenntartásáról,
gondozásáról, nem gondoskodik,
b. aki a fákat és egyéb növényeket rongálja, pusztítja, beszennyezi, vagy olyan
szakszerűtlen kezeli, amely értékük csökkenésével jár,
c. az ingatlan tulajdonosa, ha a közterületbe nyúló fák és élő sövény gallyazásáról nem
gondoskodik,
d. aki a közterületen lévő fákat megcsonkítja, a fákra plakátot ragaszt és szegez,
e. a hangerősítő, hangkibocsátó rendszert alkalmazó riasztó berendezésekkel
indokolatlanul ismétlődő különleges zajt okoz,
f. a jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek által tulajdonukat képező
illetve az általuk használt ingatlan bármely nyitott helyiségében, illetve szabadtéri
részében történő hangerősítő, hangkeltő berendezést használ és
ga) munkanapokon nem 7.00 óra és 20.00 óra között
gb) szombaton nem 8.00 óra és 20.00 óra között

13. 13
gc) vasárnap és ünnepnapokon üzemelteti,
h. szórakozóhelyek kerthelyiségében, egyéb nem lakás céljára szolgáló létesítmények
bármely nyitott helyiségében, illetve nyitott ablakok és ajtó mellett zene-, illetve
műsorszolgáltatást nem 10:00 óra és 22:00 óra között végez, kivéve az engedélyezett
rendezvények,
i. 22:00 óra és 6:00 óra között szórakozóhelyeken, egyéb nem lakás céljára szolgáló
létesítményben zene-, illetve műsorszolgáltatást végez nem zárt helyiségen belül,
olyan hangerővel hogy az a környékbeli lakosság nyugalmát zavarja.
A kötelező közszolgáltatások igénybevétele
11.§
Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az a tulajdonos, használó,
aki a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi
közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat nem tartja be.
12.§
(1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az ingatlan
tulajdonosa, ha a rendszeres szemétszállításba be nem kapcsolt – külterületi – területeken
keletkezett szemét elszállításáról és elhelyezéséről (elföldelés, elégetés, a legközelebbi
szemétszállító helyen történő elhelyezés) a környezetvédelmi előírások betartásával nem
gondoskodik.
(2) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el,
a. aki a hulladékot elhagy, a gyűjtés, begyűjtés és lerakás szabályaitól eltérő módon
felhalmoz, ellenőrizhetetlen körülmények között elhelyez vagy kezel,
b. aki a hulladékgyűjtő edényekben olyan anyagot helyez el, (forró hamu, maró anyag,
mérgező anyag, állati tetem, gyúlékony vagy robbanóanyag, kő és épület törmelék,
nagyobb terjedelmű tárgy stb.) ami veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó
dolgozó egészségét, illetőleg megrongálhatja a jármű műszaki berendezését, vagy
reaktiválása során veszélyezteti a környezetet,
c. aki a hulladékgyűjtő edényt – a konténer, illetve gyűjtőszigetek kivételével – az
ingatlanon kívül tartja,
d. a tulajdonos, ha a hulladék tárolására használható edényt nem tartja tisztán, szükség
esetén nem gondoskodik annak fertőtlenítéséről és karbantartásáról,
e. az, aki közterület-használati engedély birtokában olyan árusító, szolgáltató, vagy
egyéb tevékenységet folytat, vagy tervez folytatni, melynek során települési szilárd
hulladék keletkezik, és a szolgáltatónak nem jelenti be a közterületen végzendő
tevékenység kezdetének és végének időpontját, valamint a várható hulladék fajtájára,
összetételére és mennyiségére tekintettel a hulladékgyűjtésre nem köt szerződést.

14. 14
(3) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a tulajdonos, ha a
lomtalanításra meghirdetett időpontban a hulladékot úgy helyezi el, hogy az a jármű és
gyalogos forgalmat zavarja, a zöldterületeket és a növényzetet károsítja, továbbá baleset-,
vagy károkozás veszélyének előidézésével jár.
A temetők fenntartása és üzemeltetése
13.§
(1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
a. az Önkormányzat fenntartásában álló köztemetőkben
aa) sírhelyek között a sírok gondozásából származó szemetet tárol, a sírgondozás
során keletkezett hulladékot nem a kijelölt helyre rakja le,
ab) köztemetők területére engedély nélkül – a halott és szemétszállító járművek
kivételével – behajt,
b. a köztemetők területén tüzet rak,
c. temetői munkát úgy végez, hogy
ca) sérti a kegyeleti érzést,
cb) akadályozza és zavarja az elhunyt búcsúztatását,
cc) akadályozza a temetési hely látogatását,
cd) a szomszédos temetési hely megsérülése esetén nem gondoskodik az eredeti
állapot visszaállításáról,
ce) búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang, vagy egyéb hatás a szertartást
megzavarja,
d. a temetőül ki nem jelölt területen halottat eltemet,
e. jogosultság nélkül temetkezési szolgáltatást végez,
f. a köztemetőkben bejelentés nélkül végez üzletszerű vállalkozási tevékenységet,
g. kutyát – vakvezető eb kivételével -, vagy más állatot a temető területére bevisz.
Házszámtáblák elhelyezése
14.§

15. 15
Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki
a. a házszámtábla kihelyezésével, pótlásával, cseréjével kapcsolatos kötelezettségét
megszegi,
b. közterületi házszámtáblát megrongál, eltakar, vagy bármely más módon a tájékoztató
jellegét megszünteti,
c. közterületi házszámtáblát jogtalanul kihelyez, vagy eltávolít.
Járművek behajtási engedélye
15. §
Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a védett útvonalra
behajtási engedély nélkül, vagy nem érvényes behajtási engedéllyel veszi igénybe, behajtási
engedély díját nem fizeti meg.
Az Önkormányzat jelképeinek használata
16.§
Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki az önkormányzat
jelképeit jogosulatlanul, az engedélytől eltérően, vagy közösséget sértő módon használja fel.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. §
Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően
elkövetett közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetén kell alkalmazni.
Kővágószőlős, 2016. november 02.
Sándor Tibor sk. Dr. Jocskov Annamária sk.
Polgármester Jegyző
Záradék:
A rendelet kihirdetése megtörtént 2016-11-03-án a helyben szokásos módon!
dr. Jocskov Annamária sk.
jegyző