8. „A mindenható Isten … új csillagokat, üstökösöket és csodajeleket
is küldött előképe gyanánt és a bűnbánat hirdetőjének, még mielőtt
elrendelt pusztítását és a megérdemelt büntetést a gonosz és
alantas világra küldené.”
„…förtelmes volt kedd
délelőtt 10 órakor három
napot látnunk, de még
förtelmesebbek Isten
számára a világos nappal
elkövetett bűneink,
amelyeket a világ
szolgáiként, élvetegen
követtünk el az isteni
tízparancsolat ellen.”
9. „Éjjel 11 órakor a
Hold felett egy
fehér és ragyogó
fényű kereszt
látszott.”
1664, Pápa
MagyarNemzetiMúzeum,TörténelmiKépcsarnok,Réthly2009
„A kereszt a
világító Holdon
nyugodott meg.”
11. „Február 17-én ismét három
Napot láttak egészen tisztán,
napkeltétől napnyugtáig. Erre
oly vízáradások jöttek, hogy a
földekben a vetőmag s a kerti
vetemények elromlottak.”
Aszály? Esőzés?
„...a Nap körül szivárványszerű
gyűrűt észleltek, mely a Napot
messziről övezte. A csodálkozó
emberek részben esős időre
következtettek, mások az asztálytól
tartottak, ezek találták el, mert tényleg
2 hónapig tartó szárazság követte.”
1678. július 2. Sopron
„Januárban derült ég mellett három Napot
láttak. Ebben az évben is nagy drágaság
volt a sok hadi nép és az alkalmatlan
időjárás miatt, ami az egész nyáron át
tartott. Majd nagy forróság lett, s minden
elszáradt.”
1575. Erdély
1578. Erdély
12. Halójelenségek kialakulása
A halókat a légköri jégkristályokban megtörő, vagy az azokról
visszaverődő fény hozza létre.
Libbrecht(2005):Thephysicsofsnowcrystals.ReportsonProgressinPhysics68:855-895.
Tape(1994):AtmosphericHalos
14. 2014. ápr. 13., 2013. febr. 8. Mogyoród, a szerző felvételei
„...a Nap körül szivárványszerű
gyűrűt észleltek, mely a Napot
messziről övezte” 1678. július 2. Sopron
22° haló
15.
16.
17. „...az égen vaknapokat láttak…”
1548. Erdély
„’s mi a’ legszebb álnapokat láttunk olly átható fény és világossággal…”
1840. december 14. Bakonybél
„...a Nap két oldalán kisebb félnapok pilácsolnak…”
1849. június 20.
„A’ két egymással átal ellenben levő fattyúnap…”
1832. november 17. Erdély
Melléknapok
2014. július 25. Hajdúszoboszló, a szerző felvétele
2008. március 15. Tardos, a szerző felvétele
Roman Szpuk felvétele,
Churánov, Cseho.
20. „… fattyunapoknak mindegyikéből fejér sinórok
mentek ki” 1832. november 17. Erdély
„Este 6 óra után három Hold tűnt fel a tiszta
égen, ... mellékholdjaiból pedig lángolva
előtörő sugarak látszottak.”
1729. január 16. Szécsény
2007. dec. 22. Bánkút, Kovács Attila felvétele
Melléknap-ív
http://quiteinterestingpeople.blogspot.hu/2012/02/parhelion.html
25. 2008. dec. 28. Kaposfő, Schmall Rafael felvétele
„... viradólag láttatott jó reggel Nap
feljötte előtt egy kardforma lefüggni
az aerbe ” 1765. november 10.
Naposzlop
2009. febr. 17. Budapest, Sándor Imre felvétele
(Pernter – Exner, 1922)
26. Kiricsi Ágnes és Jari Luomanen felvételei Finnország, http://atoptics.co.uk/fz361.htm
Fényoszlopok
Marko Riikonen felvétele,
2007 november
30. - kereskedelmi útvonalon fekszik az indonéz szigetvilágban
- 1883 május: magas füstoszlop, erősödő földrengések
- 1883. aug. 26.: sűrű robbanásos kitörés, forró hamu, láva, szökőár
- 1883. aug. 27.: reggel 6-11 között négy detonáció, 50 km felhő, vulkáni
kúp megsemmisül (200 megatonna TNT, emberiség legerősebb
hanghulláma, 35 m szökőár több száz szigetet tarolt le, (3x?)36 ezer
ember halt meg)
- globális évi átlaghőmérséklet 1°C-kal csökkent és különleges fények
Éjszakai világító felhők
35. 2007. július 17. Mogyoród 2009. július 21. Mogyoród
2009. július 12. Mogyoród 2009. július 19. Mogyoród
[a szerző felvételei]
Az éjszakai világító felhők típusai
39. Rakétanyom
Fenn rakéta nyomvonalak Dennis Fisher felvételén
http://stardust.jpl.nasa.gov. NASA JPL Caltech
2002. szeptember, Kalifornia, James Young felvétele balra
http://spaceweather.com – Jan Petter Jorgensen felvételei 2009. december 9. Norvégia
40. Hogy kerül a mezoszférába vízpára?
- források: vulkánkitörések (Krakatau 1883)
űrbéli eredetű égitestek (Tunguz 1908)
antropogén hatások (űrhajózás)
- mennyisége függ: magaslégköri vízbontás
naptevékenység
Rejtélyek a világító felhők körül
Hogy kerül a mezoszférába jégképző mag?
- források: meteoritok
lassú légcsere során feljutó vulkánkitörés termékek
Miért egyre gyakoribbak és fényesebbek a világító felhők?
mezoszféra vízpára-
koncentrációjának változása ?
mezoszféra hőmérséklet-
változása ?
46. De ha nem? -fény-árnyék hatások
-felhőtetők fényességkontúrjai
-fényesség- és színmintázat
18 tesztalany
25 szituáció
Nap becsült helyének szórása:
-fátyolfelhők esetén 1°
-borultságnál 20°-25°
(Barta et al. 2005)
47. „Az idő nagyon borult volt, erősen havazott. A király elküldött valakit, hogy
nézzen ki: az égen nem volt egyetlen felhőtlen pont sem. Ekkor megkérte
Sigurdot, hogy mondja meg, hol lehet a Nap. Amikor Sigurd
ezt megtette, a király fogott egy napkövet, felfelé tartotta,
és látta, hogy hol sugárzott a fény a kőből, amiből
kikövetkeztette a nem látható Nap
helyét. Kiderült, hogy a Nap
tényleg ott van, ahova Sigurd
jósolta.”
Kordierit
Turmalin
Kalcit,
izlandi pát
1967: Új hipotézis
A rejtélyes napkő
(idézi Ramskou, 1967)
polarizációs
irány
48. A napkő használata
Az égbolt-polarizációs viking navigáció lépései
1. lépés: A napkő pozicionálása az égbolt tetszőleges két pontján
49. 2. lépés: A két mérési ponton átmenő égi főkörök
metszéspontjának keresése
ELTE Planetárium
A napkő használata
Az égbolt-polarizációs viking navigáció lépései
50. 3. lépés: A becsült Nap által a gnomonra vetett becsült árnyék levetítése
A napkő használata
Az égbolt-polarizációs viking navigáció lépései
Csodajel, mely a király templomlebontási szándéka miatt jelent meg az égen. Várfalat akart a helyére.
5 Nap = 5 év felfordulás az Egyházban
VIII. Orbán pápa unokaöccse látta
1639
http://www.youtube.com/watch?v=Aq-BsY_0oz0
Nagy hidegben különleges látványt nyújthatnak a lámpák felett kialakuló fényoszlopok, melynél a levegőben lebegő jégkristályokról (gyémántpor) verődik vissza a fény.
Objektívek: okosteló, kompakt gép, tükrös 28 mm, halszem, cirkuláris halszem
Alexa: A 9-13. század közötti időszakban az észak-atlanti térséget a vikingek uralták, akik igen jó hajóépítők és tengerészek hírében álltak. Őshazájuk a Skandináv-félsziget területére tehető, a ma itt élő dán, svéd és norvég népek őseiként ismerjük őket. Földrajzi adottságaik révén korán tengerre kényszerültek, a korszakban elsőként tettek hosszú felfedező hajóutakat. Átszelték az Atlanti-óceánt, felfedezve ezzel Izlandot, Grönlandot, valamint az amerikai kontinens nyugati partvidékét. Az itteni gyarmataik földrajzi elhelyezkedésüknél fogva szinte mindenből behozatalra szorultak, termesztésre is csak korlátozottan volt lehetőségük. Az anyaországgal folyamatos kereskedelmi kapcsolatot tartottak fenn, amihez állandó hajóforgalmat voltak kénytelenek lebonyolítani.
Dénes: Az előzőekben bemutatott módszerek elsősorban a part menti tájékozódást segíthették, hosszú nyílt-tengeri utakon, amikor nincs a látóhatáron viszonyítási pont, nem alkalmazhatók. Rejtély tehát, hogyan tájékozódhattak modern navigációs eszközök, pl. mágneses iránytű nélkül. Számos elterjedt elmélet létezik a kérdést illetően. Az egyetlen, amihez feltárt tárgyi lelet is tartozik a viking napiránytű elmélete. 1948-ban a grönlandi Uunartoq fjord melletti bencés apátság romjai alól került elő egy törött fatárcsa töredék, melynek funkciójáról sokáig folyt a vita. Volt, aki dísztárgynak vagy sótartó fedelének nézte, a legelterjedtebb elképzelés szerint azonban ez egy tengerészeti napiránytű töredéke. Rendőrségi nyomelemzési vizsgálatok során kimutatták, hogy a rajta lévő vésetek többszörösen bevésett jelek, azaz szándékolt az elhelyezkedésük. Rekonstrukciók alapján a legelfogadottabb elképzelés szerint az eszköz eredetileg kör alakú volt, közepén egy lyukkal, melyben egy központi gnomon helyezkedett el. A számos bevésett vonal különböző napokon ábrázolhatta a nap pályájának árnyékvonalát. A lelet felső részét látható vésetsor egy kitüntetett irányt, az északi irányt jelenthette. Használata nagyon egyszerű: napsütésben a központi gnomon által vetett árnyékot kell figyelni, és a tárcsát addig forgatni, amíg az árnyék rá nem esik az előre bevésett vonalra. Ebben a pozícióban az északnak megfelelő jelölés a tényleges északi irányba mutat, ami segíti a navigációt. Több hajózással foglalkozó szakember is felépített hasonló eszközt, és sikerrel próbálta ki a módszert.
A napiránytű azonban használhatatlanná válik, ha a Napot felhő vagy köd takarja, működéséhez ugyanis látható árnyékra van szükség. A viking legendák azonban beszámolnak egy olyan eszközről is, mellyel éppen ilyen körülmények között lehet meghatározni a nem látható Nap helyét. Ezen eszközt napkő néven emlegetik, és számos leírást lehet találni róla. Az egyik viking saga például arról számol be, hogy Sigurd azzal hetvenkedett, hogy pontosan meg tudja mondani a Nap helyét, ha azt felhő takarja. A következőképpen szól a történet: (felolvasni). Egy több évtizede létező népszerű elmélet szerint e napkövek kettőstörő vagy dikroikus kristályok lehettek, melyeken keresztül érzékelhető az égbolt polarizációs mintázata és így segítségükkel lehet a nem látható Nap helyére következtetni. A vikingek által egykor uralt területeken a leggyakoribb ilyen kristályok a kalcit, a kordierit és a turmalin. Rajtuk keresztül figyelve az eget, és szemünk előtt forgatva a kristályt, periodikus sötétedés és világosodás figyelhető meg, amire a vikingek komolyabb fizikai ismeretek nélkül is rájöhettek.
A napkövek navigációs célra való használatához előzetes kalibrációra van szükség. Ismert nappozíció mellett a kristályt egy előre meghatározott állásba, pl. A legsötétebb helyzetbe kell forgatni, ekkor rakunk rá egy, a Nap irányába mutató jelzést. Ezután már tetszőleges időjárási körülmények között működik, feltéve, hogy találunk az égbolton felhőtlen pontot. Az északi területeken gyakori az a helyzet, amikor a horizonthoz közeli Napot sűrű felhő vagy köt takarja el, viszont a zenit közelében tiszta az ég, így ekkor a módszer jól használható lehetett.
A módszernek két fő lépése van. Az 1. lépés során az égbolt két különböző pontjában beforgatjuk a kristályt az előre meghatározott állásba.
Az 1. lépés pszichofizikai vizsgálatát laboratóriumi körülmények között végeztük, ahol 10 kísérleti személlyel összesen 100 mérés során vizsgáltuk az iránybeállítás pontosságát. A páciens egy lesötétített fülkében foglalt helyet, ahol az említett kristálytípusokat forgatható tárcsákkal ellátott panelen helyeztük el. A kristályok mellé egy lineáris polárszűrőt is behelyeztünk referenciaként. A Napot egy 500 W-os reflektor helyettesítette, az égbolt polarizációját egy forgatható lineáris polárszűrővel utánoztuk. A polarizációfok állítására pedig homokfúvott üveglapokat használtunk, melyek depolarizálták a fényt, ami a felhőzöttség mértékét szimulálta. A páciens feladata az volt, hogy különböző szűrőállás és depolarizáló rétegszám mellett állítsa a kristályokat a megfelelő irányba, amit egy digitális szögmérővel rögzítettünk, az eredményeket pedig szoftveresen értékeltük ki. Kértük továbbá azt is, hogy a kísérleti személy jelezze, ha egyáltalán nem lát semmi jelet, ezzel próbáltuk megtudni, hogy hol van az a polarizációfok határ, amit az emberi szem még érzékelni képes.
Ekkor a Nap felé mutató irányjelzések meghosszabbítása egy-egy égi főkört ad meg. A 2. lépés során e főköröket gondolatban összekötve, azok metszéspontjában található a nem látható Nap. A Nap helyzetéből aztán a napiránytű segítségével meghatározható az északi irány.
Ekkor a Nap felé mutató irányjelzések meghosszabbítása egy-egy égi főkört ad meg. A 2. lépés során e főköröket gondolatban összekötve, azok metszéspontjában található a nem látható Nap. A Nap helyzetéből aztán a napiránytű segítségével meghatározható az északi irány.
Dénes: Az 1. pszichofizikai kísérletben még nem választottuk külön a két lépést, pusztán arra voltunk kíváncsiak, hogy a módszer alkalmazásával milyen pontosságú tájékozódást lehet elérni, ezért rekonstruált eszközökkel magunk végeztünk terepi méréseket. Ezek során egyesítettük a napkövek és a napiránytű használatát. Kristályokkal mértük a nappozíciót, majd annak ismeretében egy általunk készített árnyékpálcával helyettesítettük a mért napmagassághoz tartozó árnyékhosszat, majd ezt a napiránytűvel kombinálva megkaptuk az északi irányt. Míg derült időben néhány fok pontossággal eltaláltuk az északi irányt, addig borult időben teljesen véletlenszerű eredmények jöttek ki. Ezért mindenképpen célszerűnek tartottuk az egyes lépések pontosságát külön-külön is vizsgálni.
