Miért esünk bele olyan gyakran a reménytrading csapdájába? Miért érezzük jobban a veszteséget? Miért asszimetrikus a piac árazása? Na és mit tehetünk, hogy kivédjük a veszteség tőzsdepszichológiai hatásait?

1. Kilátáselmélet:
Miért Asszimetrikus A Piac?
1

2. Kilátáselmélet
Daniel Kahneman Gyors és lassú gondolkodás című
művét olvasva még több értelmet nyert a piaci érzelmek
aszimmetriája, azaz a volatility skew.
Mielőtt belevágnék a cikk tartalmi fejtegetésébe, egy
rövid elméleti hátteret kívánok adni a Kahneman és
Tversky által megalkotott kilátáselméletről. 2

3. Kilátáselmélet vs.
hasznosságelmélet
Kahneman előtt a Bernoulli féle hasznosságelmélet volt
az uralkodó eszme a nyereség és veszteség értékelése
során. Kahneman-ék észrevettek benne egy jelentős
hibát.
"A hasznossági elmélet szerint a nyereség hasznosságát úgy kaphatjuk meg, hogy
összehasonlítjuk a vagyon két állapotának hasznosságával. Például egy további
500 dollár hasznossága, amelyet az 1 millió dollár vagyonunkhoz kapunk az 1
millió 500 és az 1 millió dollár összeg hasznosságának a különbsége lesz. Ha
pedig a nagyobb összeg van a birtokunkban, akkor az 500 dollár elvesztésével
járó hasznosságcsökkenés ismét a két vagyoni állapot hasznosságának
különbsége lesz. Ebben az elméletben a nyereségek és a veszteségek
hasznossága csak az előjelben különbözhet egymástól. Ez az elmélet nem tudja
megmagyarázni, hogy az 500 dollár elvesztése miért járhat nagyobb
hasznosságcsökkenéssel, mint amennyivel ugyanekkora nyereség a pénzünk
hasznosságát növeli - márpedig ez a helyzet."
3

4. A veszteség fáj
Magyarán sokkal jobban fáj 500 dollár elvesztése, mint
annak megnyerése pozitív oldalról függetlenül attól, hogy
mekkora a vagyonunk. Az érzés és a megközelítés
aszimmetrikus.
4

5. Nálad hogy működik?
Nézzünk rá egy példát. Melyiket választanád?
Biztosan kapsz 9.000 dollárt vagy 90%-os valószínűséggel kapsz 10.000
dollárt?
Biztosan elveszítesz 9.000 dollárt vagy 90%-os valószínűséggel elveszítesz
10.000 dollárt?
Az első kérdésre valószínűleg kockázatkerülő választ adtál, azaz
megtartod a 9.000-et biztosan. Ugyanis a 9.000 dollár szubjektív
értéke bizonyosan több, mint a 10.000 dolláros nyereség szubjektív
értékének 90%-a.
A második esetben, ha a többséghez hasonlóan gondolkodsz akkor
a második lehetőséget választod, azaz kockázatot vállalsz. A
kockázatvállaló magatartás magyarázata az 1. kérdés
kockázatkerülésére adott magyarázat tükörképe: 9.000 dollár
elvesztésének negatív értéke sokkal magasabb, mint a 10.000
dolláros veszteség negatív értékének 90%-a.
5

6. Ezért vállalunk kockázatot
Magyarán a biztos veszteséggel szemben erős
ellenérzéseink vannak, ez késztet minket arra, hogy
kockázatot vállaljunk.
Többek között emiatt hagyják többen futni a veszteséget,
mert hátha fordul és hátha megússzák. A biztos veszteség
realizálása sokkal fájdalmasabb, mint a bizonytalan
veszteség x%-a. Sokkal inkább vállalsz kockázatot, ha két
rossz lehetőség közül kell választanod. Érdemes ezt fejben
tartani és tudatosnak lenni rá. Ez azért is fontos, mert ha
nonstop ezen "ösztönök" szerint hozol kereskedési döntést,
akkor matematikailag garantált, hogy le fogod a számlát
darálni.
6

7. Ledarálod a számlád?
7

8. Hol tévedett Bernoulli?
Az elmélete szerint ha csak a vagyon hasznossága számít, semmi más
akkor egyazon probléma kétféle, ám nyilvánvalóan egyenértékű
megfogalmazására azonos döntésekkel kellene válaszolnunk. De nem
ez a helyzet. A problémák összehasonlítása azonban rávilágít arra,
hogy a viszonyítási pont, ahonnan az opciókat (most nem azokra
gondolok) megítélhetjük, mindennél fontosabb.
Tehát az alábbi két állítás ugyan a vagyon hasznosságát illetően
azonos, megítélésre mégis különbözik:
1. A meglévő pénzed mellé kapsz még 1000 dollárt. Majd el kell
döntened, hogy 50%-os eséllyel kapsz még 1000 dollárt vagy
biztosan 500 dollárt.
2. A meglévő pénzed mellé kapsz még 2000 dollárt. Ismét
döntened kell, de most arról, hogy 50%-os eséllyel elveszítesz
1000 dollárt, vagy biztosan veszítesz 500 dollárt.
8

9. A veszteséget látod
Ha megnézed a kettő ugyanaz, mégis a második esetén a
veszteséget látod. Mindkét esetben vagy biztosan több
pénzünk lesz 1500 dollárral, vagy elfogadunk egy játékot és
egyforma esélyünk lesz az 1000 dolláros és 2000 dolláros
nyereségre.
A többség az elsőben biztosra menne, a másodikban
kockáztatna, mindössze azért, mert a felütés más volt. A
keret, amiben a problémát felvázoltuk más volt, így a döntés
is más lett, holott a két eset objektíve ugyanaz. Bernoulli itt
tévedett. Nem a hasznosság az elsődleges döntést
meghatározó kritérium. Magyarán a nyereségekhez és
veszteségekhez való viszonyulásunk nem a vagyon
értékeléséből ered.
9

10. Mi a helyzet akkor, ha nem vagy
trader?
Nem azért örülsz 500 dollár nyereségnek vagy bosszankodsz
500 dollár veszteség felett, mert ettől több vagy kevesebb
lesz a vagyonod, hanem szimplán azért, mert szeretünk
nyerni és nem szeretünk veszíteni. "Bernoulli elmélete
szerint elegendő ismernünk a vagyon pillanatnyi állapotát,
hogy meghatározhassuk a hasznosságát a kilátáselméletben
azonban ismernünk kell a viszonyítási állapotot is."
A közvetlen összehasonlításban a veszteségek nagyobbnak
tűnnek, mint a nyereségek. Ennek evolúciós okai vannak.
Azok az élőlények, amelyek a kínálkozó alkalmaknál
fontosabbnak tartják a fenyegető veszélyeket, nagyobb
valószínűséggel maradnak életben és hoznak létre utódokat.
10

11. Hogy néz ki ez függvényen?
11

12. A veszteséget jobban érezzük
A görbe szembeötlő tulajdonsága, hogy S alakú, azaz a lefutás mind a
nyereségekkel, mind a veszteségekkel szembeni csökkenő
érzékenységet fejezi ki. A veszteségek erősebb reakciót váltanak ki,
mint a hasonló mérvű nyereségek. Ez a jelenség a veszteségkerülés.
Éppen emiatt létezik a volatility skew jelenség, ami nem más, mint
az opciók aszimmetrikus árazása.
Ez megfigyelhető az SP500 határidős vagy ETF termékben is. A Put
oldal sokkal magasabban árazott, mint a call oldal. A 10%-os eséllyel
elért strike lefelé sokkal távolabb van mint felfelé. A kezdő azt hiheti,
hogy a távolabbi strike magasabb valószínűséget feltételez, de nem.
Pont a fenti ábra miatt létezik index szinten volatility skew. Az
emberek félnek veszíteni. Sokkal jobban félünk a 10%-os index
eséstől, mint amennyire vágyunk a 10%-os index emelkedésre.
12

13. Veszteségkerülés
Nézzünk egy egyszerű játékot ismét.
Legyen egy fej vagy írás játék. Ha fej, veszítesz 100 dollárt, ha írás,
nyersz 150 dollárt.
Ez esetben a 150 dollár elrakásának pszichológiai előnyét kell
szembeállítani a 100 dollár elvesztésének érzelmi költségével.
Egyértelműen látható, hogy 50%-os esély mellett (tegyük fel élére
nem eshet az érme) a játék várható értéke pozitív, mégis sokan
döntenének úgy, hogy nem elég vonzó. Ez a kereskedés során az 1.5
risk reward.
Nagyobb statisztikai mintavétel után kimutatták, hogy az emberek
1:2 körül kezdenek el igazán mérlegelni. Azaz 200 dollár nyerés 100
vesztésével szemben az a szint, ahol elkezd a dolog vonzóvá válni. Ezt
hívják veszteségkerülési hányadosnak. Az emberek veszteségkerülők!
13

14. Veszteségkerülés
Tehát a veszteségkerülést a vagyon hasznosságával magyarázni
próbáló érvelés képtelen és kudarcra van ítélve.
14

15. Útravaló
1. Olvasd el a fenti könyvet, sokat fogsz belőle tanulni a
gondolkodásodról. (készülj fel, nehéz)
2. Figyelj a túlzott kockázatvállalásra, ha veszteséges
helyzetben vagy, mert ez egy lefelé húzó spirál.
3. Legyél tudatos a döntéseid során!
15

16. Keress meg bátran!
Megtalálhatsz a weben: www.opcioguru.com
És több közösségi oldalon is:
Facebook: https://www.facebook.com/opciogurufan
LinkedIn: hu.linkedin.com/pub/opcio-guru/16/902/490/
Twitter: https://twitter.com/opcioguru
Google+: https://plus.google.com/+OpcioGuruGery/posts
Skype: opcioguru
16

17. Köszönöm a figyelmet!
Kérdés esetén írj:
oktatas@opcioguru.com
17