http://systemmedia.hu
A rendezvényből készült ONLINE képzés anyagát keresse weboldalunkon!
A jelen képzésben közkívánatra ismét napirendre tűzzük az új Ptk. egyik legtöbbet forgatott jogterületét, a kötelmi jogot és azon belül különösen a szerződésekre vonatkozó új szabályozást. Ezek a szabályok a 2014. március 15-én és utána megkötött valamennyi szerződésre vonatkoznak, legyenek azokban a felek magánszemélyek, gazdasági társaságok vagy más jogalanyok.
TÉMAKÖRÖK: A kötelem és a szerződés az új Ptk.-ban ▪ A jogvesztő határidő és az elévülés módosításai ▪ A kamat és különösen a 40 EUR átalány az új Ptk.-ban és a Lánctartozás-törvényben ▪ A semmisség és a megtámadhatóság megváltozott szabályai ▪ Új semmisségi ok az új Ptk.-ban: a fiduciárius biztosítékok ▪ A szerződéses biztosítékok rendszere ▪ A gyökeresen megváltoztatott zálogjogi rendszer ▪ A hitelbiztosítéki nyilvántartás ▪ A kezesség és a garancia összehasonlítása a korábbi szabályokkal ▪ Új szerződéstípusok a Ptk.-ban ▪ Az értékpapír
Tarsadalombiztositas 2016 - Az egyeni es tarsas vallalkozo jarulekfizetese
Kotelmi jog szerzodesek biztositekai az uj polgari torvenykonyvben
1. AZ ÚJ PTK. –
KÖTELMI JOG,
SZERZŐDÉSEK
BIZTOSÍTÉKAI
1
2. Témakörök
A Ptk.-ról általában
A kötelmek közös szabályai. Elévülés
Jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok,
írásbeliség
A szerződés létrejötte, ÁSZF
A szerződés érvénytelensége és
jogkövetkezményei
A kamat, késedelmi kamat, 40 EUR átalány
Az egyes új szerződéstípusok
Az engedményezés és a faktoring
A zálogjogi rendszer főbb változásai
A kezesség. A garancia
A hitelbiztosítéki nyilvántartás
22
4. AZ ÚJ PTK.-RÓL
2013. évi V. tv.
hatályba lépett: 2014. 03. 15-én (egységes)
felváltotta (többek között) ezeket a tv.-eket:
1959. évi IV. tv. (Ptk.)
2006. évi IV. tv. (Gt.)
1952. évi IV. tv. (Csjt.)
Ptké.: 2013. évi CLXXVII. tv.
„Módtv.”: több száz jogszabályt módosított (2013. CCLII. tv.)
+ önállóan/ felhatalmazásra több tucat jogszabály: pl.
szomszédjogok (2013. CLXXIV. tv.), hitelbiztosítéki nyt.
(2013. évi CCXXI. tv.), támogatott döntéshozatal (2013. CLV.
tv.), GT-k átalakulása (2013. CLXXVI . tv.), …
44
5. A Hatodik Könyv szerkezete
A kötelmek közös szabályai
A szerződés általános szabályai
Egyes szerződések
Felelősség szerződésen kívül okozott
kárért
Az értékpapír
Egyéb kötelemkeletkeztető tények
55
6. Kötelem és szerződés
egyértelműen elhatárolja (↔ régi Ptk.)
de a szabályokat a praktikum szempontjából választja külön
Kötelem: (6:1. § (1)) = kötelezettség a szolgáltatás
teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének
követelésére
Keletkezhet: (6:2. § (1)) különösen szerződésből, károkozásból,
személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú
jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból,
megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból
Szerződéses kötelem: (6:63. § (1)) a felek akaratának
kölcsönös és egybehangzó kifejezésével létrejövő
kötelem
„nem minden rovar bogár…” 6
6
7. A diszpozitivitás
6:1. § (3): A kötelmeknek a felek jogaira
és kötelezettségeire vonatkozó közös
szabályaitól a felek egyező akarattal
eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem
tiltja
6:59. § (2) megismétli a szerződési jogban
is
(tkp. azonos kör a régi Ptk. 200. § (1) bek.-sel)
(jogelmélet szerint imperatív ≠ kógens)
imperatív: pl. elévülés/jogvesztés lényege, stb.
7
7
8. A jognyilatkozatok
6:10. §: alkalmazni kell a nem kötelmi
jognyilatkozatokra is!!!
(triviálisnak tűnik a kimondása, pedig nem az)
Formája: ua.
6:7. §: írásbeli=
ha aláírta
vagy ha a tartalom változatlanul visszaidézhető, nyilatkozó
fél és nyil. időpontja azonosítható
techn. részletek: 2001. évi XXXV. tv.: írásbeli = fokozott bizt.
e.aí. (↔ kommentár: csak minősített (???))
Pp. 196. § (1): minősített e. ai. = teljes biz. er. magánokirat
ráut. m.: a jognyilatkozat megtétele = magatartás
tanúsítása
„hallgatás”: csak ha felek így állapodtak meg
8
8
9. A jogvesztés
a határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár,
ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli
nincs már másik eset („ ha az a jogszabályból
egyébként egyértelműen következik”)
(jogszabály = 8:1. § (2) bek: EU általános, kötelező
jogi aktusa is)
ha pedig a határidő nem jogvesztő, arra az
elévülés szabályait kell alkalmazni
99
10. Az elévülés
felek korlátlanul hosszabbíthatják is
de csak írásban
és kizárni semmis
nyugvás ≈ ua., egyértelműbb
megfogalmazással
1 év / 3 hó már nem nyugodhat, de
megszakadhat
1010
11. AZ ELÉVÜLÉS
megszakadás → megszakítás
kimarad az írásbeli felszólítás!
(és az engedményezésről értesítés is!!)
≠ teljesítési utasítás, ld. ott
marad:
a tart. elismerése
bír. gyak.: nem csak „tartozáselismerés”
megegyezés
bír. elj.
de csak ha jogerős, érdemi határozatot hoztak
(bír. gyak.: annak hiányában nyugodhat)
8:1. § (2): fmh. is bír. eljárásnak minősül
ld. még: Pp. 132. §
csődeljárásban bejelentés
1111
12. A szerződések általános kérdései
külön szabályok: szerz. kötés
versenyeztetési eljárással
általános szerződési feltételekkel (régi Ptk. +
bír. gyak.)
elektronikus úton
Változatlan
a szerződés teljesítése, a teljesítés különös
esetei
egyéb alapelvek
ide kerül az 1. Könyv helyett az együttműködési
alapelv
12
12
13. SZERZŐDÉSKÖTÉS ÉS ÁSZF
külön alcímben foglalja össze
változatlan: fogalma, szerződés részévé válása,
lényegesen eltérő feltétel
ÁSZF-ek mindkét oldalon (GK 37.)
nem ütköznek: mindkettő a szerz. része lesz
nem lényeges kérdésben eltérés: kimaradnak az ÁSZF-
ek azon a helyen
lényeges kérdésben eltérés: nem jön létre a szerződés
1313
14. A szerződés semmissége
okok: azonosak
(kiv.: fiduciárius biztosítékok)
beépíti:
bírói gyakorlat (1, 2/2010. PK vél.)
„fekete- és szürkelista” (18/1999. (II. 5.) Korm. r.)
hivatkozás:
bír. hivatalból figyelembe veszi
(de jogköv. alkalm. feltétele a kérelem!!! – 2/2010.
PK)
„bárki nem akárki” (jogi érdek v. tv. engedély)
határidő: elévülés/elbirtoklás keretei között
14
14
15. A fiduciárius biztosítékok
semmissége
Fiduciárius ügylet: a jogosult több joghoz jut,
mint amennyi járna neki, de ezt a többletet nem
érvényesíti bizalom (fidutia) alapján
Pl:
bizalmi vagyonkezelés
biztosítéki célú opciós jog, engedményezés,
tulajdonátruházás (ált. visszavásárlással)
Problémák:
elválik a jogi és a gazdasági tulajdonos
hamis képet ad a szereplők vagyoni helyzetéről
visszaélés lehetősége a jogosult részéről
adósvédelem eszközeinek megkerülése
15
15
16. A fiduciárius biztosítékok
semmissége – folyt.
Joggyakorlat ellentmondásos volt a fiduciárius
biztosítékokról
szerződéses szabadság miatt érvényesek
tartalom szerint értelmezve zálogjognak minősülnek
jogszabály megkerülésére irányulnak, semmisek
zálogjogi garanciák, pl. lex commissoria tilalmának
megkerülése miatt
a Ptk. indoklása leszögezi: a kötelmek dologi jogi
biztosítéka csak a zálogjog lehet
6:99. §: Semmis biztosítéki célból
tulajdonjog/más jog/ követelés átruházása
vételi jog alapítása
kivéve: 2002/47/EK irányelvben meghatározott biztosítéki
megállapodások (áp.-okra nem von.)
itt egyébként sem merül fel a gyengébb fél védelmének elve
16
16
17. A szerződés megtámadása
nem kell írásban
de a 6:6. § (2) miatt akkor igen, ha a szerz. csak írásban
érvényes
nem kell per előtt a féllel közölni
érvénytelenné válás: eredményes megtám.
ha a másik fél elfogadja
ha a bíróság kimondja
határidő: megkötéstől 1 év (egységesen!)
+ elévülési szabályok
változik: feltűnő értékaránytalanság
Nem tám. meg: aki a feltűnő é. a.-t felismerhette vagy annak
kockázatát vállalta
ezt az okot kizárhatják a felek (!!!!!)
17
17
18. Érvénytelenség jogkövetkezményei
„in integrum restitutio”
= a tényleges szolgáltatások visszaadása (6:112. §)
érvényessé nyilvánítás
érvényessé válás: a felek maguk orvosolhatják!!!
kiküszöbölik
ha magától megszűnt: közös akarattal maguk megerősíthetik a
szerződést
bármely ok, nem csak a választott alakiság megsértése
alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése
megszűnik
a hatályossá nyilvánítás („fából vaskarika”)
szolg. állam javára megítélése
1818
19. A szerződésszegés
Szerkezeti korrekció: először a sz.sz.
közös szabályai, utána az egyes sz.sz.
esetek
A sz.sz. esetei/ jogkövetkezményei
nem módosulnak
Sz. sz. fogalma: 6:137. § „A szerződés
megszegését jelenti bármely
kötelezettség szerződésszerű
teljesítésének elmaradása.”
19
19
20. A kamat, a késedelmi kamat
Általános eset: Ptk. 6:48. §
: rendezi a nem Ft tőke kamatát:
a pénznemet kibocsátó jegybank alapkamata
ha nincs: pénzpiaci kamat
ha nincs ügyleti kamat:
késedelmi kamat a félévre = a félév első napján
érvényes JBK
ha van ügyleti kamat:
késedelmi kamat a félévre = ügyleti kamat + a félév
első napján érvényes JBK 1/3-a, de legalább a JBK2020
21. A késedelmi kamat
Vállalkozások egymás között: Ptk. 6:155. §
(vagy vállalkozás-szerződő hatóság között)
késedelmi kamat = félév első napján érv. JBK + 8%
késedelem esetén 40 EUR mindenkori MNB
középárfolyamon számított összegét költségátalányként
meg kell fizetni
ez nem mentesít a késedelem többi jogkövetkezménye alól, de az
esetleges kártérítésbe beleszámít
ha kizárják tisztességtelen (semmis)
Ha eltérnek és az tisztességtelen (= a jóhiszeműség és
tisztesség követelményének megsértésével
egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára
eltérő) → semmis
Ha kizárják a kés. kamatot → semmis
kivéve: ha a kötelezett kötbért vállal [bármekkorát…]
21
21
22. ÚJ ÉS MEGSZŰNŐ SZERZŐDÉSEK
Megszűnik:
szállítási szerződés (≠ szállítmányozás!)
Helye/elnevezése változik:
közüzemi szerződés közszolgáltatási szerződés,
vállalkozás altípusa lesz
mezőgazd. termékért. szerz. adásvétel altípusa lesz
bankszámlaszerződés fizetésiszámla-szerződés
Új szerződéstípusok
(adásvételen belül: eladási jog)
közvetítői szerződés
bizalmi vagyonkezelés
forgalmazási szerződés
franchise
faktoring (a köznapi fogalomtól eltérő tartalommal!)
pénzügyi lízing
!! diszpozitivitás megmarad!! (6:59. §)
22
22
23. AZ ÚJ FAKTORING
Faktoring (Hatodik k., LVIII. fejezet, a hitel- és
számlaszerződések között)
sokféle típus van, az Úptk. ezek közül csak egyet szabályoz
követelés átruházása a faktor által nyújtott hitel fedezeteként
fogalom: faktor: pénzt fizet, adós: követelését a faktorra
engedményezi
!!! ha a követelés kötelezettje nem teljesít, faktor:
visszaengedményezi a követelést, adós: visszafizeti a
faktordíjat+kamatot
Kölcsön szabályait kell alkalmazni
A köznapi értelemben „faktoringnak” a követelés eladása
(6:215. § (3)) minősül (engedményezés útján)
2323
24. AZ ENGEDMÉNYEZÉS
Teljesen új megközelítés
jogcímes (=tulajdonjog átruházás rendszere)
az engedményezés „csak” a jogcím mögötti átruházó (rendelkező) ügylet
változatlanul nem csak írásban érvényes
de az értesítés/utasítás írásos
az értesítés nem szakítja meg az elévülést!!!!!!!
lehet jövőben esedékes követelést is engedményezni
de a jogviszony már létezzen az engedm. időpontjában
(ezzel megszűnik a jogalkalmazási vita)
a követelés engedményezhetőségét kizárhatják a felek, de ez 3. sz.
szemben hatálytalan
és a tilalom megszegését nem lehet felmondással vagy kötbérrel „büntetni”
: jogalkalmazási vita vége (érvénytelen/hatálytalan/csak szerz. szegés/…)
: gazdasági szempontból „felszabadul” a követelések jelentős része
(személyhez kötött követelések ezután sem engedményezhetők)
24
24
25. AZ ENGEDMÉNYEZÉS
A kötelezett 2 jognyilatkozatot kap (lehet egyben is)
értesítés az engedményezésről
engedményező értesíti írásban v. engedm. okiratot állít ki
(engedményes választ)
joghatás:
engedményessel szemben hatálytalan az alapszerz. módosítása
a kötelezett azon kifogásokra hivatkozhat az engedményessel szemben,
amelyek ekkor már léteztek
teljesítési utasítás
engedményező értesíti írásban v. az engedményes az engedm. okirat
birtokában adja az utasítást
joghatás: kötelezett csak engedményesnek teljesíthet
Többszöri engedményezés: az első teljesítési utasításnak tesz
eleget a kötelezett
Továbbengedményezés: az utolsó teljesítési ut. szerinti teljesítés
szünteti meg a kötelezettséget
engedményező felelőssége: lásd az alapügyletet
2525
26. KITÉRŐ: ÚJ FOGALMAK AZ
ENGEDMÉNYEZÉSSEL
KAPCSOLATBAN
Engedményezés (6:193. §) = követelés átruházása
Jogátruházás (6:202. §) = jogosultság átruházása (ami
nem követelés)
Engedményezés szabályainak megfelelő alkalmazása
Tartozásátvállalás (6:203. §) = kötelezettség átruházása
változatlanul kell a jogosult hozzájárulása + megszűnnek
a biztosítékok (kiv. hozzájár.)
Szerződésátruházás (6:208. §) = a teljes szerződési pozíció
(jogok+köt.) átruházása
3 személyes szerződés, tkp. szerz. módosítás
2626
27. A szerződéses biztosítékok
rendszere
az alkalmazható eszközök, biztosítékok
megmaradnak
kivéve: biztosítéki célú opció, tul. átruházás
de szinte mindenütt módosulásokkal
jelentősen változik: zálogjog
és sokszor más helyen
zálogjog: kötelmi dologi jog
óvadék: zálogjog szabályai között
Hatodik k., XXI. Cím: a biztosítéki szerződésekről
itt található a kezesség, garancia (≠ jótállás)
27
27
28. A zálogjog tárgya
bármely vagyontárgy (ld. 8:1. § (1) bek. 5.)
kiv.: kézizálognál csak ingó dolog
és ami annak minősül: pénz, étp. (5:14. § (2))
fajta/mennyiség szerint v.
körülírással is meghatározható
a kötelezett mindenkori rendelkezése alatt lévő,
körülírásnak megfelelő vagyontárgyak a
zálogtárgyak („vagyont terhelő zj.”)
(elmarad a vagyon egysége melletti kielégítés)
csak azonosítható legyen
olyan is lehet, amely még nem létezik (!), v.
amely felett a zálogkötelezett nem rendelkezik
28
28
29. A zálogjog: biztosított követelés
Ezt is lehet körülírással meghatározni
azonosításra alkalmas módon
pl.: az alapul fekvő jogviszonyra utalással és az
összeg meghatározásával
lehet olyan is, amely még nem jött létre (!)
Mindig járulékos = a zálogjogot csak a
követeléssel együtt lehet átruházni
Kivétel: különvált zálogjog
csak pénzkövetelés!
ha mégsem pénzköv.-t biztosít nemteljesítésből
eredő kártérítést biztosítja
bír. úton nem érvényesíthető követelést nem
lehet
29
29
30. A zálogjog létrejötte
Létrejön, ha
a zálogkötelezett rendelkezik a zálogtárgy
felett (nemo plus iuris…), és
a zálogjogot a felek megalapítják
írásos szerződés
csak a követelést / zálogtárgyat kell meghatározni
nem kell már közokirati forma (ingónál sem)
kivétel ingó kézizálogára: szerződés helyett lehet
zálogjegy (=étp.) is
bejegyzés (jelzálog) v. átadás (kézizálog)
(ingatlanra/más lajstromtárgyra a bejegyzés létrehozza a
zálogjogot!)
3030
31. A különvált zálogjog
„önálló zálogjog” maradványa, célja a lakáshitel-
refinanszírozás (jelzáloglevél) rendszerének változatlan
fenntartása
de egyébként nincs legitim helye az önálló zálogjognak
(kétszeres teljesítés veszélye)
Feltételei:
csak a zálogjogosult saját tartozásának
biztosítására
csak a tartozása jogosultjára
„továbbadni” már nem lehet, csak a biztosított
követeléssel
ha a különvált zj-al biztosított követelés megszűnik
a különvált zj visszaszáll az eredeti
zálogjogosultra
31
31
32. A zálogjog érvényesítése
bírósági végrehajtás VAGY bír. vh-n kívül
a zálogjogosult választása szerint!
kiv: fizetésiszámlán zálogjog: csak bír. vh.
módjai:
zálogtárgyat z.jogosult értékesíti
a kereskedelmi ésszerűség követelménye szerint
zálogtárgy tulajdonjogát z.jogosult megszerzi
SEMMIS a kielégítési jog megnyílta előtti megállapodás!
z.jog. ajánlatot tesz a z.köt.-nek, aki nem köteles elfogadni
óvadék: nem tesz ajánlatot, közli a tulajdonbavételt
az elzálogosított jogot vagy követelést érvényesíti
visszaélésszerű érvényesítés → bíróság
felfüggeszti/korlátozza a kielégítési jogot
ld. 66/2014. (III. 13.) Korm r.
15 napon belül, zálogköt. lh. szerinti járásbíróságon kérhető
32
32
33. A ZÁLOGJOGOSULTI BIZOMÁNYOS
új rendelkezés
célja alapvetően több zálogjogosult (szindikált hitelezők)
helyzetének könnyítése
de 1 zálogjogosult is jelölhet bizományost
a zálogjogosultak személye változhat
ekkor a bizományost jegyzik be a nyt-ba
a zálogjogosult(ak)at nem tartalmazza a nyt.
a bizományos gyakorolja a zálogjogosult jogait
(a tényleges jogosultakkal kötött szerződés szerint)
saját nevében, de a zj(ak) javára
3333
34. A hitelbiztosítéki nyilvántartás
tartalma: a kötelezett/adós személyéhez kötődő
jelzálogjogok (kiv: ingatlan, lajstromtárgy)
követelés, jogosult, bizományos, …
ingóra vonatkozó tulajdonjog-fenntartás
faktoring
adós személye, faktorálás ténye, követelés
lízing ingóra/jogra
lízingbeadó személye, lízing ténye, vagyontárgy
NEM közhiteles
de nyilvános, interneten, azonosítás nélkül
jogosult/köt. nyilatkozata alapján, tartalmi
vizsgálat nélkül (!)
Részletek: 2013. évi CCXXI. tv.
34
34
35. A HITELBIZTOSÍTÉKI
NYILVÁNTARTÁSRÓL SZÓLÓ 2013. ÉVI
CCXXI. TV.
alapelv: 1. § (1) „hitelesen tanúsítja, hogy a hb.
nyilatkozatot tevő […] hitelbiztosítéki
nyilatkozatot tett.”
tehát nem a jogot/tényt, hanem a nyilatkozatot tanúsítja
1. § (3): „Az ellenkező bizonyításig a
nyilvántartásban rögzített hitelbiztosítéki
nyilatkozatról (módosításról, törlésről) vélelmezni
kell, hogy azt a nyilatkozatot tevő tette a
nyilvántartásban rögzített időpontban és
tartalommal.”
perben lehet a nyilatkozattevővel szemben igényt
érvényesíteni 35
35
36. A HITELBIZTOSÍTÉKI
NYILVÁNTARTÁSRÓL SZÓLÓ TV.
nyilvántartás: MOKK vezeti
nyilatkozattétel feltétele: regisztráció
ami ingyenes
„szokásos” elektr. nyt. szabályok
pl: határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen 4
órán felül elérhetetlen volt
nyilatkozattétel: ktg. térítés-köteles
betekintés: ingyenes, azonosítás nélkül is
36
36
37. A kezesség
Sortartó kezesség: már nem teljes behajthatatlanság a
feltétele, csak megkísérlés+ésszerű határidőn belüli b.
Készfizető kezesség: 3 új eset
ha lényegesen megnehezült a főadóstól behajtás pl.
lakcím megváltozása miatt
a jogosult egyéb követelését sikertelenül kísérelte meg
végrehajtani
kötelezett ellen felszámolás indult vagy csődeljárásban
fizetési haladékot kapott
(„ha a felek így állapodtak meg” hiányzik, de ld. 6:59.
§)
Új: kártalanító kezesség: a kezes kifejezetten azt vállalja,
hogy a meg nem térülő követelés-részt egyenlíti ki
végrehajtást kell vezetni a a jogosultnak a köt.
vagyonára
37
37
38. A garanciaszerződés
a régi „bankgarancia” általánosítása
nem csak bank vállalhatja
nem „okmányok benyújtása” az elsődleges feltétel
fogalom: a garantőr a nyilatkozatban/ szerződésben meghatározott
feltételek esetén fizetést teljesít
független az alapügylettől!
A lehívás jogát nem lehet átruházni (kiv. garantőr hozzájárul)
ÚJ: megtagadható: nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy
rosszhiszemű felszólítás esetén, különösen:
hamisított okmány benyújtása
a főkötelezett már teljesített v más okból nem illeti meg a
jogosultat a garancia lehívása
a jogosult maga akadályozta meg szándékosan a köt.
teljesítését
bíróság megállapította az alapszerződés érvénytelenségét
(kiv. ha a garancia erre az esetre is vonatkozott)
38
38
39. AZ ÉRTÉKPAPÍR
Jelenleg: formakényszer, jogszabály mondja meg, mi
minősül értékpapírnak (régi Ptk. 338/A. § skk.)
: jogbiztonság
: merevség
Ptk.: normatív szabályozás: minden értékpapír, ami a
feltételeknek megfelel
ez nem zárja ki, hogy speciális jogszabály maga
értékpapírnak minősítsen valamit
3939
40. AZ ÉRTÉKPAPÍR FOGALMI ELEMEI
6:565. §
Értékpapírnak minősül az az
írásos, egyoldalúan kötelezettségvállalás
elektr. vagy nem
hogy vki
a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását az okirat /
étp.számla által jogosultként igazolt személy részére
biztosítja,
vagy a nyilatkozat szerinti szolgáltatást az okirat /
étp.számla által jogosultként igazolt személy részére
teljesíti.
HA a minimális kellékeknek megfelel
40
40
41. AZ ÉRTÉKPAPÍR MINIMÁLIS
KELLÉKEI
ha jogszabály minősíti értékpapírrá: amit a jszab. mond
ha nincs jogszabály, az étp. legalább tartalmazza
a kibocsátó nevét és címét;
azt, hogy a nyilatkozat értékpapírnak minősül;
az értékpapír által megtestesített jogosultságot;
sorozatban kib. étp.: sorozat megjelölését, a sorozat
értékpapírkódját és a sorozatba tartozó étp.-k darabszámát;
a kibocsátás helyét és időpontját;
okirati forma esetén a kibocsátó aláírását
4141
42. AZ ÉRTÉKPAPÍR ÁTRUHÁZÁSA
a jelenlegi szabályokkal összhangban rendelkezik
külön az okirati
névre/bemutatóra szóló étp.-ok
üres/teljes forgatmány
alaki legitimáció
megsemmisítés
…
és a demat. étp.-okra
előállítása
étp. számla
átruházás, alaki legitimáció
… 42
42