1. Tanuláselméletek rendszere
A negyedik út a konnektivizmus
(Kulcsár Zsolt)
Kurzus:
Elektronikus médiumok és tananyagok
Összeállította:
Baracskainé Tücsök Anita
Pedagógiatanár MA, I. évfolyam

2. Tanmese a ma emberéről:
„Valahol Afrikában minden reggel felkel egy gazella.
Tudja, hogy gyorsabbnak kell lennie a leggyorsabb
oroszlánnál, különben vége.
Valahol Afrikában minden reggel felkel egy oroszlán.
Tudja, hogy gyorsabbnak kell lennie a leglassúbb
gazellánál, különben éhen hal.
Mindegy, mi vagy, oroszlán vagy gazella.
Fuss, amint felkel a Nap.”

3. Előzmények
Az élet minden területére hatással
vannak a technológiai változások. A
céljaink eléréséhez pedig
elengedhetetlen, hogy minél
gyorsabban jussunk információhoz.
A 90-es években:
• Web, mint információ lelőhely,
„olvasott Web”
• Kommunikációs eszközök: az e-mail és IRC
Napjainkban:
• Web: „írott-olvasott Web”,
a kommunikációról, a kooperációról,
és az önkifejezésről szól

4. Web 2.0
-a szemléletbeli változás
Jellemzői:
• a szerver gazdája csak a keretrendszert
biztosítja
• szolgáltatás központú szemlélet
• alulról felfelé való szerveződés
• folkszonómia
• Blogközösség
• tartalommegosztás (sharing), bármilyen
információ elérhetővé tétele vagy ajánlása
egymás számára
• folyamatos fejlesztés
Egy olyan kommunikációs közeg alakítása,
amelyben a felhasználók maguk szervezik a
tartalmakat.

5. E-learning 2.0
• a tanár mentorrá lesz az információátadás
helyett,
• az új szemlélet középpontjában a tanuló áll,
aki:
– maga szervezi a tanulmányi curriculumját
– minél magasabb kompetenciaszinttel
rendelkezik, annál nagyobb hasznát veheti
a kettő pont nullás eszközöknek
– maga irányítja a tudás megszerzésére
irányuló erőfeszítéseit
A kettő pont nullás forradalom technológiai
értelemben lehetővé teszi a diákok kutatóvá történő
átalakulását.

6. Nemzedékek
veteránok
1925-45
Bébi-bumm
1946-64
X. generáció
1965-79
Y. generáció
1980-95
Z. generáció
1996-

7. Az internettel való találkozás szerint a
következőképpen osztható fel a
társadalom:
1.Veteránok
– Idős korban találkoztak először az internettel.
– Számukra a számítógép használat önmagában is
kihívás;
– nehezen tudnak megbirkózni a digitális
társadalom kihívásaival.
2. Bébi-bumm
– Életük derekán találkoztak az internettel.
– A munkavégzésükbe hellyel közzel beépült
ugyan az internet használata, de nem hozott
radikális változást.

8. 3. X. generáció
– Ez a hírnöknemzedék, az átmeneti
generáció.
– Kamasz és ifjúkorukban találkoztak az
internettel,
– munkavégzésüket alapvetően határozza
meg a web.
– Életvitelükben hellyel közzel van jelen az
internet.
– Jelenleg ők dominálják a munkaerőpiacot.

9. 4. Y. generáció
– Gyermekkorukban találkoztak az
internettel.
– Ők jelentik a digitális nemzedék első
hullámát.
– Mostanra kezdenek megjelenni
a munkaerőpiacon.
– Minőségileg új szintet képvisel a
hírnöknemzedékhez képest.

10. 5. Z. generáció
Ez a nemzedék soha
nem élt olyan
társadalomban, ahol
nem volt
internet.

11. • a 19. század végi funkcionalizmusból
bontakozott ki;
• középpontjában a klasszikus és operáns
kondicionálás áll;
• a tanulás ismétlésre és megerősítésre épül;
• a tanár átadja a tananyagot,
a tanuló bebiflázza azt,
majd adott forgatókönyv mentén felmondja,
leírja a megtanultakat;
Tanuláselméletek
BEHAVIORIZMUS

12. • az ember a külvilágról modellt épít;
• a tanulás a külvilág interiorizálásaként
fogható fel;
• a tanárnak oda kell figyelnie,
hogy jó modellt nyújtson
a szavai és metakommunikációja által;
KOGNITIVIZMUS

13. • a tanulás értelem teremtő tevékenység, a
jelenségekbe mi magyarázzuk bele a
jelentést;
• a tudás nem egy megszerezhető
tudatállapot, hanem egy belső kreatív
folyamat eredménye;
• a legtöbb alternatív pedagógiai irányvonal
nagyban támaszkodik rá;
• a tanulásra való motivációra összpontosít;
• a tudás nem átadható, ezért kreatív,
gondolatgazdag légkört kell létrehozni és
fenntartani;
KONSTRUKTIVIZMUS

14. A konstruktivista pedagógia egyik
legismertebb képviselője Seymour Papert.
• ő dolgozta ki a LOGO módszertant,
melynek lényege, hogy:
– nem tanítjuk a diákot, hanem hagyjuk,
hogy Ő tanuljon;
– ahhoz, hogy a diák azt tanulja amit mi
szeretnénk egy speciális környezetet,
ún. mikrovilágot kell biztosítanunk
számára.
– egy ilyen környezetben a diák
észrevétlenül sajátítja el az általunk
kijelölt tananyagot.

15. BEHAVIORIZMUS KOGNITIVIZMUS KONSTRUKTIVIZMUS KONNEKTIVIZMUS
Tanulás
módja
megfigyelő,
viselkedés központú
strukturáló,
modellező
szociális konstruktum,
egyéni értelem
hálózat alapú,
mintázatok
felismerése és
értelmezése
Befolyásoló
tényezők
feedback,
jutalmazás,
büntetés
meglévő sémák,
tapasztalatok
elkötelezettség,
részvétel, szociális
a hálózat
kapcsolatainak
mélysége, erőssége
A memória
szerepe
ismétlés által
bevésett ismeret
kódolás, tárolás,
előhívás
előzetes tudás,
rekontextualizálás
adaptív mintázatok
Átviteli
technika
inger, válasz a tudás duplikálása
strukturálás által
szocializáció meglévő
csomópontokhoz való
kapcsolódás
Tipikus
tanulási
helyzet
feladatorientált
tanulás, frontális
oktatás
érvelés, világos
célkitűzési
problémamegoldás
nyitott kimenetelű
feladatok, esszé
fogalom térképek,
interaktív, összegző
tanulmányok
A tanuláselméletek különbözőségei
George Siemens nyomán

16. KONNEKTIVIZMUS
A hálózatelméletek és a web 2.0 szemléletének
pedagógiai alakalmazása.
Első szakmai publikáció:
George Siemens (Instructional Technology
and Distance Learning 2005 január)
"Konnektivizmus: egy tanuláselmélet a
digitális korszak számára"
• definiálta a fogalmat,
• körvonalazta az új paradigmát,
mely a hálózatelméletek tanulásban és
tudásmenedzsmenben való alkalmazását
célozta meg
• kompetenciáinkat a kapcsolatok
felépítésével szerezzük

17. • az ügyfélközpontúság és a tanulói populáció
átalakulása lehetővé tette a tanuló
központú szemléletek elterjedését;
• az oktatást a tanuló autonómiáján túl az
aktív, kreatív és kollaboratív tanulásra való
ösztönzés jellemzi;
• a tanár szerepe ezáltal átminősül,
szélsőséges esetben a tanár és tanuló
közötti határvonal megszűnik;

18. A hálózat alapú tanulás
Képzeljük el, hogy a fejünkben lévő tudás egy
hálózat, melyben
– a csomópontok a legkisebb értelemmel
bíró egységek (fogalmak, mondatok),
– az élek pedig a köztük lévő asszociatív
kapcsolatokat jelölik.
A tanulás két dolgot jelölhet:
• új csomópontok kapcsolódását a hálózathoz,
• a meglévő élek újjászervezését.

19. A tudáshálóban van:
– néhány nagyon hangsúlyos pont,
mely nagyon sok éllel kapcsolódik a hálózat többi
pontjához,
– és lesz nagyon sok hangsúlytalan pont,
mely kevés éllel kapcsolódik a többi ponthoz.

20. A gondolkodásunkat meghatározó alapstruktúrákat
ezek a hangsúlyok képezik.
logikai törvények
morális-etikai beállítódás
természeti törvények
A kevés éllel kapcsolódó pontok
finomhangolják az alapstruktúrákat.
egyedi és megismételhetetlen személyiség
világkép
gondolkodásmód

21. Az új csomópontok kapcsolódása két
féleképpen valósulhat meg:
• a meglévő tudásanyaghoz való csatlakozás
révén (asszociatív tanulás),
• ismétlés révén,
mely a meglévő tudáshálóhoz csak lazán,
vagy egyáltalán nem kapcsolódó pontokat
eredményez.
Minél gazdagabb előzetes tudásunk van egy
témában, annál inkább az asszociatív
kapcsolatokra kell törekednünk.
autonóm felfedező stratégiák

22. Az asszociatív kapcsolatok létrejöttéhez a
meglévő tudáshálót „elő kell feszíteni”,
azaz minél több olyan csomópontot találni,
mely kapcsolódási felületként szolgálhat az
új ismeret beépítésében.
előfeszítést = érdeklődés
az oktatás lényege:
az érdeklődés felébresztése
fiatalok kevés asszociatív
kapcsolat
ismeretátadást célzó
módszerek
idősebbek sok asszociatív
kapcsolat
autonóm,
önvezérelt
tanulási
stratégiák

23. Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy az ismert oktatási technikák az
asszociatív-ismétléses és irányított-autonóm tanulás tengelyeken
milyen pozíciót foglalnak el. A jobb felső regiszterben találhatóak a
hálózatelméleti szempontból leghatékonyabb módszerek.

24. Összefoglalás
A tanulásban egyre nagyobb szerephez jut:
– az elektronikus eszközökkel támogatott
információ-csere
– egy informális hálózatba szervezve
– folyamatos, élethosszig tartó,
– más tevékenységekbe beágyazott,
– hálózatosodott tevékenységként.
A tudásalkotás körforgásában a személyes
tudások a hálózatba szerveződnek,
s az így összeadott tudás ismét egyéni
tudásforrássá válik
(„cycle of knowledge development”).