SZámítógépes ATTitűd kutatás első eredményei

1. SZATT a számok tükrében
1 Bevezetés
A tanulmány elsődleges célja, hogy az első Oktatás-Informatikai Konferencián az
előadásban, ill. a tanulmányban már bemutatott webes kérdőívkészítő keretrendszer – a
LimeSurvey1 – gyakorlati felhasználásának eredményeiről beszámoljon. A kérdőív
technikai motivációjú megközelítést hátrahagyva a SZATT kérdőív tartalmi
vonatkozásai kerülnek ezúttal a középpontba. Áttekintem a diákoknak készített online
kérdőívet, elsősorban a számok tükrében, és zömmel leíró statisztikai módszerekkel
alátámasztva emelek ki az izgalmas fókuszpontok közül néhányat.
2 Előzmények
Az általam végzett számítógépes attitűd vizsgálatok bő tíz éves múltra tekintenek
vissza. A SZámítógépes ATTitűdvizsgálat – innen a SZATT rövidítés – 1999-ben
kezdődött (N=1387), később 2003-ban (N=5063) újabb adatokkal bővült. Az első két
fordulóban egyszerűbb tartalmi és módszertani háttérrel végeztem kérdőíves vizsgálatot
hazai általános- és középiskolások körében. A harmadik, egyben legteljesebb vizsgálat
2008-2009-ben zajlott (N=15304). Technikailag igényesebb, tartalmilag, ill.
módszertanilag pontosabban kivitelezett mérés eredményességének és
megbízhatóságának bizonyítása folyamatban van, de az első felszínes vizsgálatok
ígéretesnek tűnnek.
A SZATT kérdőív kidolgozása során az 1999-es saját modell kiegészült a
nemzetközi számítógépes attitűdvizsgálatok gyakorlati tapasztalataival, az ATCI2 és a
CAQ3 kérdőívek egyes részeinek adaptálásával. A 60 kérdéses online kérdőív a szatt.hu
domain-en volt elérhető 2008. december 1. és 2009. március 1. között. A domain azóta
is él, a kutatással kapcsolatos információk folyamatosan kerülnek fel oda.
1
http://www.limesurvey.org/ (2010.01.01.)
2
T. M. Shaft, M. P. Sharfman, W. W. Wu (2003): Reliability assessment of the attitude towards computers instrument
(ATCI), Computers in Human Behavior 20 (2004) 661–689
3
G. Knezek, R. Christensen, K. Miyashita: Instruments for Assessing Attitudes Toward Information Technology
[http://www.tcet.unt.edu/pubs/studies/]

2. 3 Adatrögzítés
A SZATT kérdőív előkészítő szakaszában nagy figyelmet fordítottam a
vizsgálatba bevonni kívánt iskolák értesítésére, a megfelelő online és hagyományos
csatornák kihasználására. Az értesítés első körében 1040 postai levelet küldtem ki
magyarországi és határon túli magyar iskolák igazgatóinak. A levélben arra kértem
őket, hogy továbbítsák a SZATT kérdőívvel kapcsolatos legfontosabb információkat
informatika szakos kollégáiknak, és lehetőség szerint ellenőrzött, tanórai keretek között
töltessék ki a diákokkal az online kérdőívet.
1. ábra: A postán értesített iskolák földrajzi megoszlása
Az értesítés második hullámában további 872 e-mail-t küldtem ki azon iskolákba,
amelyek kimaradtak az értesítés első köréből. Az utolsó hullám a német nyelvterületre
irányuló felkérések kiküldését jelentette, 21 postai levél és 539 e-mail indult útnak, de
később kiderült, hogy az erre fordított idő és energia szinte teljes egészében kárba
veszett, nem hozta meg a várt – és a magyar nyelvterületeken akkor már tapasztalható –
eredményt.
4 Általános adatok
Mielőtt öt nagyobb csoportban áttekintenénk a SZATT kérdőívre adott válaszokat
a számok tükrében, következzen néhány olyan jellemző, amelyek a kérdőív kitöltésekor
keletkező meta-adatok feldolgozásával és konverziójával jöttek létre.

3. Összetett adatkonverziós folyamat eredménye a SZATT IP térkép. A LimeSurvey
által rögzített IP címek – amelyek a kitöltő számítógéphez vagy alhálózathoz tartoznak
– két freeware szoftver segítségével megjeleníthetők geo-adatokként. Az adatbázisból
kiszűrt leggyakoribb 250 IP címet az IP Mapper4 webes alkalmazás segítségével
konvertáltam 50-es csoportokban Google Föld5 formátumba, ahol újból összeállítva az
adatokat egy listába, megjelent a SZATT IP térkép. Természetesen a jelölők helye a
térképen csak tájékoztató jellegű, a pontos pozíciók az IP Mapper „pontosságának”
megfelelők. Adatvédelmi okokból a jelölőkhöz tartozó IP címek és ezek gyakorisága
rejtve marad. A 250 leggyakoribb cím összesen 12957 kérdőívet jelent a gyakorlatban,
2. ábra: SZATT IP térkép
azaz a teljes minta 85 %-a; a 250-es lista utolsó helyén álló címről 16, az első helyen
álló címről 245 válasz érkezett.
Szintén a LimeSurvey által rögzített meta-adatokból, a kérdőív megnyitásának és
elküldésének pillanatában rögzített időbélyegzők feldolgozásából következtethetünk a
kitöltésre fordított tényleges időre. 15251 érvényes időbélyegző-párból kiszűrve a 7
percnél gyorsabb kitöltőket – szubjektív tapasztalat szerint ennyi idő csak a
végigolvasáshoz kell – 18 perc átlagos kitöltési idő számítható, ami nagyságrendileg
4
http://www.zonums.com/iptools/ipmapper.php (2011.01.02.)
5
http://www.google.com/intl/hu/earth/index.html (2011.01.02.)

4. illeszkedik az előzetesen becsült – és a tájékoztató anyagokban is közzétett – 15-35
perces intervallumba.
Az utolsó számított – szintén az időbélyegzőből konvertált – adatsor a kérdőív
kitöltési ütemét, az adathalmaz növekedését tükrözi. Az online vizsgálati időszak
világosan kirajzolódó tendenciákat mutat, a hétvégék 12 jól elkülöníthető szakaszra
bontják a 3 hónapot, az egyes heteket vizsgálva pedig egyrészt tükröződik az értesítési
hullámok hatása, másrészt kirajzolódik a hét közepi munkanapokra jellemző
intenzívebb kitöltési lendület. Mind a saját mérések, mind a Google Analytics mérései
ezt a jelenséget támasztják alá.
3. ábra: Google Analytics látogatási statisztika
A legaktívabb napon 653 érvényes kitöltött kérdőív érkezett, a 83 nap alatt
átlagosan napi 184 db. 6 olyan nap volt, amikor több mint ötszáz érvényes és lezárt
kérdőív érkezett.
4. ábra: Kitöltési lendület

5. 5 Személyes jellemzők
A válaszok elemzését megkezdve az első csoportba azok a kérdések tartoznak,
amelyek a válaszadó diákok személyes jellemzőire vonatkoznak, mint pl. a nem, a
születési év, az iskola típusa és az ország. Az elemzést legtöbbször a teljes, szűretlen
adatbázison, 15304 fős mintán végzem.
A válaszadók nemi megoszlása minimálisan a fiúk irányába tolódik, 51,1/48,9 a
százalékos arány. Kor tekintetében az átlag 15,59, a módusz 15, a szórás 2,8. Alig van
eltérés a nemek bontásában, a lányoknál 15,45, a fiúknál 15,72 az átlag. Legtöbben (18
%) 1994-ben születtek, de a teljes minta fele 1993 és 1995 között és csak 10% született
1990-1997 intervallumon kívül. A korábbi SZATT mérések idején a korátlag magasabb
volt, 17,17 év 1999-ben, 15,97 év 2003-ban, de mindkét évben 16 éves volt a legtöbb
válaszadó.
5. ábra: A születési évek eloszlása
Az iskola típusára vonatkozó válaszok eloszlása alapján nagyságrendileg
kimondható, hogy a minta fele általános iskolás (48 %), a másik fele valamilyen szintű
középiskolába jár (51 %).

6. A diákok lakhelyére vonatkozó kérdés alapján az országok megoszlása
sorrendben: Magyarország 14643 (95,7 %), Románia 291 (1,9 %), Ukrajna 132 (0,9 %),
Szlovákia 109 (0,7 %), Szerbia 42 (0,3 %), Németország 38 (0,2 %), továbbá
Ausztriából, Horvátországból és Szlovéniából érkezett még néhány válasz. Utalva a fent
bemutatott diagramra6, jól kivehető, alig néhány tized százalékos eltérést mutató
összefüggés van a kiküldött értesítések és a beérkezett válaszok között az országok
tekintetében, kivéve Németországot.
A településeket vizsgálva precíz adatkorrekció nélkül is felállítható egyfajta
rangsor az egyes városokból illetve falvakból érkezett válaszok száma alapján. A Top30
listába 70-nél több érvényes válasz beküldésével lehetett bekerülni, ebből a 30
településből érkezett a válaszok 47 %-a. 20-nál több érvényes és teljes válasz, azaz kb.
egy tanulócsoport létszámának megfelelő kérdőív 125 településről érkezett. A 6. ábra a
harmincas lista első néhány települését mutatja google alapú térképen7. A települések
rangsorának első 5 eleme – ahonnan 300-nál több válasz érkezett – rendre: Budapest,
Miskolc, Székesfehérvár, Kaposvár, Szeged.
6. ábra: Top30 település
A kérdéscsoport utolsó elemei az internettel kapcsolatos adatokat reprezentálnak.
Az IWIW ismerősök számát nyílt numerikus értékként lehetett megadni. Szubjektív
paraméterezéssel a 2000 alatti értékeket érvényesnek tekintve 15135 fős részmintán a
leggyakoribb elem a 0 (41 %), vagyis hogy a válaszadó nem tagja az IWIW
közösségnek, az átlag 135, a szórás 206.
6
ld. 1. ábra: A postán értesített iskolák földrajzi megoszlása
7
http://www.batchgeo.com/map/5c7e1789e0c4601de2e448e4e0e0d9e6 (SZATT Top30 térkép)

7. A teljes mintában 10-ből 9 diáknak (92,5 %) van saját e-mail címe, közülük 5-en
egynél több címet használnak rendszeresen. 1999-ben ez az arány 56 % volt, 2003-ban
62 %. 100-ból 15 diáknak van saját honlapja (15,5 %), ezeknek az oldalaknak kb. a fele
saját készítésű, negyed részük portálrendszerben felépített, csak jóval kisebb részben
blog jellegű honlap. 1999-ben és 2003-ban is ez az arány 10 % alatt volt.
6 Család
A második nagy csoportba a családi körülményekre vonatkozó kérdések
áttekintése tartozik. 10505 válaszadó gyerek él teljes családban a szüleivel, 3632 diák
csak az édesanyjával, 674 diák csak az édesapjával lakik egy háztartásban. Legtöbben 4
fős családban élnek, de a teljes minta 80 %-a 3-5 fős családmodellben él. Az édesanyák
iskolai végzettsége magasabb, 26 % érettségizett, 22 % főiskolai vagy egyetemi
diplomával rendelkezik. Az apák esetében ez az aránypár 15-15 %.
Az otthonokban található „jóléti” berendezésekkel rendre a következő arányban
rendelkeznek a válaszadó diákok családjai: lexikonok, szótárak 82 %, vonalas telefon
59 %, videó/DVD 96 %, autó 62 %, tanulást segítő számítógépes programok 53 %, hi-fi
berendezés 82 %, mosogatógép 52 %. Saját íróasztallal a gyerekek 94 %-a, saját
szobával 80 %-a, saját TV-vel 69 %-a, saját mobillal 95 %-a rendelkezik. Az otthoni
könyvek számára leginkább jellemző, hogy 2-3 polcnyi, kb. 150 db van (20 %), ennél
több könyv a családok felénél található, kb. a családok negyedének van ennél kevesebb
könyve odahaza.
7 Otthoni gép
Szorosan kapcsolódik az előző témához az otthoni számítógép vagy számítógépek
kérdésköre.
Alapkérdés, hogy van-e otthon számítógép. A teljes minta 94,1 %-a, azaz 14394
diák válaszolt úgy, hogy igen, közülük 7089 (46,3 %) családnál van otthon egy gép. A
két számítógéppel rendelkezők aránya 28 %, három számítógép a minta 12 %-ánál van
otthon, háromnál is több géppel rendelkezik a családok 8 %-a. A korábbi SZATT
mérésekhez képest jelentős változás mérhető e téren, 1999-ben (N=1387) 57.7 %, 2003-
ban (N=5063) 74,6 % az otthoni géppel rendelkező családok aránya. Három mérés
alapján ugyan nem túl releváns a lineáris regresszió-elemzés, de kiszámítható, hogy a

8. 7. ábra: Az otthoni számítógépek aránya
tanulmány megjelenésének idején az arány virtuálisan átlépi a 100-as értéket, azaz
2011-ben feltehetően minden diák otthonában van számítógép.
Az otthoni számítógépre vonatkozó további kérdések előtt a több számítógéppel
rendelkező válaszadók figyelmét hívtam fel, hogy fókuszáljanak arra az egy
számítógépre, ami vagy a sajátjuk, vagy amit legtöbbet használnak. Ennek a dedikált
gépnek jellegét tekintve jórészt asztali gépeket használnak a diákok (86 %), kisebb
arányban laptopot. A gépek fele Pentium 4 vagy újabb típusú, de érdekes, hogy
válaszadó gyerekek egyharmad nem tudja pontosan, milyen típusú gépet használ.
Érdekesség, hogy összesen 201 család (1,4 %) rendelkezik Apple Macintosh típusú
számítógéppel.
Az otthoni géphasználat gyakoriságára jellemző, hogy a diákok bő fele (55 %)
naponta használja a gépet. E részminta egyharmada (34 %) legalább néhány órát, de
egynegyedük (25 %) naponta több órát is rendszeresen a gép előtt tölt. Saját bevallásuk
szerint minden tizedik gyerek napi sok-sok órát az otthoni gépnél ülve tölt. A heti
óraszámban is megadott értékek átlaga – kiszűrve a szélsőséges válaszokat – 20 óra (a
leggyakoribb válasz 14, a szórás 21), nagyságrendileg összhangban van a zárt
kérdéseknél megjelölt kategóriák eloszlásával.
Otthoni internetkapcsolattal 90 %-ban rendelkeznek azok a családok, akiknek
gépük is van otthon. A kapcsolatok típusai között az ADSL a legelterjedtebb, de
érdekes, hogy a megkérdezett diákok egyötöde nem tudja, hogy milyen típusú a
kapcsolat. A korábbi felmérések adataival összevetve hasonló trend rajzolódik ki, mint

9. fentebb8, míg 1999-ben 20,4 %, addig 2003-ban 36,8 % volt az otthoni internet
hozzáférés aránya. A regresszió-elemzés alapján feltételezhető itt is, hogy 2011-re ez a
tendencia virtuálisan meghaladja a 100 %-os értéket.
8. ábra: Tevékenységrangsor
Az otthoni számítógép-használat szokásait tevékenységek rangsorba állíttatásával
igyekeztem feltérképezni. 10 általános tevékenység helyét kellett megadni egy
képzeletbeli sorrendben. A nyers adatok bonyolult szerkezetének feltárása helyett az
egyes tevékenységekhez rendeltem egy-egy számított rangindexet: az érvényes válaszok
gyakoriságának és a ranghely reciprokának szorzatösszegét képeztem.
Jól kivehetően a szabadidős tevékenységek foglalják el az első 3 helyet, meglepő
módon a tanulás negyedik helyre került és minden más – első sorban alkotó
tevékenység – csak ezek után kap szerepet.
Hasonló algoritmussal összesítve a hét internetes tevékenység rangsorát, nem
meglepő módon a letöltés magasan kiemelkedik a kommunikáció, a weboldalak- és
közösségi site-ok látogatása előtt. Az internetes kommunikációs lehetőségek közül első
helyen – majdnem azonos súllyal – az e-mail és az azonnali üzenetküldők szerepelnek
(70,5 ill. 69,5 %) a közösségi oldalak kommunikációs csatornái, a klasszikus chat,
fórum és levelezőlista előtt. Feltehetően ez a sorrend mára megfordult, vagy legalábbis
részben átrendeződött a közösségi oldalak javára.
8
ld. 7. ábra: Az otthoni számítógépek aránya

10. 8 Iskolai informatika oktatás
Korábbi SZATT mérések során mélyebben vizsgáltam az iskolai informatika
oktatás körülményeit, ezúttal csak néhány jelenség körvonalát vázolom fel.
A teljes minta 84 %-a tanult már korábban is valamilyen informatikai jellegű
tantárgyat, 94 % tanul éppen az adatrögzítés idejében. Csupán a minta 2,6 %-a nem
tanult soha informatikát.
Az informatika osztályzatok átlaga 4,37, legtöbben (55 %) 5-ös érdemjegyet
kaptak legutóbb vagy legjellemzőbben ebből a tantárgyból. Az átlagok változása és a
lenti ábra is mutatja, hogy a két korábbi vizsgálathoz képest pozitív tendencia
mutatkozik: 4,16 (1999) és 4,25 (2003).
9. ábra: Az informatika osztályzatok változása
Az informatika tanárok nemi megoszlása enyhén a férfiak irányába tolódott
(46/54 %), az 1999-es méréshez képest kiegyenlítődni látszik (34/66 %), de teljesen
megegyező a 2003-as adatokkal. Kedvező változás a korábbi évekhez képest, hogy míg
1999-ben 73 %, 2003-ban 79 %, addig 2009-ben a teljes minta 82 %-a jelölte meg, hogy
informatika órákon egyedül ül a számítógép előtt.
Az informatikai ismeretek forrásainak feltérképezésére hét kategória fontosságát
kellett megjelölni 5 fokozatú skálán. Nem várt, de sejthető eredmény, hogy nem az

11. informatika oktatás szerepel a rangsor első helyén, és hogy a szülőktől megszerezhető
informatikai jellegű tudás sem domináns. A lenti ábrán az átlagok szerinti rangsorolás
10. ábra: Az informatikai ismeretek forrása
látható. Elgondolkodtató, hogy bő tizenötezer diák nyilatkozata alapján első helyre az
önálló tanulás, felfedezés, kísérletezés került, míg utolsó helyen szerepelnek az online
vagy hagyományos – elsősorban szöveges – források.
9 SZATT
Az utolsó részben érkeztünk el a SZATT vizsgálat központi kérdésköréhez, a
számítógépes attitűd mérésének néhány eredményét tekintjük át zárásul.
Az 1999-es szubjektív attitűdkérdések összevonásával létrehozott 7 fokú attitűd-
skála értékét mindhárom vizsgálatban kiszámítva egyértelmű növekedés mutatkozik:
4,15 (1999), 4,36 (2003), 5,0 (2009), eloszlási görbe fokozatosan jobbra tolódik.
11. ábra: Az attitűd változása

12. A 2009-es SZATT mérésnél a kérdőív első kérdéseként lehetősége volt a
diákoknak megjelölni egy különálló 7 fokozató skálán, hogy mennyire kedvelik a
számítógépeket. Az így mért attitűd érték átlaga 5,85, a szórás 1,32. A számított és a
mért attiűdértékek közötti összefüggés egyértelmű (r=0,524; p<0,01).
12. ábra: A mért és számított attitűd érték
A számítógépes attitűd további elemzése, a fel nem dolgozott kérdésekre adott
válaszok vizsgálata, az attitűd és egyéb háttérváltozók összefüggésének feltárása, a
nemzetközi tapasztalatokkal való összevetés mind-mind ebbe a részfejezetbe
tartozhatnának, de a választott téma ezúttal szűkebb volt. Jövőbeli feladat a SZATT
vizsgálat mélyebb összefüggéseinek feltárása és megosztása.
10 Összegzés
A számok tükrében itt és most ennyit lehetett felvázolni a SZATT vizsgálat
eredményeiről. Az eredeti vállalás szerint a SZATT kérdőív eredményeinek első
olvasatában csupán néhány izgalmas fókuszpontot választottam ki, a teljesség igénye
nélkül, hét témakör mentén.
Tóth Attila
adjunktus
ELTE TÓK
www.ta.hu
Budapest, 2010. január 3.

13. 11 Ábrajegyzék
1. ábra: A postán értesített iskolák földrajzi megoszlása .............................................................................. 2
2. ábra: SZATT IP térkép ............................................................................................................................. 3
3. ábra: Google Analytics látogatási statisztika ............................................................................................ 3
4. ábra: Kitöltési lendület ............................................................................................................................. 3
5. ábra: A születési évek eloszlása................................................................................................................ 3
6. ábra: Top30 település ............................................................................................................................... 3
7. ábra: Az otthoni számítógépek aránya ...................................................................................................... 3
8. ábra: Tevékenységrangsor ........................................................................................................................ 3
9. ábra: Az informatika osztályzatok változása ............................................................................................ 3
10. ábra: Az informatikai ismeretek forrása ................................................................................................. 3
11. ábra: Az attitűd változása ....................................................................................................................... 3
12. ábra: A mért és számított attitűd érték .................................................................................................... 3