2. „A politikusok manapság nem kövérek – vagy azért,
mert keményebben dolgoznak, mint régebben,
vagy azért, mert a modern választópolgárok
kifejezésre jutatták azon vágyukat, hogy
mindkét oldalát láthassák annak,
akire szavaznak, és hogy ehhez
ne kelljen előrehajolniuk *…+”
Hugh Laurie – A balek
3. Az előadás menete
1. A politikuskép az ókortól a középkorig
2. A tömeg megismerése
3. A XX. század eleji tömegkommunikációs
elméletek
4. Sikeres politikusképek a XX. század második
felétől (a kampányok jelentősége)
5. Eredete
• A görög filozófia elkezd reflektálni a
hatalomra, a tekintélyre és a demokráciára.
• DE korábbi feljegyzéseket is találunk:
6. Kagemni intelmei
(i.e. 3000)
„Hagyd a nevedet előre menni
miközben a szád csendben van.
Ne kérkedj erősségeddel, mikor hívnak
a veled egykorúak között, nehogy ellened
forduljanak.
Az ember nem tudhatja, mi történik,
mit tesz az isten, amikor büntet.”
7. Visszatérve a görögökhöz…
A poliszokban vetődik
fel először a a különböző
társadalmi rétegek közötti
kommunikáció.
A retorika hatalma!
8. Ókori Róma
• Megerősödik a politikai cselekvés.
• Fejlődnek a választókon alkalmazott
elcsábító, befolyásoló technikák.
• Megjelenik a „negatív reklám”.
A modern
kampányok
sokat
másoltak
a rómaiaktól.
9. Róma után
• Az abszolút monarchiák bukásáig a
választások és a demokrácia zárójelbe
kerültek (kb. 18 századon keresztül).
• Említésre méltó mű ebből a korból:
N. Machiavelli: A fejedelem.
11. A tömeg problémája (tömeglélektan)
• Gustave Le Bon és José Ortega y Gasset
• Az olvasás elterjedésével/a szavazati jog kiterjesztésével
(XIX. sz. közepe) jelenik meg a tömeg
máskép viselkedik mint az egyén
értelmiség félelme: megszűnik a kultúra feletti
dominanciája
a kultúra értékei devalválódnak
egyre érthetetlenebb műveket alkotnak, hogy a tömeg
ne is értse azokat
12. Gustave Le Bon (1841–1931)
• Az egyének és a tömeg pszichikumát
hasonlította össze, majd ennek a társ.i
viselkedésre, a politikai cselekvésre
vonatkozó hatásait vizsgálta
- a társ-i cselekvéseket örökérvényű
általános törvények irányítják, melyek nem a
ráción, hanem olyan lélektani
mechanizmusokon alapulnak, mint pl.
ismétlés
13. 3. A XX. század eleji
tömegkommunikációs elméletek
16. A pártok és jelöltek választási kampánya
• A kampányukban a meggyőzés játszik
központi szerepet.
• Fontos pillanat, amikor a jelölt megmutatja
magát a választóinak.
23. Mit jelent az amerikanizálódás?
1. A politikai aréna elvilágiasodása és
kommercializálódása
2. A mediális csatornák nagyobb
hozzáférhetősége a politikai kommunikáció
számára
3. A politika és a politikai kommunikáció
professzionalizálódása
25. Imázsstratégiák
• Hagyományos kampányban a párt, a
program, a témák, a jelszavak (stb.)
számítanak.
• Manapság: imázsok harca
• Vetített és észlelt imázs
• „A fénykép, amely a fejekben
van”
Walter Lippamann
26. Miről beszél a szerző?
egyetlen hatalmas egésszé
kovácsolta az emberiséget, hiszen
mindenki láthat mindent, ami csak a
világban történik, hallhat minden
kimondott szót, megítélhet bármilyen
politikát – s teheti mindezt
azonnal, késlekedés nélkül.”
„*A távíró+„*…+
Salisbury, angol miniszterelnök,
1889
