1. Bolognától Szegedig
Iránytű továbbtanulni vágyóknak
SZTE BTK
2014

2. ► Mit értünk bolognai típusú képzésen?
► Új osztatlan kétszakos tanárképzés
► Milyen szakok közül választhatunk a kibővült új
képzési szerkezetben (BA, osztatlan tanárképzés,
MA)?
► Hogyan számítják a felvételi pontokat?
► Mire vigyázzunk a jelentkezési sorrend
kialakításánál?
► Miért éppen Szegedet tegyük az első helyre?

3. Mit jelent az ún. bolognai folyamat a felvételi és a
felsőoktatási folyamat szempontjából?
► 2006-ban megszűnt
a felsőoktatás korábbi ún.
duális rendszere ( egyetemi és főiskolai szint), s
a felsőoktatási intézmények egy új képzési
rendszert vezettek be.
► A három egymásra épülő képzési ciklusból
álló képzési rendszer kevesebb bemenetet, és
bent több átmeneti lehetőséget teremt, ezzel több
időt hagyva a saját képességek felismerésére.

4. ►
Az első képzési szint az alapképzés (BA-képzés,
bachelor fokozat) , mely a bölcsészettudományi
területen 6 féléves (egyes tudományterületeken 7-8
féléves). Ez a felsőoktatás főbejárata (2013-tól egyik
bemeneti lehetősége).
►
Az alapfokozatot nyújtó első ciklus a munkaerőpiacon is
hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni
elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is
nyújt a tanulmányok mesterképzésben történő azonnali
vagy későbbi, néhány éves munkavégzést követő
folytatásához, ezzel a mesterfokozat megszerzéséhez.

5. ►
A mesterképzés (MA-képzés, master-fokozat ) a
bölcsészettudományokban 4 féléves (kivéve rendszerben
még jelenlevő, ún. osztott tanárképzést, amely 5 féléves), s
ennek szintén két kimenete van:
 a munkaerőpiac, illetve
 a 6 féléves doktori képzés , amely a tudományos fokozat (PhDcím) megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti.
►
2013 szeptemberétől a tanárképzés megújult:
 az érettségivel rendelkezők számára közvetlen belépési lehetőség
van az osztatlan, kétszakos közismereti tanári
mesterképzésbe 4+1 ill. 5+1 éves képzési idővel. Az új
tanárképzési modell felmenő rendszerben veszi át a szerepet az
alapképzésre épülő, azaz osztott tanári mesterképzéstől.

6. ►
A mesterképzés szakstruktúrája nem egyszerű leképezése az
alapképzés szerkezetének, itt további szakok és szakirányok is
indulnak még.
►
A többciklusú rendszerben lehetőség van arra is, hogy a diák
mesterszinten más területen folytassa tanulmányait, mint ahol
alapszakon befejezte: így pl. egy magyar alapszakos oklevéllel
rendelkező hallgató nemcsak a magyar, hanem mondjuk finnugrisztika,
elméleti nyelvészet, hungarológia vagy akár vizuális kultúratudomány
szakon is szerezhet mesterfokozatot.
►
A mesterképzés bemeneti és felvételi követelményeit (így pl. azt, hogy
mely alapszakról lehet jelentkezni) a szakos képesítési követelmények
jogszabály és a felsőoktatási intézmények határozzák meg, s ezt
honlapjaikon, ill. a felvételi tájékoztatóban teszik közzé.

7. ►
Az osztatlan kétszakos tanári mesterképzésre jelentkezni a felvételi
tájékoztatóban közzétett szakpárok valamelyikének kiválasztásával kell.
►
Az SZTE valamennyi meghirdetett osztatlan tanári szakpárja a Tanárképző
Központ (SzTE TKK) neve alatt jelenik meg a Felvételi tájékoztató
intézményi részében, de a felvett hallgatók a szakpár első szakja szerinti kar
hallgatói lesznek. Például az angol nyelv és kultúra tanára – biológiatanár
(egészségtan) esetén a BTK lesz az anyakar; földrajztanár – történelemtanár
és állampolgári ismeretek tanára esetében a TTIK lesz az anyakar.
►
Az osztatlan kétszakos tanárképzésre jelentkezőknek tanári alkalmassági
vizsgán kell megjelenniük a tanárszakos jelentkezések közül elsőként
megjelölt szakpárt oktató felsőoktatási intézményben.
 A tanári alkalmassági vizsga egy motivációs beszélgetés a tanári pályáról,
amely során a felvételi bizottság felméri a jelölt azon adottságait, amelyek a
munkakör ellátásához nélkülözhetetlenek (érzékszervek, hangképzés,
beszédkészség, szókincs, kommunikációs képesség). A vizsga időpontjáról és
helyéről az érintett intézmény küld írásos értesítést.

8. A szakok rendszere az új
típusú képzésben
► Az alapképzésben
a korábbi szakok
száma jelentősen csökkent , egyes
korábbi szakok csupán szakirányként
találhatók meg a jelenlegi képzési
szerkezetben, ugyanakkor néhány olyan
szakirány is akkreditálásra került, melyek
korábban nem léteztek a felsőoktatás
kínálatában.

9. ► Mit jelent a szakirány ?
► A felsőoktatásban ún. kreditrendszerű képzés
működik. Ez azt jelenti, hogy a hallgatóknak
bizonyos tanulmányi munkaóra-mennyiséget
(kreditet) kell teljesíteniük. Ez egy-egy félévben
(szemeszterben) átlag 30 kreditet jelent. Így az
alapképzésben 6 x 30 = 180 kreditet kell
minimálisan megszerezni a diplomához. A
szakirányok ebből a 180 kreditből – szakonként
eltérően – általában 30-50 kreditnyi
specializáltabb ismeret megszerzését jelentik.

10. Az SZTE BTK alapszakos
képzései
► magyar
(nyelvtechnológia, finnugor,
irodalomtudomány, művelődéstudomány,
színháztörténet, ügyvitel, neolatin
szakirányok)
► történelem
régészet szakirány (közvetlen
felvételi
jelentkezéssel)
► néprajz

11. Az SZTE BTK alapszakos
képzései
► Bölcsészettudományi
► anglisztika
BA-szakok:
(angol, amerikanisztika szakirányok)
► germanisztika
(német szakirány)
► romanisztika
(francia, olasz, spanyol szakirányok –
közvetlen felvételi jelentkezéssel)

12. Az SZTE BTK alapszakos
képzései
► szlavisztika
(orosz, bolgár, szerb, szerb nemzetiségi,
ukrán és cseh szakirányok – közvetlen
felvételi jelentkezéssel)
► keleti nyelvek és kultúrák
(altajisztika szakirány)
► ókori nyelvek és kultúrák
(klasszika-filológia [latin, ógörög]
szakirányok)

13. Az SZTE BTK alapszakos
képzései
► pedagógia
► pszichológia
► szabad
bölcsészet
(filozófia, esztétika, etika, vallástudomány,
kommunikáció és médiatudomány,
filmelmélet és filmtörténet szakirányok)

14. Az SZTE BTK alapszakos
képzései
► Társadalomtudományi
szakok:
►
informatikus könyvtáros (könyvtörténet,
tartalomszolgáltatás szakirányok)
►
kommunikáció és médiatudomány (elektronikus sajtó,
médiainformatika, nyomtatott sajtó, public relations,
nemzetközi kommunikáció és turizmus szakirányok)
►
Szociológia
Bővebb információk a
http://www.arts.u-szeged.hu/oktatas-btk/kepzesek oldalon.

15. Az SzTE BTK mesterszakos
képzései
► Bölcsész
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
mesterszakok (24):
amerikanisztika (MA)
anglisztika (MA)
altajisztika (MA)
elméleti nyelvészet (MA)
filozófia (MA)
finnugrisztika (MA)
francia nyelv, irodalom és kultúra (MA)
fordító-tolmács (MA)
klasszika-filológia (MA)
kulturális örökség tanulmányok (MA)
magyar nyelv és irodalom (MA)
német nyelv, irodalom és kultúra (MA)
német nyelv, irodalom és kultúra (MA) [idegen nyelvű
képzés, a kasseli egyetemmel közösen]
• neveléstudomány (MA)

16. Az SZTE BTK mesterszakos
képzései
•
•
•
•
olasz nyelv, irodalom és kultúra (MA)
orosz nyelv és irodalom (MA)
pszichológia (MA)
spanyol nyelv, irodalom és kultúra (MA)
•
•
•



szociológia (MA)
történelem (MA)
vallástudomány (MA)
régészet
hungarológia
vizuális kultúratudomány

17. Az SZTE BTK mesterszakos
képzései
► Társadalomtudományi
•
•
•
mesterszakok (3):
informatikus könyvtáros (MA)
kommunikáció és médiatudomány (MA)
szociológia (MA)

18. Az SZTE BTK mesterszakos
képzései
►
Tanári mesterszakok (a már hallgatói jogviszonnyal rendelkező
hallgatók illetve diplomával rendelkezők számára)(16):
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
angoltanár
etikatanár (csak második tanárszak)
filozófiatanár (csak második tanárszak)
franciatanár
latintanár
némettanár
olasztanár
orosztanár
magyartanár
mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár
pedagógiatanár
pedagógiai értékleés és mérés tanára (csak második tanárszak)
spanyoltanár
szerb és nemzetiségi szerb tanár
tantervfejlesztő tanár (csak második tanárszak)
történelemtanár

19. ► Tanári mesterszakok a TTIK-n
•
•
•
•
•
•
•
biológiatanár
fizikatanár
földrajztanár
informatikatanár
kémiatanár
környezettan-tanár
matematikatanár
(7):

20. A Bölcsészettudományi Karon meghirdetett
osztatlan közismereti tanári szakpárok











angol nyelv és kultúra tanára
angol nyelv és kultúra tanára
angol nyelv és kultúra tanára
angol nyelv és kultúra tanára
angol nyelv és kultúra tanára
kommunikációtanár,
angol nyelv és kultúra tanára
angol nyelv és kultúra tanára
angol nyelv és kultúra tanára
angol nyelv és kultúra tanára
angol nyelv és kultúra tanára
nyelv és kultúra tanára,
angol nyelv és kultúra tanára
ismeretek tanára,
-
erkölcstan- és etikatanár,
francia nyelv és kultúra tanára,
latin nyelv és kultúra tanára,
magyartanár,
média-, mozgókép és
-
német nyelv és kultúra tanára,
olasz nyelv és kultúra tanára,
orosz nyelv és kultúra tanára,
spanyol nyelv és kultúra tanára,
szerb és nemzetiségi-szerb
- történelemtanár és állampolgári

21. 









magyartanár
magyartanár
magyartanár
magyartanár
magyartanár
magyartanár
magyartanár
magyartanár
magyartanár
magyartanár
-








német nyelv
német nyelv
német nyelv
német nyelv
német nyelv
német nyelv
német nyelv
német nyelv
tanára
német nyelv
és
és
és
és
és
és
és
és

erkölcstan- és etikatanár
francia nyelv és kultúra tanára
latin nyelv és kultúra tanára
média-, mozgókép és kommunikációtanár
német nyelv és kultúra tanára
olasz nyelv és kultúra tanára
orosz nyelv és kultúra tanára
spanyol nyelv és kultúra tanára
szerb és nemzetiségi-szerb nyelv és kultúra tanára
történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára
kultúra
kultúra
kultúra
kultúra
kultúra
kultúra
kultúra
kultúra
tanára
tanára
tanára
tanára
tanára
tanára
tanára
tanára
-
erkölcstan- és etikatanár
francia nyelv és kultúra tanára
média-, mozgókép és kommunikációtanár
latin nyelv és kultúra tanára
olasz nyelv és kultúra tanára
orosz nyelv és kultúra tanára
spanyol nyelv és kultúra tanára
szerb és nemzetiségi-szerb nyelv és kultúra
és kultúra tanára - történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára

22. 







történelemtanár
történelemtanár
tanára
történelemtanár
történelemtanár
és állampolgári ismeretek tanára - erkölcstan- és etikatanár
és állampolgári ismeretek tanára - francia nyelv és kultúra
és állampolgári ismeretek tanára - latin nyelv és kultúra tanára
és állampolgári ismeretek tanára - média-, mozgókép és
kommunikációtanár
és állampolgári ismeretek tanára - olasz nyelv és kultúra tanára
és állampolgári ismeretek tanára - orosz nyelv és kultúra tanára
és állampolgári ismeretek tanára - spanyol nyelv és kultúra
történelemtanár
történelemtanár
történelemtanár
tanára
történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára - szerb és nemzetiségi-szerb
nyelv és kultúra tanára
 A BTK szakjait több TTIK-s és JGYPK-s szakkal párosítva is
meghirdetjük.
Pl.: földrajztanár – történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára
angol nyelv és kultúra tanára – biológiatanár (egészségtan)
testnevelőtanár – média-, mozgókép és kommunikációtanár
A teljes kínálat a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban lesz
megtekinthető az SzTE TKK (Tanárképző Központ) neve alatt.
 További információ a www.arts.u-szeged.hu honlapon a
„Felvételizőknek” menüben van. E-mail: btkto @ primus.arts.u-szeged.hu

23. Mire történik a felvételi
jelentkezés?
► A felvételi jelentkezések az
alap- , osztatlan
tanári , illetve mesterszakokra történnek,
kivételt képez azonban a romanisztika és a
szlavisztika szak, ahol közvetlenül szakirányra
(azaz francia, olasz, orosz stb.) kell jelentkezni,
ugyanígy a régészet szakirány és a német
nemzetiségi szakirány is.
►A
jelentkezéseket a kiválasztott intézmény
kódjával megjelölt szakokra az Oktatási
Hivatalhoz kell benyújtani.

24. Jelentkezés
►
A felvételi jelentkezést e-jelentkezés formájában lehetséges benyújtani a www.felvi.hu
honlapon.
►
A jelentkezés benyújtási határideje: 2014. február 15.
A jelentkezési lapon max. 5 szakot (szakpárt) lehet megjelölni.
► Ha valaki több helyre jelentkezik, meg kell határoznia a jelentkezéseinek az elbírálási
sorrendjét, amelyet később egyszer még meg lehet változtatni (2014. július 10-ig).
Egy szaknak az állami ösztöndíjas és az önköltséges változata egy jelentkezésnek
számít.
►
►
A jelentkezési laphoz kell mellékelni (ill. feltölteni) minden szükséges dokumentum,
igazolás fénymásolatát. A később kézhez kapott igazolásokat a fenti határidőig pótolni
lehet. A postai úton elküldött mellékletek esetén meg kell adni a felvételi azonosítót is.
Az alapképzésre épülő (osztott) tanári mesterszakos jelentkezésnél az
alapszaknak megfelelő első mesterszakot a 6. táblázatba kell beírni;
► a második tanári mesterszakot (szakokat) a 6A táblázatban kell felsorolni (ez is
rangsor). Ez a lehetőség kizárólag a már hallgatói jogviszonnyal rendelkező
alapképzésben tanulókra vonatkozik.
►

25. ►
A felvételi eljárási díjnak a jelentkezési határidőig be kell
érkeznie az Oktatási Hivatal által megadott számlaszámra.
►
Az alapösszeg (9000,- Ft) három szakra (állami
ösztöndíjas és/vagy önköltséges képzésre) történő
jelentkezést tesz lehetővé. Ha tehát valaki 3 szakra,
intézménybe állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre is
jelentkezik, ezt az alapösszegért megteheti (ez ebben az
esetben hat jelentkezés is lehet).
►
Minden további jelentkezés kétezer forint.

26. A felvételi pontszámításról
► Pontszámítás
az alapképzésben és
osztatlan tanári képzésben:
►A
jelentkezők tanulmányi, érettségi és
többletpontjainak összege az
összpontszám, az Oktatási Hivatal és az
egyetemek ennek alapján alakítják ki a
rangsort, és döntenek minden egyes
jelentkező felvételéről vagy elutasításáról.

27. Tanulmányi pontok
►
A tanulmányi pontszám maximum 200 pont lehet.
A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből,
valamint az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeinek
átlagából a következő módon kell egységesen meghatározni:
►
1) Középiskolai eredmények (maximum 100 pont)
Öt tantárgy : magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat átlaga),
történelem, matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen
nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom átlaga), egy
természettudományos tárgy (biológia, fizika, földrajz, kémia,
természettudomány) utolsó két tanult év végi érdemjegyeinek
(vagy két legalább 1 évig tanult tárgy esetén a két tárgy utolsó tanult év
végi eredményének) összege, majd az így kapott eredmény
kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot
képező részét .

28. ►
2)Az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő
vizsgaeredmények (legfeljebb 100 pont)
►
A jelentkező érettségi vizsgabizonyítványában szereplő
vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott
érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát egész
számra kell kerekíteni . Azoknál a jelentkezőknél, akiknek az
érettségi bizonyítványában nincs 5 érettségi tárgy, a bizonyítványban
szereplő összes tantárgyat illetően elért százalékos eredmények
átlagát kell egész számra kerekíteni. Ennek eredményeképpen
összesen szintén legfeljebb 100 pont számítható.
►
Figyelem! A tanulmányi pontok időkorlát nélkül számíthatók, azaz
a középiskolai tanulmányok folytatásának, illetve befejezésének évét
nem veszik figyelembe a tanulmányi pont számításakor!

29. Érettségi pontok
►
Az érettségi pontok a felvételi eljárás során az azonos képzési
területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a képzési
területre vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy
százalékos eredménye alapján kerülnek kiszámításra .
 Amennyiben követelményként több érettségi tárgy választható módon
van előírva - vagyis a kettőnél több, megadott tantárgyak között "vagy"
szerepel -, akkor ezek közül a jelentkező számára legkedvezőbb két
érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni az érettségi
pontokat.
►
Az érettségi pontok száma - a közép- és az emelt szintű érettségi
vizsga esetén egyaránt - egyenlő az érettségi vizsgán az adott
vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel . Vagyis lényeges
tudni, hogy az érettségi pont számításakor nincs különbség az emelt
szintű és a középszintű érettségi vizsgán elért százalékos eredmény
között. Az emelt szintű vizsga teljesítését bizonyos feltételek esetén
többletpontokkal kell értékelni (l. a Többletpontok c. részben).
Az érettségi pontok összértéke maximum 200 pont lehet
(tárgyanként maximum 100 pont).

30. ►
Valamennyi bölcsész alapszakon a felvételi tájékoztatóban felsorolt
tárgyak valamelyikéből emelt szintű érettségit kell tenniük a
jelentkezőknek ; a második érettségi tárgyból elegendő a
középszintű érettségi.
A germanisztika, anglisztika szakokra - valamint a romanisztika
szak bizonyos szakirányaira - jelentkezőknek az adott idegen nyelvből kell
emelt szinten érettségizniük; magyar szakon magyar nyelv és
irodalomból, történelem , ill.történelem/régészet szakon történelemből,
a többi szakon pedig a tájékoztatóban választhatóként feltüntetett tárgyak
egyikéből.
►
Az osztatlan tanári szakpárok esetén a szakpár bölcsész
szakterülethez tartozó szakjából kötelező a szakkal azonos tárgyból
emelt szintű érettségit tenni. Ha mindkét tanári szak bölcsész, akkor a
felvételiző választása szerinti egyik tárgyból kell emelt színtű érettségit
tenni.
►
A média-, mozgókép és kommunikációtanár szakon az emelt
szintű érettségi helyett gyakorlati vizsga van.

31. ►
Az anglisztika, germanisztika, romanisztika szakok
azon meghirdetéseire jelentkezőknek, ahol az emelt szintű
érettségi felvételi követelmény, akkor is jelentkezniük és
érettségizniük kell emelt szinten az adott nyelvből, ha C
típusú középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgájuk
alapján vizsga alóli felmentést és 100%-os emelt
szintű jeles osztályzatot kaptak az érettségi során.
 (Az ilyen módon szerzett eredményt viszont a tanulmányi pontok
számításánál és olyan szakoknál, ahol adott nyelvből középszintű
nyelvi érettségi a követelmény, figyelembe lehet venni.)
►
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében az
emelt szintű érettségi helyett a diploma minősítése alapján
is számítható felvételi pontszám.

32. A többletpontok rendszere
►
A különböző jogcímeken elért többletpontok összege
legfeljebb 100 pont lehet. A jelentkező számára
abban az esetben is csak 100 pontot lehet figyelembe
venni, ha a különböző jogcímek alapján elért
többletpontjainak az összege ezt meghaladná.
►
►
Minden képzési területen, minden alapképzési szakon,
illetve egységes, osztatlan képzésen kötelező
többletpontot adni, amennyiben a jogcím feltételeit
teljesíti a jelentkező és a jogosultságot megfelelően
igazolja:
- Többletpont emelt szintű érettségi
►
- Többletpont nyelvtudásért
►
- Többletpont előnyben részesítés okán
vizsgaeredményért

33. Nyelvtudásért járó többletpont
►
A felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvtudásért
legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon:
►
- középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga: 28
többletpont ,
►
- felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga: 40 többletpont .
►
Figyelem! Nyelvtudásért nyelvenként jár többletpont,
vagyis egy nyelvből kizárólag egyszer lehet nyelvtudásért
többletpontot kapni!
 Azaz: amennyiben a jelentkező egy adott nyelvből egyszerre lenne
jogosult emelt szintű érettségi többletpontra és nyelvvizsga alapján
járó többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára
kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kaphatja meg.

34. Emelt szintű érettségi
vizsgaeredményért járó többletpont
► A felvételi eljárásban az emelt szinten teljesített
legalább 45%-os eredményű érettségi
vizsgáért többletpont jár, amennyiben a
jelentkező érettségi pontjait az emelt
szinten teljesített vizsgaeredmény alapján
számítják . Az adott alapképzési, illetve osztatlan
tanári szakokon vizsgatárgyanként 50
többletpont , azaz legfeljebb 100 többletpont
vehető figyelembe.

35. Esélyegyenlőségért járó
többletpontok
►
Többletpont jár minden képzési terület alapszakján,
egységes, osztatlan képzésén, illetve felsőfokú
szakképzésen a hátrányos helyzet miatt .
Hátrányos helyzetű jelentkező: az a jelentkező, aki
felvétel esetén a beiratkozás időpontjában huszonötödik
életévét nem töltötte be , és akit középfokú
tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete
miatt a jegyző védelembe vett , illetve aki után
rendszeres gyermekvédelmi támogatást
folyósítottak , illetve rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt.

36. Esélyegyenlőségért járó
többletpontok

Előnyben részesítés címén (hátrányos helyzet, tartós nevelésbe vétel,
árvaság, fogyatékosság, gyermekgondozás) legfeljebb 40
esélyegyenlőségért járó többletpont adható (kivéve, amennyiben
művészet és művészetközvetítés képzési területeken, valamint osztatlan
tanárszakon gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot).

Hátrányos helyzetű jelentkező: az a jelentkező, aki felvétel esetén a
beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét nem töltötte be, és akit
középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a
jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást
folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy
állami gondozott volt.

A hatályos jogszabályok szerint fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki
testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés
fejlődési rendellenességű.

37. ►
40 többletpont jár minden alapképzési szakon,
egységes, osztatlan képzésen, illetve felsőoktatási
szakképzésen a gyermeke gondozása céljából február 15.
és a felvételi döntés közötti időszakban fizetés nélküli
szabadságon lévő, vagy terhességi-gyermekágyi
segélyben, gyermekgondozási segélyben,
gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási
díjban részesülő jelentkezőnek.
►
A gyermekgondozásért járó többletpontra csak az jogosult,
aki a felvételi eljárásban meghirdetett dokumentumpótlás
határidejéig igazolja a kedvezményre való jogosultságot.

38. Más jogcímeken, a felsőoktatási intézmények
képzési területi szintű döntése alapján járó
többletpontok
►
A felvételi eljárásban többletpont szerezhető még:
szakirányú szakképesítésért, ill. technikusi bizonyítványért
(szakirányú továbbtanulás esetén), sportteljesítményért,
OKTV és OSZTV 1-30. helyezésért, Középiskolai
Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján elért
díjakért (a szakhoz választható érettségi tárgyból) stb.
►
A bölcsészettudományi és társadalomtudományi képzést
folytató intézmények döntése hogy az alapszakjaikon
adnak ilyen többlet pontokat adnak (pontosabban lásd a
Felvételi tájékoztatót).

39. magyar
történelem
matematika
angol
ének
11.
4
5
3
5
5
12.
5
5
4
5
5
Egy példa a
pontszámításra
Iskolai eredmények
5 tárgy utolsó két
évének év végi
eredményeinek
összege x 2
92 pont
Bölcsész
magyar
történelem
matematika
angol
német
4
5
4
5
5
77%
90%
65%
82%
100%
k
e
k
k
e
Érettségi eredmények
5 tárgy érettségi
vizsgájának százalékos
eredménye átlagolva
82,8
egész számra kerekítve
A két felvételi tárgy
érettségi vizsgájának
százalékos eredménye
összegezve
83 pont
167 pont
Tanulmányi pontok: 175 pont
Felvételi pontszám
összegzéssel:
342 pont
Érettségi pontok: 167 pont
Felvételi pontszám
duplázással:
334 pont

40. magyar
történelem
matematika
angol
német
4
5
4
5
5
77%
90%
65%
82%
100%
k
e
k
k
e
Bölcsész
Egy példa
Emelt szintű érettségiért:
Egy vizsgáért 50 pont
-ha az érettségi pontot abból számolják
-ha legalább 45%-os az eredménye
Összesen maximum 100 pont 50 pont
Nyelvvizsgáért:
-középfokú C típusú nyelvvizsgáért 28 pont,
-felsőfokú C típusú nyelvvizsgáért 40 pont,
Összesen maximum 40 pont
28 pont
78 pont
Más jogcímeken, a felsőoktatási
intézmények képzési területi szintű
döntése alapján:
-Sporteredmények (8-16)
-OKTV és SZÉTV eredmények (8040-20)
-Egyéb tanulmányi versenyek
Felvételi pontszám:
334 pont
A többletpontok
kosara: maximum 100
többletpont
érvényesíthető
Előnyben részesítés:
Összesen maximum 40 pont
Hátrányos helyzet: 40
Fogyatékossággal élő: 40
Terhességi gyermekágyi segély, Gyes, gyed,
Gyermeknevelési támog., gyermeknev. fiz. nélk.
szab.: 40
Összpontszám:
412 pont

41. Felvételi pontszámítás a mesterszakokon
►
A mesterszakokon is tanulmányi és többletpontokat kaphatnak a
jelentkezők. Ezek összege az összpontszám, a Felvételi iroda és az
egyetemek ennek alapján alakítják ki a rangsort, és döntenek minden
egyes jelentkező felvételéről vagy elutasításáról.
►
A 273/2006. számú kormányrendelet alapján a mesterszakos felvételi
eljárásban összesen 100 pont szerezhető.
►
Ebből 10 pont adható előnyben részesítés alapján.
Az előnyben részesítés maximális 10 pontját a következő szempontok
szerint szerezheti meg a jelentkező
 (az igénybe vett többletpontok összege nem haladhatja meg a 10-et):

42. Esélyegyenlősé g
► Az előnyben részesítés alapján,
esélyegyenlőségi szempontok alapján
max. 5 többletpont adható:
•
•
•
•
hátrányos helyzetű jelentkezőnek: 1 pont
halmozottan hátrányos jelentkezőnek: 2 pont
fogyatékkal élő jelentkezőnek: 2 pont
gyes/gyed/tgyásban részesülőnek: 1 pont

43. Nyelvtudás
►
A BA-diplomához szükséges nyelvvizsgán felül,
második idegen nyelvből tett felsőfokú, vagy
harmadik idegen nyelvből tett felsőfokú vagy
középfokú C típusú államilag leismert vagy azzal
egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány után max. 5
többletpont adható:
• felsőfokú nyelvvizsgáért (második idegen nyelvből) 3 pont
• felsőfokú nyelvvizsgáért (harmadik idegen nyelvből) 5 pont
• középfokú nyelvvizsgáért (harmadik idegen nyelvből) 3 pont

44. Szakmai tevékenység
►
A jelentkező korábbi szakmai tevékenysége ,
tehetséggondozásban való részvétele alapján max.
5 többletpont adható, a következő esetekben:
• Azon jelentkező, aki „Pro scientia” aranyéremben részesült,
5 pontot kap.
• Azon jelentkező, aki az OTDK-n
első helyezést ér el: 3 pontot kap,
• második helyezésért: 2 pont,
• harmadik helyezésért: 1 pont jár.
•

45. A tanulmányi pontok
számítása
►
A további 90 pont felosztása jelentkezési helyenként
némiképp eltérhet, de a nagy egyetemeké (ELTE, SzTE,
DE, PPKE, ME és PTE) meglehetősen hasonló, különösen
az írásbelik értékelését tekintve.
►
Az SzTE BTK a következő pontszámítási elveket követi:
►
Az alapdiploma (BA vagy főiskolai diploma) érdemjegyének
a négyszerese, azaz maximum 20 pont . (Az eltérő
diplomakiadási szokások miatt csak a diplomaátlag
szöveges értékének megfelelő érdemjegyek vehetők
figyelembe, azaz: jeles, jó, közepes és elégséges.)
►
A maradék 70 pont a felvételi vizsgával szerezhető meg,
szakonként változó módon. Ahol van írásbeli és szóbeli
vizsga egyaránt, ott az írásbeli vizsga értéke 25 pont, a
szóbelié 45 pont . Ahol csak szóbeli vizsga van, ott mind a
70 pont a szóbeli keretében szerezhető meg. Hogy melyik
szak melyik megoldást választotta, az kiderül a felvételi
tájékoztató intézményi fejezeteiből, akárcsak a
vizsgakövetelmények is. (Intézményenként eltérő
megoldások is lehetségesek!)

46. ►
Több mesterszak előzetes írásos dokumentumok,
dolgozatok, szakdolgozatok beküldését kéri, ezekről
szinten az intézményi fejezetben van szöveges tájékoztató.
►
Az általános jelentkezési és bemeneti feltételeken kívül,
amelyeket a Felvételi tájékoztató Bevezető részében
találhatnak, az intézmények saját honlapjukon teszik közzé
a részletes bemeneti követelményeket az egyes
mesterszakokra. A SzTE BTK a http://
www.arts.u-szeged.hu/informaciok-btk/felvetelizoknek/
ma-felveteli honlapon.

47. A felvételi döntés
►
A szeptemberben
legkésőbb július
induló képzésekre történő felvételről
31-ig történik döntés.
►
Ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az Oktatási Hivatal
országos rangsorokat állít fel szakonként, ezek alapján
történik a felvételi döntés.
►
Aki a ponthatárt eléri fel kell venni, aki nem éri el azt nem
lehet felvenni. A jogszabályi minimum: a BA-képzések
esetében az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal
együtt, de más többlet pontok nélkül számított pontszám el
kell, hogy érje a 260 pontot.
►
Egy felvételi eljárásban egy jelentkező egy helyre nyerhet
felvételt.

48. Végül még néhány jó tanács
felvételizőknek…
►
Nagyon fontos, hogy minden jelentkező jól gondolja át,
milyen sorrendben jelöli meg a felvételi
jelentkezési lapon azokat az intézményeket,
ahová felvételét kéri .
A jelentkezéseket ugyanis egy számítógépes program
kezeli az Oktatási Hivatalban, s ha valaki egy helyen eléri
az adott intézmény által az illető szakra megjelölt
pontszámot, akkor a rendszer automatikusan felveszi arra
a helyre, még akkor is, ha a felvételiző közben
meggondolta volna magát, s időközben máshová kérné a
felvételét (a sorrend viszont 2014. július 10-ig
módosítható). Az sem számít ebben a vonatkozásban,
hogy valaki egy általa hátrébb rangsorolt helyen több
pontot ér el.

49. ►
Fontos hangsúlyozni, hogy az új képzési rendszerben egyes szakokra
csak magukban, más szakokra egy másik szakkal párosítva lehet
csupán jelentkezni. Most mindegyik alap- és mesterszakra csak
egymagában lehet jelentkezni (az osztott tanári mesterszakok
esetében viszont – mivel azok csak szakpárban végezhetők – meg kell
adni a 6. táblázatban az első, a 6/A táblázatban a második tanári
mesterszakot).
►
A 2013-ban elindult új osztatlan kétszakos közismereti tanári
mesterképzésre a felsőoktatási intézmények választható
szakpárokat hirdetnek meg, ott a jelentkezés szakpárra történik .
A meghirdetett szakpárok a felvételi tájékoztatóban jelennek meg.
►
Emiatt nagyon fontos tanács: ha valaki mindenáron egy bizonyos
szakon (pl. magyar, anglisztika, germanisztika stb.) akar tanulni,
akkor jelölje meg különböző intézmények magyar, illetve
anglisztika, germanisztika stb. szakjait.

50. ►
Ha azonban valaki még nem döntötte el teljesen
továbbtanulásának irányát, vagy egyformán jó például
magyarból és történelemből is, esetleg németből és
franciából, akkor megteheti, hogy – a jelentkezési lapon
külön-külön sorban feltüntetve – különböző szakokra
jelentkezik.
►
Fontos tanács lehet az is, hogy azok, akik tudják vállalni az
önköltséges képzési formát is, valahányadik helyen
ezt a képzési lehetőséget is jelöljék meg. Erre azért van
szükség, mert utólag ez már nem módosítható. Hiába
gondolja meg ugyanis valaki, látván, hogy egy ponttal
lemaradt a 378 pontnál meghúzott ponthatártól, hogy akkor
ő most már kérné a felvételét a költségtérítéses formára:
erre csak akkor kerülhet sor, ha ezt a formát eredetileg is
megjelölte.

51. ► 2013-ban
a felvételi döntés intézményi szinten
valósult meg úgy, hogy minden első helyes
jelentkező felvehető volt állami ösztöndíjas
helyre , aki a jogszabályi minimum ponthatárt
vagy egyes szakokon (pl. kommunikáció és
médiatudomány) a miniszter által megadott
ponthatárt elérte. Létszámkorlátot legfeljebb az
intézmény által a felvételi tájékoztatóban közzétett
maximális szakos fogadható létszám
jelentett.

52. Az intézményi rangsorokról
►
►
►
►
Szót kell még röviden ejtenünk azokról az egyes karokat vagy az
egyes szakokat karonként rangsorba állító felmérésekről, amelyek
közül több is kering a sajtóban.
Azt kell tanácsolnunk, ne csupán ezek alapján döntsenek akkor,
mikor megjelölik a jelentkezések sorrendjét.
Intézményünk rendszeresen igen jól szerepel ezekben a
rangsorokban: a kar rangját, eredményességét jól jelzi, hogy az
ország 162 felsőoktatási karának rangsorában az elmúlt
három évben az abszolút rangsor 2 - 12. helyezését
foglaltuk el.
Ez az összesítés az oktatói és a hallgatói kiválóság szempontjainak
egyesített eredménye alapján született, ez pedig egy több mint 4500
hallgatót oktató kar esetében jogosan töltheti el büszkeséggel az itt
oktatókat és tanulókat egyaránt.

53. Miért írjam az SZTE BTK-t a
jelentkezési lapon az első helyre?
►
A Szegedi Tudományegyetem az ELTE-vel együtt évek óta a
legrangosabb magyar egyetem az egyetemeket rangsoroló nemzetközi
ún. shanghaji listán, továbbá az SZTE az ország 3 kiemelt
kutatóegyetemi kiválósági központjainak egyike.
►
A Bölcsészettudományi Kar szakkínálata és tanári kollektívája igen jó,
nagyon magas a minősített oktatók száma, kevés a „lejáró”: itt a
hallgatók az oktatók zömét nem csak egyes napokon találják meg.
►
A Szegedi Tudományegyetem igazi UNIVERSITAS: a tudományok
szinte teljes skáláját nyújtja karaival, ezért a párhuzamos képzésekre
is sokkal több lehetősége van a hallgatóknak, mint másutt.

54. ►
Az SZTE Bölcsészettudományi Kara ideális helyen fekszik:
100 m-re a hipermodern József Attila Tanulmányi és
Információs Központtól. Ezzel a hallgatók még
lyukasóráikon is átmehetnek a könyvtárba, vagy intézhetik
egyéb hallgatói ügyeiket a Hallgatói Szolgáltató Irodánál,
illetve használhatják a központ mintegy 350 számítógépes
munkaállomását.
►
Szeged, emberi léptékű, élhető, biztonságos „befogadó
város”, nem olyan túldimenzionált, mint Budapest, a
hallgatók sokkal kevésbé atomizálódnak, jobban tudnak
találkozni egymással, sok a közösségi hely.

55. ► Szegeden lényegesen
olcsóbb az albérlet,
mint Budapesten: ha többen vesznek ki egy
lakást, a fizetendő összeg már komolyan
versenyez a kollégiumi térítési díjakkal.
► Igen gazdag a város kulturális kínálata , sok
a szórakozási, művelődési lehetőség.

56. A szegedi Bölcsészettudományi Kar
csak egy kattintásnyira van!
Kattanjanak ránk!