1. Az elmúlt héten kiug-
rottam a régen, hetek óta
folytatott témából. Az
ügy, amiért tettem, sze-
mélyes jellegû volt, de
úgy éreztem, az érdekes
történet megérdemli,
hogy szélesebb közönsé-
get kapjon. Most viszont
következik chicagói éle-
tem következõ fejezete.
A Concertante di Chica-
go kamarazenekar követ-
kezõ koncertjére 1997-ben
került sor, amikor Maestro
Hilel Kagan karmester me-
rész ötlettel állt elõ,
ugyanis Kálmán Imre
Csárdáskirálynõ címû
operettjét készült elõadni
koncertformában, és erre
magyar mûvészeket hívott
Budapestrõl.
Akkor úgy éreztük,
hogy nagy fába vágta a
fejszét, hiszen az öt éne-
kes útiköltsége hatalmas
összegnek tûnt szá-
munkra. Váratlan segít-
séget kaptunk a Malév
Hungarian Airlinestól,
akik a Budapest és New
York közötti járaton
utaztatták az énekeseket,
majd a New York-i ma-
gyar fõkonzulátustól,
akik oda-vissza szállítot-
ták a mûvészeket New
York és Chicago között.
A színészek Chicagó-
ban magyar családoknál
kaptak szállást és ellátást.
Így nézett ki a túra a XX.
század végén, amit száz
évvel ezelõtt ekhós szeké-
ren tettek meg a magyar
színészek.
Edwin szerepét Kovács-
házi István tenor, Szilviáét
Sudár Gyöngyvér szoprán
énekelte. Stázit Pánti An-
na szoprán, Bónit pedig
Massányi Viktor bariton,
míg Feri bácsit a szintén
bariton Németh Gábor
alakította. A DePaul Egye-
tem kórusát Fekete Gyula
Chicagóban végzett zene-
szerzõ instruálta a magyar
szöveg helyes kiejtésére.
A Kálmán-operett kaci-
fántos meséjét Pilar Garcia
helyi mûvésznõ adta elõ a
maga kedvesen humoros
stílusában. A Szilviát és
Edwint éneklõ Sudár
Gyöngyvér és Kovácsházi
István a chicagói koncer-
tet megelõzõ szezonban
még a Fõvárosi Operett-
színház tagjai voltak,
majd az Állami Operaház-
ban folytatták sikeres pá-
lyafutásukat.
A koncert érdekes szín-
foltja volt Massányi Vik-
tor személye, aki az utol-
só pillanatban ugrott be
egy elõre kiválasztott éne-
kes helyére. Massányi
magyar szülõk gyermeke
volt, aki Kárpátalján, ak-
kor még Szovjetunióban
született, és Ungváron,
majd Kijevben végzett a
zeneakadémián.
A Csárdáskirálynõt is
onnan ismerte, a problé-
ma abból adódott, hogy
miután az eredeti Kálmán-
kompozícióban a Hajmási
Péter kezdetû közismert
dal nem szerepelt, így
nem ismerte a szöveget.
Az eredeti zeneszövegben
sem volt bent, így Fekete
Gyula hangszerelte a helyi
cigányzenekartól kölcsön-
zött kottából.
A dalt a Magyar Rádió-
ból mindenki jól ismerte,
a szöveget is, kivéve
Massányi Viktort, ezért
Németh Gábor énekelte
helyette. A koncert hatal-
mas sikert aratott, másnap
a Chicago Tribune napi-
lapban megjelent pozitív
hangú kritika emelte az
elõadás értékét.
Egy probléma azért volt
a koncerttel, a közönség
soraiban ülõk sokan fel-
rótták a díszletek és a jel-
mezek hiányát. Természe-
tesen ezek az emberek
nem tudták, hogy mibe
került volna a teljes Csár-
dáskirálynõ színpadi be-
mutatása, hiszen még a 25
dolláros belépõt is drágá-
nak tartották.
Pedig a koncert sikeré-
hez jelentõsen hozzájárult
a chicagói Szent István Ki-
rály templom, valamint a
Chicagói Magyar Klub ve-
zetõsége és tagsága.
A millió dolláros bü-
dzsével mûködõ Lyric
Opera of Chicago is fõleg
magánadományokból
tudja finanszírozni az
ilyen extrakiadásokat, ezt
a kritizálók nem tudták,
miután talán sohasem jár-
tak a világhírû chicagói
operában.
A Csárdáskirálynõ sike-
res bemutatását követõ
évben újra különleges ma-
gyar zenei csemegére vál-
lalkozott a Concertante di
Chicago vezetõsége,
ugyanis Kodály Zoltán Há-
ry János címû daljátéká-
nak koncertverziója kö-
vetkezett, ismét Budapest-
rõl importált énekesekkel.
Míg Háry János szimfo-
nikus zenekarra írt szvit-
jét gyakran lehet hallani a
Chicago Symphony
Orchestra elõadásain, ad-
dig a Háryt magyarul éne-
kelve még sohasem adták
elõ Chicagóban, talán
Amerikában sem.
A daljáték az elõ- és
utójátékkal négy kaland-
ra épül. A darab zenekari
része és az énekszámok,
dalok nagy része megma-
radt, míg a magyar pró-
zai szövegek helyett a
narrátor, Pilar Garcia szí-
nésznõ mesélte angolul a
daljáték történetét. Tette
úgy, hogy mulatságos ki-
ejtéssel utánozta a ma-
gyar, orosz, német és
francia szerepeket.
A Háry Jánoshoz há-
rom énekes érkezett Ma-
gyarországról: Somogyi
Eszter szoprán és Busa
Tamás bariton a Magyar
Állami Operaházból, va-
lamint Rajk Judit mezzo-
szoprán magánénekes,
és egy nagyszerû fiatal
cimbalommûvész Lukács
Miklós személyében. Vé-
gül Fekete Gyula zene-
szerzõ, akinek szakmai
tudása nagyban hozzájá-
rult a koncert mûvészi
sikeréhez.
Fekete Gyula nevével
sokszor találkoztak la-
punk olvasói, hiszen 1990
és 1997 között hét évet
töltött Chicagóban, ahol
elõbb a Roosevelt Egyete-
men végezte mestertanul-
mányát, azt követõen pe-
dig Fullbright-ösztöndíj-
jal a Northwestern Egye-
tem zenei fakultásán taní-
tott, mielõtt doktori foko-
zatot szerzett, és vissza-
tért Budapestre.
A koncertverzióban
elõadott Háry János
szünete után Szabó
György, a chicagói ma-
gyar kereskedelmi ki-
K Ö Z É L E T – 9. oldal2016. április 30. – 18. szám
AMERIKAI KRÓNIKA
Harmath István
rendeltség vezetõje át-
adta a kultuszminiszter
Pro Cultura Hungarica
kitüntetését Hilel Kagan
karnagynak. A kitünte-
tés és emlékplakett a
magyar kultúra értékei-
nek külföldi megismer-
tetésében elévülhetetlen
érdemeket szerzett kül-
földi állampolgárok ré-
szére adományozható.
Chicagóban ezt kétség-
kívül a Concertante di
Chicago mûvészeti ve-
zetõje, Hilel Kagan ér-
demelte ki.
A következõ évben,
1999-ben ismét magyar
zenés koncert követke-
zett, amelyet ezúttal Bar-
tók Béla és Kodály Zoltán
mûveibõl állítottak ösz-
sze. Két énekszólista,
Rajk Judit mezzó és Cser
Péter bariton mellett két
fiatal zenész, Gabora
Gyula hegedû- és Lukács
Miklós cimbalommûvész
érkezett Budapestrõl.
A koncert utáni napon
megjelent Chicago Sun-
Times címû napilapban
Ted Shen elismerõ kritikát
írt az elõadásról, és ki-
emelte a kamarazenekar
nagyszerû mûködését.
A koncerten mégis Cser
Péter aratta a legnagyobb
sikert, amikor a klasszikus
számok ráadásaként,
meglepetésre elõadta Kál-
mán Imre Marica grófnõ
címû operettjébõl a közis-
mert Hej, cigány, hej, ci-
gány kezdetû dalt. A zene-
kari kíséret mellé betár-
sult mindkét zenész, így a
hatalmas sikerben Gabora
Gyula és Lukács Milkós is
osztozott.
A magyar közönség
tagjai bizonyára jobban
élvezték a Hej, cigány da-
lát, mint a Bartók és Ko-
dály zenekari mûveit, de
a Chicagói Magyar Club
vezetõi további támoga-
tást ígértek a zenekar
újabb magyar programja-
ihoz.
A következõ magyar
koncertre 2000 õszén
került sor, amelyet Erkel
Ferenc mûveibõl állított
össze a Concertente ve-
zetõje. A koncert, amely
az Erkel: Hungarian
pride címet kapta, jelen-
tõségét növelte, hogy Er-
kel halhatatlan remek-
mûve, a Bánk bán rész-
letekben, magyar nyel-
ven elõször volt hallható
Chicagóban.
A koncert jelentõs ré-
sze a Bánk bánra épült,
de zenekari részeket,
valamint egy kórust a
Hunyadi Lászlóból is
hallhatunk. Az énekes
szólisták ismét a Ma-
gyar Állami Operaház-
ból érkeztek Kolonits
Klára szoprán, Sárkány
Kázmér bariton, vala-
mint Fekete Attila tenor
személyében.
Miután a Concertante
di Chicago bérletes közön-
sége nem ismerte Erkel
Ferenc operáinak a törté-
netét, ezért a mûsorszá-
mok között Katherine
Lynne Condit chicagói szí-
nésznõ rövid összekötõ is-
mertetését hallhattuk.
Az anyai ágról magyar
származású mûvésznõ le-
származottja a Vietórisz
famíliának, a család neve
ismert az amerikai ma-
gyar körökben, Pitts-
burgh, Chicago, Cleveland
és San Diego környékén.
A mûvésznõ nagyapja,
Vietórisz József a háború
elõtt a diósgyõri vasgyár-
hadiüzem igazgatója
volt, ezért a családnak
menekülnie kellett a Rá-
kosi-rendszer bosszúálla-
sa elõl.
A koncert elsõ száma
a Hunyadi László címû
opera nyitánya volt, ezt
követte Melinda áriája,
amelyet Kolonits Klára
adott elõ, nagyszerû mû-
vészi átérzéssel. Utána a
DePaul Egyetem ötventa-
gú kórusa következett,
akik ékes magyar nyel-
ven szóltak: „Bordalt, Pe-
túr!” Mire Sárkány Káz-
mér válasza: „Bordalt!
Ám legyen, de keserû
lesz.” A hangverseny el-
sõ része végén Fekete At-
tila énekelte Bánk híres
Hazám, hazám kezdetû
áriáját. A koncert formai
részét Bánk bán zenekari
Csárdása zárta, majd vá-
ratlanul a Himnusz is fel-
hangzott, melyet a kö-
zönség magyar része fel-
állva énekelt.
Az Erkel-koncertet kö-
vetõen három évet kellett
várni a Concertante di
Chicago következõ ma-
gyar mûsorára, amely Ma-
gyar Forever címmel ke-
rült színre 2003. március
2-án. A programon Kodály
Zoltán, Rózsa Miklós és
Fekete Gyula mûvei szere-
peltek. Kiemelten Fekete
Gyula Roman fever – Ró-
mai láz címû kamaraope-
ráját adták.
A szerzõ éveken át élt,
tanult és tanított Chicagó-
ban, itt komponálta a Ró-
mai láz címû szerzemé-
nyét, amelyet évekkel ez-
elõtt hallottunk elõször a
Roosevelt Egyetemen,
amely immár nagyszerû
zenekari kísérettel ment,
két remek chicagói énekes-
nõ, Julia Bentley mezzo-
szoprán és Sharon Quattrin
szoprán elõadásában.
A sikeres koncert vé-
gén, amelyen Simonyi
András washingtoni ma-
gyar nagykövet mellett
megjelent Kaarina Kos-
kenalusta helyi tisztelet-
beli magyar konzul-
asszony is, még nem
tudhattuk, hogy az utol-
só magyar koncertet hal-
lottuk a Concertate di
Chicago húszéves fenn-
állását követõen.
A város neves kamara-
zenekara azután 2005-
ben, anyagi támogatás hi-
ányában, beszüntette mû-
ködését.
AholnemismertékaHajmásiPétert!
A Csárdáskirálynõ szereplõi, balról:
Kovácsházi István, Sudár Gyöngyvér, Németh Gábor, Pánti Anna és Massányi Viktor
Kaarina Koskenalusta tb. konzul, Fekete Gyula, Julia Bentley, Simonyi András nagykövet, Sharon
Quattrin és Hilel Kagan
Fekete Gyula és Rajk Judit
Gabora Gyula
Az Erkel-koncert után: Kolonits Klára, Fekete Attila, Hilel Kagan és Sárkány Kázmér