1. VII. Országos Sporttudományi Kongresszus
A Perceived Motivational Climate in
Sport Questionnaire-2 kérdőív hazai
alkalmazásának első tapasztalatai
Révész László, Bognár József, Trzaskoma-Bicsérdy Gabriella, Kovács T. László

2. Bevezetés
• Az eredményesség és a siker összetevőit már régóta kutatják a
sporttudományban jártas szakemberek.
• A teljesítmény természettudományos oldala (élettani, biokémiai,
fizikai, fiziológiai, stb.) már elég jól feltárt azonban ez nem
elegendő ahhoz, hogy világos képet kapjunk a teljesítményt
befolyásoló tényezők összességéről (Révész és mtsai, 2007).
• A magas szintű teljesítményben döntő szerepe van a pszichés
tényezőknek (Weinberg és Gould, 1995 ).
• A versenysportra való felkészülés hosszú folyamat, mely
tartalmazhat sikereket, de kudarcokat is. Ezeken a kudarcokon
pedig át kell lépni ahhoz, hogy a felkészülés folyamata ne
szakadjon meg (Gill, 1986).

3. Miért érdemes foglalkoznunk a kérdéssel?
• A magas szintű teljesítmény elérésében szerepe van a kognitív
képességeknek, az affektív tényezőknek, valamint a pszichés
összetevőknek, mint például a motivációnak is (Weinberg és Gould,
1995).
• A teljesítménnyel kapcsolatos motivációs tényező azonban nem
csak a sportoló személyes igényei alapján belülről eredhet, hanem
külső tényező is lehet (Weiss, 1985).
• Kiváltó ok lehet: a mozgásszeretete, izgalom, játékosság,
kihívás, siker, elismertség, győzelem (Barber és mtsai, 1999).
• A motivációs irányultság kialakításában jelentős szerepe van az
edzőknek és a testnevelő tanároknak (Theeboom, és mtsai, 1995).

4. Szakirodalmi áttekintés
• Ames és Archer (1988) kezdte vizsgálni a motiváció szerepét az
iskolai környezetben.
• Modellezték a motiváció szerkezetét a tevékenység
végrehajtásában és kétmotivációs irányultságot azonosítottak:
Task-orientáció, Ego-orientáció.
• Seifriz és mtsai. (1992) fejlesztették ki a PMCSQ kérdőív első
változatát, amellyel mérhető a sportolók motivációs beállítódása,
irányultsága.
• Newton és mtsai. (2000) fejlesztették tovább az eredeti
kérdőívet és létrehozták a PMCSQ-2 kérdőív 33 item-es
változatát.

5. Szakirodalmi áttekintés
• A továbbfejlesztett kérdőív két főskálát (Task és Ego) és
főskálánként 3-3 alskálát tartalmaz.
• A Task orientáció alskálái:
• kooperatív tanulás,
• csapaton belüli szerep,
• fejlődésre törekvés.
• Az Ego orientáció alskálái:
• a büntetéstől való félelem
• az egyenlőtlen elismerés,
• csapaton belüli rivalizálás.

6. A kutatás kettős célja
1) a hazai társadalomtudományi kutatások eszköztárának
bővítése egy, a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott kérdőív
(PMCSQ-2) hazai adaptációjával
2) tapasztalatok gyűjtése és az elsődleges eredmények
feldolgozása

7. Módszerek
A kérdőív validálása több lépcsőben történt:
- elővizsgálat
- a kérdőív tesztelése

8. Módszerek- elővizsgálat
A vizsgálati minta:
• nem valószínűségi mintavételi eljárás
• SE-TSK testnevelő tanár szakos hallgatói (N=150)
• 68 egyéni sportoló, 82 csapatjátékos
Vizsgálati módszer:
• a PMCSQ-2 kérdőív első hazai változata
• interjú a kitöltéssel kapcsolatban (N=55)
Adatfeldolgozás:
• SPSS 16.0 program segítségével

9. Módszerek- tesztvizsgálat
A vizsgálati minta:
Iskola Teljes minta
• nem valószínűségi mintavételi eljárás
N életkor %
• bajai középiskolás tanulók (N=917)
(átlag/szórás)
• 464 fő (50,6 %) sportol, 352 fő (38,4 %) sportolt és 101
Jelky (11%) nem sportolt
fő 177 16,97±1,41 19,3
• 499 férfi (54,5%) és 418 16,39±1,18
Bereczky 200 nő (45,5%) 21,8
Vizsgálati módszer:
St. •László 198 15,84±1,17
a PMCSQ-2 kérdőív javított változata 21,6
Adatfeldolgozás:
III. Béla 342 16,10±1,08 37,3
• SPSS 16.0 program segítségével
Összesen és matematikai statisztikai elemzés
• leíró 917 100

10. Eredmények
A fő- és alskálák belső konzisztencia vizsgálata (N=917)
Al- és főskálák α Átlag/szórás
Task 0,85 3,96±0,59
Kooperatív tanulás 0,77 3,96±0,81
Csapaton belüli fontos
0,63 3,86±0,68
szerep
Fejlődésre törekvés 0,72 4,05±0,61
Ego 0,82 2,64±0,61
Hibázástól, büntetéstől való
0,66 2,21±0,68
félelem
Egyenlőtlen elismerés 0,81 2,61±0,87
Csapaton belüli rivalizálás 0,7 3,11±0,8

11. Eredmények
A fő- és alskálák vizsgálata (N=816)
Sportol Sportolt
Al- és főskálák
α Átlag/szórás α Átlag/szórás
Task 0,86 4,05±0,60 * 0,84 3,86±0,55 *
Kooperatív tanulás 0,79 4,10±0,81 * 0,73 3,79±0,78 *
Csapaton belüli fontos
0,66 3,90±0,72 * 0,59 3,78±0,65 *
szerep
Fejlődésre törekvés 0,77 4,13±0,61 * 0,75 3,97±0,60 *
Ego 0,84 2,53±0,63 * 0,80 2,75±0,59 *
Hibázástól, büntetéstől
0,67 2,13±0,71 * 0,60 2,29±0,65 *
való félelem
Egyenlőtlen elismerés 0,81 2,43±0,86 * 0,79 2,80±0,83 *
Csapaton belüli
0,40 3,04±0,80 0,45 3,15±0,82
rivalizálás

12. Eredmények
A fő- és alskálák vizsgálata (N=917)
Nem
Al- és főskálák Férfi Nő
α Átlag/szórás α Átlag/szórás
Task 0,79 3,92±0,61* 0,75 4,02±0,55*
Kooperatív tanulás 0,75 3,91±0,80 0,79 4,01±0,81
Csapaton belüli fontos
0,65 3,84±0,71 0,60 3,89±0,65
szerep
Fejlődésre törekvés 0,78 3,96±0,66 * 0,70 4,16±0,53 *
Ego 0,67 2,68±0,59 0,70 2,61±0,64
Hibázástól, büntetéstől
0,62 2,30±0,68 0,66 2,10±0,67
való félelem
Egyenlőtlen elismerés 0,77 2,63±0,82 0,84 2,60±0,92
Csapaton belüli
0,33 3,12±0,77 0,56 3,10±0,84
rivalizálás

13. Eredmények
A fő- és alskálák belső konzisztencia vizsgálata (N=816)
Csapatsport Egyéni sport
Al- és főskálák
α Átlag/szórás α Átlag/szórás
Task 0,85 4,02±0,56 * 0,86 3,89±0,62 *
Kooperatív tanulás 0,77 4,01±0,79 * 0,77 3,89±0,84 *
Csapaton belüli
0,55 3,96±0,60 0,69 3,70±0,77
fontos szerep
Fejlődésre törekvés 0,69 4,08±0,58 0,75 4,01±0,66
Ego 0,82 2,71±0,61 * 0,82 2,53±0,62 *
Hibázástól,
büntetéstől való 0,59 2,30±0,66 * 0,75 2,09±0,72 *
félelem
Egyenlőtlen
0,81 2,67±0,88 * 0,79 2,49±0,83 *
elismerés
Csapaton belüli
0,40 3,15±0,79 * 0,44 3,03±0,83 *
rivalizálás

14. Eredmények
A fő- és alskálák vizsgálata (N=816)
Csapatsport Egyéni sport
Al- és főskálák Férfi Nő Férfi Nő
Átlag/szórás Átlag/szórás Átlag/szórás Átlag/szórás
Task 3,96±0,58 4,09±0,52 3,83±0,65 3,94±0,59
Kooperatív tanulás 3,93±0,77 * 4,11±0,79 * 3,86±0,86 3,92±0,82
Csapaton belüli
3,96±0,62 3,96±0,59 3,62±0,81 3,78±0,72
fontos szerep
Fejlődésre törekvés 3,99±0,64 * 4,20±0,46 * 3,91±0,69 * 4,10±0,62 *
Ego 2,73±0,56 2,68±0,66 2,59±0,63 2,47±0,60
Hibázástól,
büntetéstől való 2,38±0,64 * 2,19±0,66 * 2,19±0,75 * 1,98±0,68 *
félelem
Egyenlőtlen
2,67±0,81 2,69±0,96 2,56±0,84 2,41±0,82
elismerés
Csapaton belüli
3,16±0,76 3,15±0,83 3,06±0,78 3,00±0,88

15. Összefoglalás
• eredményeink alapján elmondható, hogy a PMCSQ-2
kérdőív magyar változata alkalmas a motivációs irányultság
vizsgálatára
• a jelenleg is sportoló tanulók esetében szignifikánsan
magasabb a Task- orientáció értéke, mint a sportot már
abbahagyó tanulóknál, ahol az Ego-orientáció értéke
szignifikánsan magasabb
• a nemek tekintetében a nők Task-orientációs értéke
szignifikánsan magasabb, mint a férfiaké
• a csapatsportolók esetében, mind a Task-orientáció, mind az
Ego-orientáció értéke szignifikánsan magasabb, mint az
egyéni sportolóknál

16. Konklúzió, ajánlás
• A kérdőív alkalmas a sport egyéb szegmenseiben is a
motivációs irányultság vizsgálatára, ezáltal célszerű mind az
élsportban, mind az utánpótlás-nevelés rendszerében
bevezetni.
• A kiértékelt és feldolgozott adatok segítségével a
kiválasztási és tehetséggondozási rendszer kiegészítő elemévé
válhat.
• A sportban dolgozó szakembereknek segítséget nyújthat a
pszichés faktorok felmérésére.
• A Task és az Ego orientáció felmérésével hatékonyabbá
tehető a felkészítés, hiszen a motivációs környezet
befolyásolja a teljesítményt (Duda, 1998).