Oktatás-módszertani irányelvek a digitális munkarendben (és azon túl is…)
Az oktatás szervezeti formái és szervezési módjai 2/1.
1. AZ OKTATÁS SZERVEZETI
FORMÁI ÉS SZERVEZÉSI
MÓDJAI 2/1.
Ollé János
EKE Neveléstudományi Intézet
A tanítás-tanulás elmélete
NMP_NV008K2
2016/2017. tanév őszi félév
4. Egyéni munka
• az egyéni feladat vállalt, vagy kapott, a tanuló egyedül dolgozik
• a tanulási feladat és folyamat szabályozásának forrása lehet a tanuló, másik
tanuló (pl. projekt), vagy a tanár
• IKT átmogatás a tanuló feladatmegoldási folyamatában:
• források gyűjtése, megosztása, kategorizálása és a felhasználás alapján
közvetett minősítése
• tanulási folyamat átláthatóságának és reprodukálhatóságának biztosítása
• a tanulási folyamat szabályozásának biztosítása
• személyes tanulási környezet kialakítása
• a produktumok ePotfólió jellegű rendszerezése
5. Egyéni munka
• nem igaz az hogy mindig, minden tanulóra, minden tantárgy
keretében
• az egyéni külöbség viszonyítási alapja sokféle lehet:
• egyéni ütemezés
• egyéni tartalom
• egyedül végzett ugyanolyan feladat a csoportnak
• pozitív hatás az önálló munkára nevelés, feladattudat,
önszabályozás
• kockázat: a folyamat kontrolljának biztosítása vs. bizalom
7. Páros munka
• két személy együttműködése kapott vagy vállalt
feladat megoldására: tanuló-tanuló, tanár-tanuló
• azonos megoldási potenciál,
• különböző megoldási potenciál
• a két személynek nem szükséges az együttműködés
teljes időtartama alatt térben és időben együtt lennie
• nem cél, hanem adott kommunikációs helyzet
8. Páros munka
• források gyűjtése és források megosztása a pár másik tagjával, illetve a
páros munkát szemlélő, értékelő személyekkel;
• a tanulási feladatok megoldása során az átláthatóság és a
reprodukálhatóság biztosítása nem csak a produktum, hanem a folyamat
jelentős részére
• tanulási feladatmegoldás és ezen keresztül a tanulási folyamat
folytonosságának és követhetőségének biztosítása (tér és időfüggetlenség)
• a tanulási folyamat egyéni ütemezésének biztosítása
• a tanulási feladatok megoldásával előállított közös produktumok egyéni
ePortfólióba illesztése
• a tanulási tevékenység nyomon követésével és átláthatóságával, illetve
naplózásával felkészülés arra, hogy a pár tanulásszervezési formát vált
9. Páros munka
• párok közötti differenciálás is lehetséges, pl. ütemezés,
tartalom, potenciális teljesítmény alapján különbözők
• nem attól páros munka hogy egyszerre dolgoznak rajta
hanem attól, hogy csak együttműködve tudják
megoldani
• nem a módszer, nem a tanuló, hanem legtöbbször a
feladat a problémás
• kiváló lehetőség indirekt nevelési hatásrendszer
működtetésére
11. Csoportmunka
• kettőnél több tanuló dolgozik együtt a közös cél érdekében,
közös tanulási feladatok megoldásán (általában 5-7 fő)
• a tanárnak támogató és/vagy résztvevő szereplő
• szervezése, menedzselése, tanulási feladatok megoldása nem
csak azonos térben és időben
• IKT alkalmazás abban az esetben is ha csoport tagjai nem
aktívak az adott pillanatban
• aszinkron kommunikáció módosítja a szerepet és nagyobb
felelősséget, tdatosságot igényel
12. Csoportmunka
• IKT támogatás nélkül is hatékony szervezési forma, de az
IKT támogatás minőségbeli változást jelenthet
• források és mások által készített, a közös tanulási
feladathoz releváns produktumok gyűjtése és megosztása
• a csoportmunkában való közös tevékenység naplózása, a
csoportmunkához kapcsolódó „digitális lábnyomok”
alapján reprodukálhatóság, más tanulásszervezés alapja
• a csoporttagok együttműködésének támogatása,
szinkron és aszinkron kommunikáció, illetve közös tér és
más tér esetén;
13. Csoportmunka
• nem attól csoportmunka, hogy egyszerre dolgoznak
ugyanazon, hanem hogy csak együttműködve tudják
megoldani a feladatot
• adott vagy választott szerepek
• kiváló lehetőség indirekt nevelési hatásrendszer
működtetésére
• csopoton belül és csoportok között is lehetőség van a
különbségek figyelembevételére
• látszólagos értékelési problémák vs. hozzáadott érték
15. Frontális munka
• egy nagyobb tanulóközösség párhuzamos információs és
kommunikációs tevékenységét egy, ritkább esetben két személy
irányítja
• "a frontális munka esetén a tanulók együtt, vagyis térben és
időben egy helyen és egyszerre ugyanahhoz, a külső, vagy a
csoportból átmenetileg kilépett személyektől származó
információforráshoz kapcsolódnak"
• az információs folyamatok nagyrészt előre, a
pedagógusszerepben közreműködő személy által megtervezett
formában kerülnek megvalósulásra
• megvalósítása látszólag (!) a legkisebb pedagógiai felkészültséget
igényli
16. Frontális munka
• a tanulói szerepben részt vevők az információkhoz a tanulásszervezési
megoldás időtartama alatt (előtt és után) állandóan és zavarmentesen
hozzáférjenek
• IKT alkalmazás:
• biztosított reprodukálás, formálható digitális alap
• résztvevői tevékenyég és kommunikáció a folyamatban
• interaktívitás egymással és a tanárral
• sokféle megvalósulási lehetőség:
• kiemelt szereplő által irányított párhuzamos egyéni munka
• irányított, korlátozott kooperációval működő csoportmunka
17. Frontális munka
• dominanciájából adódó káros mellékhatások miatt még nem feltétlenül káros megoldás
• a legtöbb iskolai tapasztalat alapja = spontán tanári és tanulói tevékenység
szerepértelmezés alapja
• a (hatékony) folyamatszabályozás ténylegesen nem nehezebb mint egy csoportmunka
során
• negatív mellékhatások:
• “kettős színpad”
• megkerülési stratégiák kialakítása
• látszólagos aktivitás és tényleges aktivitás átfedése
• feladattudat és önszabályozás leépülése
• extrém mértékű lemorzsolódás
19. Hálózati munka
• a hálózatelméletek oktatási alkalmazására épül
• résztvevők között nincsenek kitüntetett szerepek, a
pedagógus oktatásszervező és kreatív tanulási környezetet
biztosító feladatait a csoport facilitátorai látják el
• megvalósulhat online támogatás nélkül is, de az
információáramlás ilyen mértéke csak online
kommunikációs megoldásokkal képzelhető el
• nem szükséges a személyes találkozás, vagy a szinkron és
térben azonos kommunikáció, de esetenként pozitív lehet
20. Hálózati munka
• a hálózati munka jelentősen különbözik az online eszközökkel
támogatott csoportmunkától:
• a szerepek meghatározása,
• a folyamat menedzselése és átláthatósága érdekében szervezett
kisméretű csoportok,
• a tanár szerepe,
• a tanulási folyamat produktumainak a korábbi eredményekhez
viszonyított helyzete
• IKT alkalmazások biztosítják a megfelelő hálózati struktúrát és
kapcsolódást, kommunikációt
21. Hálózati munka
• nem csoportmunka (létszám, kommunikáció,
szerepek, információáramlás)
• az online eszközök alkalmazása még nem hálózati
munka
• konnektivista tanulásmódszertan ideális
megvalósítási lehetősége
• értékeléssel kapcsolatos ellenmondások vs. csoportos
produktivitás, közösségi tanulás