Hatvani Járásbíróság
2.P.20.140/2022/12.
Felperes: Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Felperes címe: 1064 Budapest, Vörösmarty utca 47/A.
Felperesi képviselő: Dr. Rosta Márton ügyvéd
Felperesi képviselő címe: 1154 Budapest, Arany János utca 134.
Alperes: Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
Alperes címe: 1038 Budapest, Bojtár u. 41-47.
Alperesi képviselő: Mayer és Társa Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: Dr. Mayer Erika
Alperesi képviselő címe: 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 38. I/7.
A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása
Í T É L E T:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek
285.750,- (kettőszáznyolcvanötezer-hétszázötven) forint perköltséget.
A személyes illetékmentesség folytán le nem rótt 21.000,- (huszonegyezer) forint eljárási
illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye,
melyet az Egri Törvényszékhez címezve jelen bíróságon lehet elektronikus úton benyújtani.
A másodfokú eljárásban a jogi képviselet a felek számára kötelező, ezért a részükről
benyújtott fellebbezés esetén a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges
meghatalmaznia. Ha jogi képviselővel nem rendelkezik a fellebbezést a bíróság hiánypótlási
felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet
biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike
tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható
bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a
fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől
számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.
A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és
380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség
viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett

Hatvani Járásbíróság 2
2.P.20.140/2022/12.
költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a
részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a
fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.
I n d o k o l á s
[1] A bíróság a tényállást a felek előadása, továbbá a csatolt okiratok alapján állapította meg.
[2] A felek között 2020. december 10. napján 32569 számon regisztrált országos sajtószolgálati
szerződés jött létre a 2021. évre vonatkozóan.
[3] A felperes 2021. november 03-án három részből álló közleményt kívánt megjelentetni, amely
3. része szerint:
„A Magyar Rádió az idézett műsorában a médiatörvénynek mind a két pontját súlyosan
megsértette. A műsorvezető tényként állított valamit, ami a film készítői által bevallottan is
csak az alkotói fantázia terméke. A politika játszmáiba úgy szállt be a közmédia, hogy
semmibe vette az újságírás legalapvetőbb szabályait.
[5] A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a demokratikus nyilvánosság védelmében
felszólítja a média hatóságot és a Magyar Rádió vezetőit, hogy szerezzenek érvényt a
rádióhallgatók jogainak, vagyis annak, hogy ne működhessen törvénysértő módon a
közszolgálat. Ne maradhasson következmények nélkül a nyílt törvénysértés. Kiadó: Magyar
Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ)”
[6] Az alperes a közlemény közzétételét megtagadta arra hivatkozással, hogy a „A MÚOSZ
állásfoglalása a közmédia újabb törvénysértése miatt” kezdetű közleményük az OS
Szabályzatának 14.2. pontjába ütközik, ezért azt nem áll módjukban kiadni. Felhívták a
figyelmet arra, hogy a szabályzat 15. pontja értelmében az MTI jogosult egyes közlemények
közzétételét megtagadni, a közlemény közzétételének megtagadásáért semmilyen
felelősséggel nem tartozik.
[7] Az alperes a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. jogutódjaként közszolgálati
médiaszolgáltató. Az alperes működteti az MTI Országos Sajtószolgálatát és a 2010. évi
CLXXXV. törvény (Mttv.) 101. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közszolgálati tevékenysége
részeként az Országos Sajtószolgálati szolgáltatása (továbbiakban: OS szolgáltatás) keretei
között a felperessel évente megkötött szerződés alapján a www.os.mti.hu internetes honlapon
közzéteszi és az előfizetőihez továbbítja a nyomtatott és elektronikus sajtó részére a
szolgáltatás igénybevételére jogosult felhasználó olyan közleményeit, amelyek a magyar
nemzet tagjai és a magyar állampolgárok számára közérdeklődésre számot tartó, a helyi,
országos vagy európai közélet eseményeivel összefüggő Magyarország polgárai és a magyar
nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró valamely eseménnyel kapcsolatosak.
[8] A felek közötti Országos Sajtószolgálati szerződés (továbbiakban: szerződés) I.1. pontja
rögzíti, hogy a felperes, mint felhasználó megrendeli, az alperes, mint szolgáltató pedig
vállalja, hogy a jogszabályok keretei között a médiaszolgáltatót megillető szerkesztői
szabadság érvényesítése mellett a felhasználó nyilvánosságnak szánt sajtóközleményeit,
nyilatkozatait és egyéb szöveges anyagait (továbbiakban: OS közlemény) a szolgáltató
technikai eszközein és információs hálózatán szerkesztői közreműködés, javítás nélkül, a
leadott tartalomnak megfelelően teljes terjedelmében eljuttatja hírszolgáltatásának
előfizetőihez, továbbá közzé teszi a www.os.mti.hu internetes oldalon.
[9] A szerződés I.3. pontjában a felek rögzítették, hogy az Országos Sajtószolgálat szolgáltatás
felhasználási és működési szabályait (továbbiakban: OS Szabályzat) a felperes megismerte és
annak felperesre vonatkozó rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és fogadja el.

Hatvani Járásbíróság 3
2.P.20.140/2022/12.
Felperes tudomásul veszi, hogy az OS Szabályzat a szolgáltatásra vonatkozó általános
szerződési feltételnek minősül, így annak rendelkezései jelen szerződés részévé válnak.
[10] A szerződés III.1. pontjában a felek megállapodtak abban, hogy az alperes a felperes számára
korlátozás nélkül, térítésmentesen biztosítja az OS szolgáltatás igénybevételét a szerződésben
foglaltaknak megfelelően.
[11] A szerződés IV.1. pontja rögzítette, hogy a szerződés 2021. január 01. napjától 2021.
december 31. napjáig terjedő határozott időre jön létre.
[12] A szerződés VI.11-es pontja értelmében a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a
hatályos magyar jogszabályok, különösen a polgári törvénykönyv rendelkezései az
irányadóak.
[13] A szerződés részét képező általános szerződési feltételnek minősülő OS Szabályzat IV/B.
pontja a közlemények formai követelményeit, a IV/C. pontja a közlemény tartalmi
követelményeit határozza meg.
[14] Az OS Szabályzat IV.C.14.2. pontja értelmében a közlemény nem sértheti a közmédia
szervezeteinek jóhírét és üzleti érdekeit, nem irányulhat a közmédia bármely szervezete vagy
annak munkavállalója a közszolgálati médiaszolgáltató a média szolgáltatás- támogató és
vagyonkezelő alap vagy a közszolgálati médiaszolgáltatásnak törvényben meghatározott más
szervezetei ellen.
[15] Az OS Szabályzat IV.C/15. pontja értelmében az MTI a médiaszolgáltatót megillető
szerkesztői szabadság alapján jogosult szerkesztői döntést hozni és egyes közlemények
közzétételét megtagadni, vagy a már közzé tett közleményt a felhasználó egyidejű értesítése
mellett eltávolítani. Annak eldöntése, hogy az adott közlemény a 14. pontban foglaltakba
ütközik, az MTI-t illeti meg, az MTI a közlemény közzétételének megtagadásáért, vagy annak
utólagos eltávolításáért semmilyen felelősséggel nem tartozik.
[16] A felperes keresetében a sajtószolgálati szerződés részleges érvénytelenségének
megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy az általános szerződési feltételként alkalmazott
OS Szabályzat 14.2-es és 15. pontja semmis, mivel jogszabályba, másodlagosan pedig
jóerkölcsbe ütközik. A jogszabályba ütközés körében a Médiaszolgáltatásokról és a
tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 98. § (1) bekezdését,
illetve 83. § m) és n) pontját jelölte meg azzal, hogy részleges érvénytelenség következtében a
szerződésből ezen pontok figyelmen kívül hagyásával dönthetne az alperes a soron következő
közzétételi igény elbírálásakor.
[17] Az elsődleges kereseti jogcím körében előadta, hogy az OS Szabályzat támadott pontjai
jogszabályba ütköző módon engednek kibúvási lehetőséget az Mttv. 83. § (1) bekezdés m) és
n) pontjába foglalt kötelezettségek alól. Az alperes által működtetett Országos Sajtószolgálat
lényege az kellene, hogy legyen, hogy kiveszi a szerkesztői szabadság köréből a publikálás
feletti rendelkezés jogát, így aki közérdekű hírt akar nyilvánosságra hozni, az igénybe vehesse
a közszolgálati médiaszolgáltatónak ezt a felületét. A korlátozásmentesség az Országos
Sajtószolgálat működtetésének létrehozásának alapelve és ezzel mennek szembe a támadott
rendelkezések, amelyek korlátozzák a közmédia által elkövetett (vélhető) hibák feltárását,
amely abszurd, hiszen a közszolgálat éppen a saját törvényi kötelezettségének sokoldalú,
tárgyilagos, pártatlan, objektív tájékoztatás kötelezettségének nem tesz eleget, amikor
visszautasít ezen szakaszokra hivatkozással egy közlemény megjelentetését.
[18] Az Mttv. rendelkezéseiből levezethető, hogy a felperes bár formailag gazdasági társaság,
működése nem lehet teljes mértékben piaci alapú, például a jó hírnév sérelme körében le kell,
hogy mondjon bizonyos jogvédelmi eszközökről annak érdekében, hogy a tárgyilagos
tájékoztatási feladatát el tudja látni, azaz a törvény erejénél fogva kell közzé tennie a vele
szembeni kritikus hangot is. (Mttv. 98. § (1) bekezdés és (2) bekezdés)
[19] A jóerkölcsbe ütközés, mint másodlagos jogcím vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a bírói
gyakorlat szerint a jó erkölcs a társadalom általános értékítéletét a magánautonómiának a

Hatvani Járásbíróság 4
2.P.20.140/2022/12.
társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait az általánosan elvárható magatartás
zsinórmértékét fejezi ki. A szerződéses szabadság tehát nem korlátlan, a törvény nem fogadja
el érvényesnek azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan sértik az általánosan kialakult
normákat. A kiegyensúlyozott média iránti igény közmegegyezésen alapul, mivel a
rendszerváltás utáni társadalmi közmegegyezés egyik alappillére volt a kiegyensúlyozott
közszolgálati média iránti állampolgári igény, amelyet nyilvánvalóan sért az OS Szabályzat
hivatkozott két pontja, mivel kizárja, hogy a közmédia működését kritika érje, illetve a
szerkesztői felelősséget a 15. pont kizárja ezzel összefüggésben. Mindez nyilvánvalóan sérti
az általánosan kialakult erkölcsi normákat.
[20] Az Mttv. 101. § (1) bekezdése szerint a közszolgálati médiaszolgáltató 83. §-ban
meghatározott célok érvényre juttatásán túl hírügynökségi feladatokat lát el, tehát nem
értelmezhető az az alperesi álláspont, amely szerint az Mttv. 83. § (1) bekezdésben írt
rendelkezése, mint közjogi norma nem értelmezhető úgy, mint a felperes számára bármilyen
kötelező közzétételre vonatkozó jogot alapító rendelkezés lenne.
[21] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben
marasztalását kérte.
[22] Az alperes a média szolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV.
törvény III. fejezetében meghatározott közszolgálati médiaszolgáltató az alperes, az Mttv.
módosítása alapján 2015. július 01. napjával a korábbi MTI, Magyar Televízió és Magyar
Rádió Dunatelevízióba történő beolvadásával jött létre, a beolvadó szervezetek jogutódjaként.
[23] Az alperes az Mttv. 101. § (1) bekezdésében foglalt a közszolgálati médiaszolgáltatót terhelő
hírügynökségi feladatok ellátását a Média Tanács által 2011. június 22. napján 791/2011.
(VI.22.) számú határozatával a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának egyetértése
mellett (91/2011. számú határozat) és a korábbi közszolgálati médiaszolgáltató
vezérigazgatóinak véleményét figyelembevételével elfogadott közszolgálati kódex alapján
végzi. A jelenlegi szövegezéssel a Közszolgálati Kódex 2015. január 01. napjától hatályos.
[24] Az Mttv. 123. §-a szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Média Tanács (NMHH)
önálló hatáskörű, az Országgyűlés felügyelete alatt álló jogi személyiséggel rendelkező
szerve, az ORTT jogutódja, amelynek tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve és
tevékenységük körében nem utasíthatóak. Az Mttv. 132. §-a határozza meg a Médiatanács
jogkörét, melynek keretében hatósági határozatot hozhat. A Médiatanács határozatai az abban
címzettekre kötelező rendelkezéseket tartalmaznak, így a Közszolgálati Kódex a
közszolgáltatóra kötelező.
[25] A Közszolgálati Kódex „a közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető sajátosságai” című fejezet
5. pontja a következőt rögzíti:
„(…) a közszolgálati médiaszolgáltató számára nem elsődleges cél a média piacán zajló
versenyben való megmérettetés; a közszolgálati média nem kívánja minden áron megelőzni a
piaci versenyben a média piac más szereplőit. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy –
feladatai teljesítése mellett – nem kíván minél népszerűbb és sokak által figyelemmel követett
lenni, céljait e szempont nélkül nem is érhetné el. Ennek megfelelően a közmédia rendszer
szereplőinek – az Mttv. által meghatározottak szerint – piaci bevételei is lehetnek, amelyeket
szintén törvényes céljaik elérésére kell fordítani.”
[27] Ezen kódex rendelkezései az Mttv. normáival is összhangban vannak. A közszolgálati
közlemény értelmezési kereteit tehát nem az alperes szabta meg, a jogalkotón túl mind a
Médiatanács, mind a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának megítélése szerint a
közszolgálati médiaszolgáltatónak népszerűnek és sokak által figyelemmel követettnek kell
lennie, hiszen e nélkül jogszabályban foglalt céljait el sem érhetnék; a médiapiac más
szereplőitől származó piaci bevételeit ugyanis szintén törvényes céljai megvalósítására kell
fordítania jóhírét és üzleti érdekeit ennél fogva a tevékenysége során is védenie kell, arra
figyelemmel kell lennie.

Hatvani Járásbíróság 5
2.P.20.140/2022/12.
[28] Az alperes az Mttv. 101. § (1) bekezdése szerint a 83. §-ban meghatározott célok érvényre
juttatásán túl hírügynökség a rendelkezésben meghatározott feladatokat látja el. Az alperes,
mint az MTI jogutódja folyamatosan működteti az OS Országos Sajtószolgálat szolgáltatását,
amelynek célja, hogy az arra jogosultak a közérdekű közleményeiket szerkesztői változtatás
nélkül teljes terjedelemben rövid időn belül eljuttathassák a nyomtatott és elektronikus
sajtóhoz, valamint az alperes híreinek felhasználóihoz.
[29] A közérdekű közlemény fogalma alatt az Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontja szerint más
fogalmat kell érteni, mint amit az Mttv. 203. § 27.) pontja az értelmező rendelkezések
körében meghatároz. Míg az utóbbi kizárólag állami vagy önkormányzati feladatot ellátó
szervezettől, illetve személytől, valamint állami fenntartású vagy az állam kezelésében lévő
intézménytől származó tájékoztatást, információt sorol ide, addig a 101. § c) pontja szerinti
közérdekű közlemény fogalma állami szervek, más szervezetek és természetes személyek
közleményeire is kiterjed.
[30] Az MTI Hírszerkesztési Központja az Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak
megfelelően létrehozta és üzemelteti az Országos Sajtószolgálatot. Ezen hírügynökségi
szolgáltatás célja, hogy a politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek,
valamint közéleti szereplők közleményei, állásfoglalásai, a vélelmezhető közérdekű jellegére
tekintettel nagy nyilvánosságot kapjon, ezzel is erősítve a demokratikus közbeszéd alakulását.
[31] Az Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatokat azonban az alperes nem
kizárólag az OS szolgáltatáson keresztül látja el, hanem az általános hírügynökségi
szolgáltatásán keresztül is. Az OS szolgáltatás egy kényelmi szolgáltatás a közleményeiket
beadók részére, mivel a szerződés megkötésével, belépési felhasználónevet és jelszót kapnak,
melynek segítségével közleményeiket közvetlenül tudják a rendszerbe beadni és nem e-mail
címen keresztül kell a szerkesztőséghez eljuttatni. A szerződésben is rögzítésre került, hogy
az Országos Sajtószolgálat anyagai nem képezik az MTI- kiadás részét.
[32] A médiaszolgáltató harmadik személyekkel szemben fennálló jogi felelőssége a kiadott
közlemények jogsértő tartalma tekintetében azonban megegyezik az MTI-kiadás részét
képező tartalmakért való a mindenkori hatályos jogszabályok alapján fennálló sajtójogi és
polgárjogi felelősséggel, ezért vált szükségessé, hogy szabályzatban határozzák meg a
közleményekkel szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket és így biztosítsák a
követelmények jogszabályoknak való megfelelését. Az OS közlemények szövegbeni
módosítására az MTI alkalmazottainak, hírszerkesztőinek nincs lehetőségük, ezért az az
irányadó álláspont alakult ki az OS közlemények kiadása tekintetében, hogy a vélelmezhetően
jogsértő közlemények kiadását az MTI a szabályzat megfelelő pontjára hivatkozással
megtagadja, ezzel biztosítva a média szolgáltató megillető szerkesztői szabadság
érvényesülését.
[33] Hivatkozott arra, hogy a mindenkor hatályos Országos Sajtószolgálati Szabályzat részét
képezi a közzétételre jogosultak által megismert és elfogadott módon nagyjából változatlan
tartalommal, ugyanezen megtagadási okokkal.
[34] Az alperesnek, mint minden gazdálkodó szervnek érdeke és kötelessége védeni saját üzleti
érdekeit, valamint jóhírét. Mind a jogszabályokból, mind az OS Szabályzatból eredő
kötelessége az egyes közlemények megfelelőségének, így kiadhatóságának vizsgálata.
Elsősorban saját jogszerű magatartásának elősegítésére és jó hírének védelmében szabályozza
az OS szolgáltatás működését. Tevékenysége során az alperesnek figyelemmel kell lenni arra,
hogy a vele szerződéses jogviszonyban állók az alperes által biztosított és működtetett
felületen nem sérthetik a közmédia egyes szervezeteinek, illetve munkavállalóinak jóhírét és
üzleti érdekét.
[35] Hivatkozott a Kúria Pfv.IV.21.308/2018/4. számú felülvizsgálati ítéletének 8. bekezdésében
írtakra. A határozatban a Kúria az OS szabályzat 14. pontjában meghatározott, a közlemény
kiadásának megtagadására alapot adó rendelkezéseket akként minősítette, mint amelyek
rendkívül széles körű mérlegelési lehetőséget biztosítanak a közlemények közzétételének

Hatvani Járásbíróság 6
2.P.20.140/2022/12.
engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntés meghozatala során [21 bekezdés],
továbbá kimondta, hogy az alperes által hivatkozott értékek védelmei sajtószervektől elvárt
felelősségvállalásra utal.
[36] Hivatkozott arra, hogy a felperes a szerződéskötés során megismerte és magára nézve
kötelezőnek ismerte el és fogadta el a szerződés általános szerződési feltételeként az OS
Szabályzat rendelkezéseit. Hivatkozott a szerződés II.3-as pontjára, illetve a VI.2. pontjára,
amelyek szerint a felek kötelesek tiszteletben tartani egymás személyiségi jogait, különös
tekintettel a jó hírnév védelmére, a felek kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól,
amely a másik fél jogos érdekét sértené, vagy veszélyeztetné. Az alperesnek tehát ezen
szakaszok alapján is joga volt megtagadni az őt sértő közleményeket.
[37] Hivatkozott arra is, hogy az Mttv. 101. § (1) bekezdés d) pontja nem írja elő a közszolgálati
médiaszolgáltató részére feltétlen nyilvánosságra hozatali kötelezettséget, nincs tehát a
felperesnek anyagi jogi jogosultsága arra, hogy az alperes az ő bármilyen tartalmú
közleményét köteles legyen megjelentetni.
[38] Hivatkozott a Kúria Pfv.VI.20.454/2019/4. számú ítéletében kifejtettekre, amely az OS
szabályzat IV.14.3-as és IV.15. pontjának jogszabályba ütköző volta miatti semmisség, illetve
tisztességtelen általános szerződési feltétel miatti megtámadása körében fejtette ki
álláspontját. E szerint „a személyiségi jogok absztrakt törvényi védelmére is figyelemmel a
felperes által támadott általános és egyedi szerződéses feltételek nem ütköznek jogszabályba,
a felperes által megjelölt Mttv. 101. § (1) bekezdés d) pontjába, a támadott általános
szerződési feltételek nem minősülnek tisztességtelennek sem, mert a tisztesség
követelményének megsértéseként nem értékelhető a személyiségi jogot sértő tartalom
közzétételének megtagadása. A részleges érvénytelenségi jog következménye, hogy az
érvénytelen kikötés „kihullik” a szerződésből, arra a felek jogot, kötelezettséget nem
alapíthatnak, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket. Ez a
részleges érvénytelenségi kereset eredménytelensége esetén azt jelentené, hogy az alperes a
szerződésben rögzített tartalmi követelményeknek nem megfelelő közlemény közzétételét a
felperes szerződésszegésére hivatkozással az erre vonatkozó szerződéses kikötés hiányában is
megtagadhatná”.
[39] A felperes tényállításaival összefüggésben hivatkozott arra, hogy az alperes a 2021. november
10. napi adásban az alperes nem tett közzé saját állásfoglalást és nem ismert el semmilyen
jogsértést, csupán az érintett személy (Dobrev Klára) helyreigazításának beolvasása történt,
azonban ennek során sem közölt a felperesi állásponttal „lényegében azonos tartalmú”
közlést.
[40] Kifejtette, hogy az OS szabályzat egyáltalán nem enged alperes számára kibújási lehetőséget
az Mttv. 83. § (1) bekezdés m) és n) pontjaiban meghatározott általános kötelezettség alól,
hiszen alperesnek ezen általános normákat mindig szem előtt kell tartania és esetleges hiba
esetén is meg kell tennie mindent a kötelezettségek teljeskörű teljesítése érdekében, ahogy
meg is teszi.
[41] A másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában egyetértett a felperessel a tekintetben, hogy a
kiegyensúlyozott közszolgálati média jogos állampolgári igény, azonban határozott
álláspontja szerint ezen igénynek az alperes mind az általános működése, mind az OS
szolgáltatás keretében megfelel. A jó erkölcsbe ütközés megállapításához szükséges az
általánosan elvárható magatartási kötelezettség megsértése, azonban az OS közlemények
alperesi szabályozása éppen azon társadalmi igényt és magatartást jeleníti meg, hogy ne
lehessen korlátok nélkül bármilyen tartalmú közleményt kiadni. A felperes értelmezése oda
vezetne, hogy az alperes számára hátrányos, érdekeivel nyilvánvalóan ellentétes és általa
vállalhatatlan kötelezettségvállalássá alakulna az OS szolgáltatás üzemeltetése.
[42] A felperes keresete nem alapos.

Hatvani Járásbíróság 7
2.P.20.140/2022/12.
[43] A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) 6:58. §-a szerint a
szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség
keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
[44] A Ptk.6:59. (1) bekezdése értelmében a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon
választhatják meg a másik szerződő felet.
[45] A (2) bekezdés kimondja, hogy a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A
szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal
eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
[46] A Ptk. 6:62. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felek kötelesek a szerződéskötési
tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során
együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.
[47] A Ptk. 6:63. § (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó
kifejezésével jön létre.
[48] A (2) bekezdés alapján a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által
lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített
kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen
kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem
kívánja megkötni.
[49] Ptk. 6:95. § szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelye
jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt
fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha jogszabály ezt külön
kimondja, vagy ha a jogszabály célja szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.
[50] A Ptk. 6:96. § kimondja, hogy semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan jó erkölcsbe
ütközik.
[51] Az Mttv. 101. § (1) bekezdése szerint a közszolgálati médiaszolgáltató a 83. §-ban
meghatározott célok érvényre juttatásán túl az alábbi hírügynökségi feladatokat látja el:
a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat,
fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat,
dokumentációs adatokat szolgáltat,
b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete
szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő
érvényesítéséhez,
c) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű
közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,
d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező
pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a Kormány, a közigazgatási
szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek tevékenységéről, az ezzel összefüggő
hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,
e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi
eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,
f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyarország határain kívül élő magyarság
életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,
g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzetiségek életéről,
h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a
tájékoztatásról,
i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat
végez,

Hatvani Járásbíróság 8
2.P.20.140/2022/12.
j) gondoskodik a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi
jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről,
k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.
[52] A 98.§ (1) bekezdése értelmében a közszolgálati médiaszolgáltató feladata a közszolgálati
médiaszolgáltatás 83. §-ban meghatározott céljainak megvalósítása. E feladatának a
közszolgálati médiaszolgáltató a közszolgálati médiaszolgáltatások tevékenységeinek
összehangolásával együttesen tesz eleget.
[53] A 83. § (1) bekezdés alapján a közszolgálati médiaszolgáltatás célja:
m) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint
tájékoztatás,
n) az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása,
a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás.
[54] A Ptk.6:114 § (1) bekezdés szerint, ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét
érinti, az érvénytelenség jog következményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni.
A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető,
hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.
[55] A felek között nem volt vitás, hogy az OS Szabályzat általános szerződési feltételként a felek
szerződésének részévé vált.
[56] A felperes a jogszabályba ütközés körében az Mttv. 98. § (1) bekezdését, illetve 83. § (1)
bekezdés m) és n) pontját jelölte meg, így a bíróság elsődlegesen az Mttv. 98.§ (1)
bekezdésében foglalt rendelkezések semmisségét vizsgálta.
[57] A szerződés tartalmának meghatározása körében érvényesül a Ptk.6:59.§ (1) és (2)
bekezdésében szabályozott szerződési szabadság elve.
[58] A 6:59.§ első mondata semmisnek minősíti a jogszabályba ütköző szerződést, amely alatt
tartalmilag valójában a jogszabály által megfogalmazott tilalomra ütköző szerződést kell
érteni.
[59] A jogszabály alatt magát a Ptk-t és minden jogi normának minősülő szabályt érteni kell.
[60] A szerződési szabadság elvéből az következik, hogy a felek a szerződés tartalmát, az abból
következő joghatásokat szabadon állapíthatják meg és a szerződési jog szabályainak
érvényesülése körében a diszpozitívitás érvényesül. Előfordulnak azonban eltérést nem
engedő kógens rendelkezések, és a meg nem engedett joghatások, amelyektől a felek egyező
akarattal sem térhetnek el. A Ptk. kötelmi jogi szabályai is tartalmaznak kógens
rendelkezéseket, ezek megsértése jelenti a tilos szerződést akként, hogy a Ptk. érintett
paragrafusai rendszerint hozzá kapcsolják a kimondott tilalomhoz a semmisség
jogkövetkezményét. Ilyen esetben a konkrét kógens norma megsértése vonja maga után a
semmiséget; az általános tiltó szabályra hivatkozás ebben az esetben szükségtelen. A Ptk-n
kívüli, egyéb polgári jogi normák megsértésének következményeivel kapcsolatban először
rendszerint azt kell eldönteni, hogy az adott norma diszpozitív van kógens jellegű-e. Kógens
normában ütköző szerződés következményeként a semmisség kérdésében és a
következmények levonására is ugyanazon elvek alapján kell dönteni, mint a Ptk. normáiba
ütközés esetén.
[61] Nem kétséges, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény, az
Mttv. egy közjogi norma. A nem (kizárólag) magánjogi szabályokba ütköző szerződés esetére
mondja ki a Ptk., hogy az ilyen jogszabályokban meghatározott más jogkövetkezmények
mellett a jogszabályba ütközés miatt a szerződés csak akkor semmis, ha az illető jogszabály
azt tételesen rögzíti, vagy a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.
[62] Azt a kérdést, hogy egy jogszabály célja kifejezetten a szerződéssel elérni kívánt joghatást
megtiltása-e, az adott jogszabály értelmezése útján lehet megállapítani; értelmezés
segítségével dönthető el, hogy a jogalkotói szándék a szerződés ügyleti hatásainak

Hatvani Járásbíróság 9
2.P.20.140/2022/12.
megszüntetésére is kiterjed-e. Ha viszont a jogszabály olyan tilalmat tartalmaz, amelynek
sérelme csak az adott norma funkciójának betöltése érdekében jogellenes, és ezért csak a
külön jogág által előírt szankciók kapcsolódnak hozzá, akkor a polgári jog semmisségi
szankcióinak alkalmazására nincs szükség. Ilyen esetekről van szó különösen akkor, amikor a
más jogi külön jogszabály csak az egyik szerződő félre tartalmaz valamilyen közigazgatási
feltételt, de egyébként a szerződéses szolgáltatás tárgyát képező magatartás nem tilos. A
közigazgatási korlátozás(tilalom) nem a szerződésre, hanem az azt gyakorló személyre
vonatkozik.
[63] Azt kellett tehát vizsgálni, hogy az Mttv.98.§ (1) bekezdése a szerződés tartalmára
vonatkozóan meghatároz-e kötelezően érvényesülő szabályokat.
[64] Az Mttv. hivatkozott rendelkezése az alperes vonatkozásában nem tilalmat, hanem egy
feladatot állapít meg amely a közszolgálati médiaszolgáltatás 83.§-ban meghatározott
céljainak megvalósítása.
[65] Azt kellett tehát vizsgálni, hogy a jogszabály e rendelkezéséből, illetve annak céljából
következik-e az, hogy minden olyan szerződési feltétel, amelynek joghatása az, hogy ezen
kötelezettségek teljesítését korlátozza, ráadásul olyan módon, hogy a korlátot maga az alperes
határozza meg, tiltott-e.
[66] A közszolgálati médiaszolgáltatás célját maga a törvény III. részének I. fejezete szabályozza,
a 83.§ sorolja fel azokat az eset köröket, amelyek a médiaszolgáltatás célját határozzák meg.
[67] Miként azt a Kúria Pfv.VI.20.454/2019/4.számú ítéletével helybenhagyott Fővárosi Ítélőtábla
14.G.40.217/2018/6/II. számú ítélete is kifejtette, az Mttv. hivatkozott rendelkezése az
alkalmazások vonatkozásában nem tilalmat, hanem egy feladatot állapít meg. Nem vezethető
le tehát az a következtetés, hogy az alperes minden további korlátozás nélkül köteles lenne a
felperes közleményeinek továbbítására, illetve közzétételére. ez az értelmezés felel meg a
józan észnek, a közjónak és az erkölcsös célt követelményének.
[68] A bíróság osztotta az alperes azon hivatkozását, amely szerint, miként azt a rá kötelező
Közszolgálati Kódex is rögzíti, Ha az alperesnek jó hírét és üzleti érdekeit tevékenységünk
során a tevékenysége során és védenie kell és arra figyelemmel kell lennie, mivel a média
piac más szereplőitől származó piaci bevételeit is szintén törvényes céljai megvalósítására kell
fordítania. Az alperes tevékenységét több platformon látja el, amelyek közül csupán egyik az
OS szabályzat által szabályozott tevékenység, így a 98. § (1) bekezdésében írt feladatát a
közszolgálati médiaszolgáltatások tevékenységeinek összehangolásával együttesen kell eleget
tennie.
[69] A bíróság álláspontja szerint az OS Szabályzat egyéb pontja tiltja a közzétételét olyan
közleménynek is, amely más személyiségi jogait, jó hírét sértheti, így nem indokolt, hogy a jó
hírnév sérelme körében le kellene mondania az alperesnek bizonyos jogvédelmi eszközökről
annak érdekében, hogy a tárgyilagos tájékoztatási feladatát el tudja látni. Ezt nem indokolja a
közszolgálati médiaszolgáltató feladatkör sem. A vele szemben kritikus közlemények
közzétételét a szabályzatban írtak szerint kell vizsgálnia a megtagadhatóság körében, azonban
nem ütközik jogszabályba saját érdekeinek jó hírének üzleti érdekeinek védelme, a felperes
által megjelölt 98.§ (1) bekezdéséből nem következik az érvénytelenség jogkövetkezménye
vagy a szerződés semmissége, illetve a jogszabály azon célja sem, hogy a szerződéskötéssel
elérni kívánt joghatást megtiltsa, ezért az OS szabályzat 14.2. pontja nem ütközik a 98.§ (1)
bekezdésébe.
[70] Az Mttv.83.§ m) és n) pontja a közszolgálati médiaszolgáltatás célját rögzíti, amely a fentiek
alapján ugyancsak nem tartalmaz a felek közötti szerződés alapján kötelező rendelkezést,
mindössze az alperes közszolgálati médiaszolgáltatás tevékenységének gyakorlása során
megvalósítandó célokat, amelyek megsértéséhez az Mttv., mint más jogági norma,
érvénytelenség jogkövetkezményeit nem fűzi.

Hatvani Járásbíróság 10
2.P.20.140/2022/12.
[71] Az OS Szabályzat 15. pontjának jogszabályba ütközése ugyancsak nem állapítható meg,
mivel a kötelmi jogi szabályok diszpozitív jellege folytán a felek számára jogszabály nem
tiltotta, hogy a felek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása körében az Mttv.
rendelkezéseit pontosítsák, értelmezzék az OS szabályzat útján.
[72] Az Mttv. 98. § (1) bekezdése feladatának jelöli meg a Közszolgálati Médiaszolgáltatónak a
83. §-ban meghatározott célok megvalósítását, azonban az Mttv. 132. § a) pontja rögzíti, hogy
a sajtószabadság érvényesülését a Média Tanács ellenőrzi és biztosítja az E törvény és az
Smtv. keretei között.
[73] Mindezek alapján osztotta a bíróság az alperes azon álláspontját, amely szerint a
sajtószolgáltatás 83. § m) és n) pontjában foglalt céljainak megsértése esetén az alperes
tevékenységének vizsgálata a Média Tanács jogkörébe tartozik.
[74] Az Kúria Pfv.VI.20.454/2019/4. számú ítéletében kifejtette, hogy amennyiben az alperes az
Országos Sajtószabályzat pontjaiba ütközésre hivatkozással minden alap nélkül tagadná meg
egy adott közlemény közzétételét, úgy a szerződésszegés miatt az ellenérdekű fél bírósághoz
fordulhat. Ez tehát a jogkövetkezménye az alperes tevékenységének esetleges
jogszerűtlenségének.
[75] Jó erkölcsbe ütközés, mint másodlagos jogcím vonatkozásában a felek egyet értettek abban,
hogy többlet tényállás szükséges annak megállapításához.
[76] A Ptk. 6:96 § értelmében a nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközés vált ki semmiséget.
[77] A Kúria jogegységi tanácsa által a 6/2016.PJE határozat III1.2.d. pontjában kifejtettek szerint
annak megítélését, hogy egy szerződést mikor tekinthető nyilvánvalóan jó erkölcsbe
ütközőnek, a jogalkotó a bíróságokra bízta.
[78] A kialakult bírói gyakorlat szerint a szerződés a jogügylet tartalmánál, illetőleg joghatásánál
fogva, vagy a felek által elérni kívánt közös cél miatt minősülhet nyilvánvalóan a jó erkölcsbe
ütközőnek. Jóerkölcsbe ütközőnek minősül az a szerződés is, amelyet jogszabály ugyan nem
tilt, de az azzal elérni kívánt cél, a vállalat kötelezettség jellege, vagy azért ellenszolgáltatás
felajánlása, illetve a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat
nyilvánvalóan sérti és ezért az általános társadalmi megítélés is egyértelműen
tisztességtelennek minősíti.
[79] A törvényszöveg a jóerkölcs „nyilvánvaló” sérelmét tekinti a semmisség előfeltételének, ami
egy nehezen megragadható kategória ugyan, de kifejezi, hogy a semmisség megállapításához
az szükséges, hogy a szerződés tartalma joghatása, vagy a felek által elérni kívánt célja
egyértelműen és súlyosan sértse a társadalomban általánosan érvényesülő erkölcsi
értékrendet.
[80] A bíróság álláspontja szerint a támadott 14. 2 pont kizárja az alperes, valamint szervezeteinek
jó hírét és üzleti érdekei ellen irányuló közlemények közzétételét, azonban ez miként
jogszabályba sem ütközik, nem ütközik jó erkölcsbe sem.
[81] A felek között nem volt vita abban, hogy a kiegyensúlyozott közszolgálati média jogos
állampolgári igény, ugyanakkor az alperes saját jó hírneve és üzleti érdekeinek védelme nem
minősül olyan, a szerződéssel elérni kívánt joghatásnak, amely jó erkölcsbe ütközne.
[82] A közszolgálati médiaszolgáltatás kiegyensúlyozott működése iránti elvárás azt takarja, hogy
a közzétételre jogosult személyek, szervezetek mindegyikének közleményeinek
megjelentetése megtörténjen, a 83.§ (1) bekezdés m) és n) pontjaiban írt céloknak
megfelelően, nem tartozik ugyanakkor a bíróság álláspontja szerint ide magának a
médiaszolgáltatónak a tevékenységének kritikája.
[83] Megjegyzi a bíróság, hogy jelen pernek nem a média- vagy sajtószabadság a tárgya, amely
körben nem csupán jogi érvek merülhetnek fel, hanem kizárólag a támadott rendelkezések Pt.
szerinti semmisségének jogi megítélése.
[84] Mindezek alapján a bíróság a keresetet a fent kifejtettek alapján elutasította.

Hatvani Járásbíróság 11
2.P.20.140/2022/12.
[85] Az Itv.39.§ (3) bekezdés a) pontja szerint a meg nem határozható tartály érték alapján a
pertárgy értéke 350.000 forint. Az eljárási illeték 21.000 forint, amely az Itv. 5.§ (1) bekezdés
j) pontjában foglalt, a feleket megillető teljes személyes illetékmentesség alapján a Pp.101.§
és 102.§ alapján az állam terhén marad.
[86] A bíróság a Pp. 83-§-a alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes jogi képviseletével
felmerülő perköltségek megfizetésére, amelynek mértékét a csatolt felszámítás DS alapján
200.000 forint + 54.000 forint ÁFA, és egy tárgyalás figyelembevételével 25.000 forint +
6.750 forint ÁFA, összesen 285.750 forint összegben határozta meg a 32/2003.(VIII.22.) IM
rendelet 3.§ (2) bekezdés alapján.
Hatvan, 2022. október 11.
Dr. Andrássy Mónika Mária s.k.
bíró