Osztatlan képzés az ének-zene tanár szakon: tapasztalatok, javaslatok

1. Osztatlan képzés az ének-zene tanár szakon:
tapasztalatok, javaslatok…

2. …avagy: ki viszi át a jó gyakorlatokat
(a folyamatosan zajló koncepcióváltásokon)?

3. A változások kényszere – kényszerű változások
• Az 1984-es alapítás óta az egyetemi struktúra és az
oktatás központi koncepciója is többször
megváltozott, de a cél, a tehetséges hallgatók kreatív
szaktanárrá nevelése, ugyanaz maradt.
• A Zenei Tanszék létrejötte önmagában is jelentős
változási kényszer hatására történt, mivel a korábbi
tanárképzési rendszer nem bizonyult megfelelőnek.
• Az oktatók első tevékenysége az oktatás elindítása és
feltételeinek biztosítása volt, ezt elősegítő be- és
kimeneti vizsgákkal.

4. A komplex felvételi és záróvizsga rendszere
• Az első évfolyamok számára karvezetés-központú
óraterv készült, melyhez magas szintű elméleti és
énekes-hangszeres egyéni oktatás társult.
• A komplex felvételi vizsga különböző szempontok
alapján méri a jelentkezők tudás- és képességszintjét
– erre a szisztémára épülnek az oktatási koncepció
tematikus blokkjai is.
• A komplex záróvizsga a tanulás során megszerzett
mennyiségi és minőségi, illetve az összehasonlító-
elemzési tudás felmérésére egyaránt ad alkalmat.

5. Munkaerő-piaci típusú
és központilag irányított változások
• A kezdeti periódusban a hallgatók és a tanár kollégák
által kezdeményezett változtatások a képzési kínálat
bővítését eredményezték.
• Az ezredfordulót követően a struktúrát már a
„felülről” jövő döntések határozták meg.
• Ennek első állomása az ELTE szervezeti rendszerének
átalakítása volt, majd létrejött a tanárképzés
mesterszintű oktatása.
• A központi változtatások előnyökkel és hátrányokkal
egyaránt jártak.

6. Együttműködés a kreativitás
és a tanulási motiváció fejlesztéséért
• A különböző képzésfajták speciális tárgyainak
egyetlen rendszerbe „sűrítése” lehetőséget adott a
tehetséggondozó program elindítására.
• A hallgatói állomány csökkenése olyan külső
kapcsolat felvételét eredményezte, amely az integrált
művészetoktatásra épülő tanár-továbbképzés
elindítását tette lehetővé.
• A Tanárképző Főiskolai Kar megszűnésekor készített
módszertani kötetben helyet kaphatott az ének-zene
tanulásáról szóló, a tanulók motivációját elősegítő,
összefoglaló tanulmány.

7. Hogyan segítsük az együttműködést
a változások jelenlegi szakaszában?
• A jelentkezési hajlandóság országos szintű
tapasztalatai szerint az ELTE helyzete kedvező, de
szükséges a társintézményekkel való kooperáció.
• A szakmai társszakokkal párba állítható ének-zene
művésztanár szak nem befolyásolja a közismereti
szakpárokkal induló ének-zene tanár szak működését.
• A „kis és nagy szakok” közötti óraütközések akár
mindennapos problémákat okozhatnak.
• A különböző együttműködések sok leendő jó
gyakorlat forrásául szolgálhatnak a jövőben is.

8. Köszönöm a figyelmet!