A conference presentation from 2019 in Pécs.

1. „A Facebook az nem
egy fórum”
Közösségi és interakciós diverzifikálódás a
FLOSS közösségekben
Mátyus Imre
Szegedi Tudományegyetem
Kommunikáció- és Médiatudományi
Tanszék
Médiakutatás a digitális
korszakban
Pécs, 2019. március 22.

3. FLOSS?

4. Free*/ libre & open source software
(szabad és nyílt forráskódú szoftver)
* „Free as in freedom, not as in free beer.

5. Csak
pontosan,
szépen…
Linux
public group @ Facebook
2019. január
„What can it be like
asking for help in
Linux forums.....”
„Facebook isn’t a
forum.”

6. Közösségi és interakciós
diverzifikáció
– 1983. óta számos változás a FLOSSban – platformok,
technológiák, felhasználók, jogi környezet, kollaborációk és
szinergiák, etc.
– Az elmúlt másfél évtized popularizációja (mainstreammé válás)
– Közösség változása » közösség által használt platformok
szerepének, tartalmainak átalakulása

7. FLOSS & Linux
Szabadságtól a kereskedelmi alternatívákig
#1

8. A FLOSS elképesztően rövid
története
– 1950-1960-as évek korai programozói kultúrája / hacker kultúra
(MIT) – akadémiai gyökerek
– 1970-1980-as évek: zárt forráskód, kereskedelmi (propriatery)
szoftverek, PC, modemes kapcsolatok
– 1983 – Richard Stallman, GNU, GPL FSF – szabad szoftver
születése
– 1990-es évek: Linux (1991-), nyílt forráskód
– 2000-es évek: gazdasági integráció
– 2010-es évek: popularizálódás, együttműködés a zárt
forráskódúrendszerekkel
Szabad (free) szoftver: hangsúly
a szabadságon
Nyílt forráskód (open source):
hangsúly a minőségen

9. Miért a Linux
1. A FLOSS egyik zászlóshajója („sikersztori”)
2. Alulról szerveződő, online kollaborációs fejlesztési modell
(„bazár modell” – Raymond)
3. Rengeteg helyen (szuperszámítógépektől a beágyazott
rendszerekig)
Itt most csak a desktop Linuxokra koncentrálok – leghosszabb
történelem, sokszínű közösségek

11. Linux gyorstalpaló
– Valójában több operációs rendszer (disztribúció) egy közös
rendszermag (kernel) köré építve
– 1991-től fejlődik a rendszermag + GNU alkalmazások
(GNU/Linux)
– Himanen (2001), Castells (2001), Coleman (2012): a hacker
kultúra leszármazottai
850 disztribúció / 274 aktív
(DistroWatch, 2019. 03. 19.)
Közösségi (community) és céges
(company) disztribúciók is vannak

13. Linux közösségek
átalakulása
Szakértői közösségektől a felhasználói közösségekig
#2

14. Hacker etika a FLOSS
közösségekben
1. Szabadság – vélemény, és fejlesztés szabadsága;
2. Tekintély forrásai (akadémiai gyökerek):
– Hozzáértés (meritokrátikus jelleg) / „mesterség” (craft);
– Közösség számára termelt haszon;
3. Társadalmi felelősség (hálózati etika)
Lásd:
Himanen (2001). The Hacker Ethic;
Castells (2001). The Internet-galaxy.

16. Paradigmaváltás
– 1990-es évek: olyan operációs rendszer, amit programozók
készítenek programozóknak
– Fejlesztők, aktív felhasználók / hozzájárulók magas aránya
– 2000-es évektől: piaci szerep növekedése
– Explicit cél (Ubuntu): Windows / Mac OS alternatívává válni
– Felhasználóbarát rendszer (GUI, közösségmenedzsment)

19. Átalakuló közösség*
1991-2004 – Szakértői Linux
– Szakértelem, alkotás, mesterség
(meritokácia)
– Közösség, kollaboráció, fejlődés
– Szakmai, intellektuális kihívás
2004– Felhasználói Linux
– Használat, fogyasztás
– Szolgáltatás, termék
– Kényszer és/vagy fogyasztói döntés
* Ezek a jellemzők természetesen nem kizárólagosak, inkább
jellemző tendenciák egyes időszakok közösségének
reprezentációiban

20. Fejlődés, tanulás
(a Linux mint alkotás)
Használat,
fogyasztás
(a Linux mint termék/szolgáltatás)

21. Hol, miről és kivel?
– Platformok szerepének változása – közösség összetétele és
közösségi média megjelenése
– Zártabb, specializáltabb felületek a fejlesztőknek, aktív
felhasználóknak (pl. Launchpad, Telegram)
– Fórum és IRC népszerűsége csökken de itthon még ez a
legfontosabb
– Információkeresés, segítségnyújtás (passzív felhasználóknak):
közösségi média, blogok, YouTube – korábbi praxisba
illeszthető
„A [Linux Mint Baráti Kör]
célja egy aktívabb közösség
építése. […] A Kör talán 2013-
ban jött létre, konkrétan nem
emlékszem, és a Linux Mint
körüli dolgok koordinálása
volt a cél. Azóta lett egy
telegram csoport az operatív
megbeszélések inkább ott
zajlanak. […] Eredetileg az
aktív tagokra koncentráltunk
a csoportban, de mostanra ez
inkább többé-kevésbé
beszélgetős csoport lett. Pár
poszt azért így is van
segítségkérésről, de ez egyre
ritkább. Ha lehet mindenkit a
fórumon szolgálunk ki a
problémájával.”

22. Linux közösségek interakciós platformjai
Launchpad
(Linux Mint fordító
csoport)
IRC / Telegram Hivatalos fórum
(Hivatalos)
Facebook oldal
Facebook csoport
(Linux Mint Baráti Kör)
Jellemző
felhasználói
kör
Fejlesztő, aktív
felhasználó
(hozzájáruló)
Fejlesztő, aktív
felhasználó
(hozzájáruló)
Vegyes Vegyes Vegyes
Aktivitás Alacsony
(időszakos működés
általában új release
környékén)
Alacsony
(szórványos működés
átlag 5 fő/alkalom)
Nehezen követhető
(számos fórumtéma –
általában alacsony
intenzitással)
Átlag 6,1 bejegyzés/hét,
Bejegyzésenként 10,6
like, 1 hozzászólás, 3,1
megosztás
Átlag 3,7 bejegyzés/hét
Bejegyzésenként 5,2
like, 1 hozzászólás,
Felhasználás
jellege
Fejlesztés, hibajavítás Szervezés, koordináció,
segítségnyújtás,
általános interakció
Segítségnyújtás,
tudásbázis, általános
interakció
Információmegosztás
(hírek), segítségnyújtás,
általános interakció
Segítségnyújtás,
információmegosztás,
általános interakció
A Linux Mint magyar közösségben 2018. július-augusztusban gyűjtött adatok alapján

23. Hazai tapasztalatok
– A közösségi médiában elsősorban a passzív felhasználók
igényei dominálnak (információk, segítségnyújtás)
– A Facebook inkább kiegészít, átirányít
– A hazai FLOSS piac kicsi, személyi átfedések, baráti kapcsolatok
a nagy projektekben
– Általános FLOSS és Linuxos identitás (közös célok) erősítése, de
disztribúcióként (eszközök) eltérő táborok (személyi
átfedésekkel)
„A Linux Mint »brand«-et el
kell választani pl. az Ubuntu-
tól, nem egészen ugyanaz, de
eltávolodni sem kell azért
tőlük.[…]A Linux tábor egy
és nem sok kicsi külön
csoport.”

24. Köszönöm a figyelmet!
Mátyus Imre
matyusimre@gmail.com
http://matyusimre.hu