2. 1. bevezető megjegyzések
általános elméleti keretünk a Lexikai-
Funkcionális Grammatika (LFG)
alternatív, nemtranszformációs generatív modell
minden jólformált mondathoz két párhuzamos
szintaktikai reprezentációt rendel (tehát
reprezentációs és nem derivációs természetű)
összetevős szerkezetet (ö-szerkezetet, vö. c-structure)
funkcionális szerkezetet (f-szerkezetet, vö. f-structure)
3. 2. bevezető megjegyzések
az összetevős szerkezet a mondat „felszíni”, nyelvspecifikus
jellemzőit ábrázolja: pl. a szórendi viszonyokat, a különböző
frázisok elhelyezkedését
a funkcionális szerkezet a mondat nyelvfüggetlen tulajdonságait
ragadja meg: pl. az általános nyelvtani
viszonyokat, legfőképpen a grammatikai funkciókat
(alany, tárgy stb.)
a következő dián egy egyszerű angol-magyar példa
szemlélteti, hogy az ö-szerkezetek különbözősége ellenére
(ugyanis az angolban elöljárószós, míg a magyarban névutós
kifejezés található) a funkcionális jellemzőket ábrázoló f-
szerkezet szintjén azonos reprezentáció szerepel
4. 3. egy elöljárószós/névutós példa
PP különböző ö-szerkezetek PP
Pr NP NP Po
Det N Det N
near the box a doboz mellett
PRED ‘near/mellett <(OBJ)>’
OBJ PRED ‘box/doboz’
DEF +
PERS 3 azonos f-szerkezet
NUM sg
5. 4. leképezési kapcsolat a két szerkezet között
a következő dia az előző magyar példa felhasználásával szemlélteti,
hogy az ö-szerkezet és az f-szerkezet közötti megfeleltetési
(leképezési) kapcsolatot az ö-szerkezetben található
csomópontokhoz társított, legtöbbször egyenlőségekkel kifejezett
funkcionális annotációk biztosítják
a két alapvetően egyenlőségfajta a következő
↑=↓ -- ez a funkcionális fejet jelöli: azt kódolja, hogy az anya
csomópont funkcionális jegyei megegyeznek az adott csomópont
jegyeivel
(↑GF)=↓ -- ez azt fejezi ki, hogy az anya összetevő funkcionális
szerkezetében az adott csomópont milyen grammatikai funkciót tölt
be, pl. a következő dián ez szerepel: (↑OBJ)=↓, és azt kódolja, hogy
a PP funkcionális szerkezetében az NP tárgyi funkciójú
6. 5. leképezési kapcsolat a két szerkezet között
PP PRED ‘mellett <(OBJ)>’
(↑OBJ)=↓ ↑=↓ OBJ PRED ‘doboz’
NP P PERS 3
(↑PRED) =
NUM sg
↑=↓ ↑=↓ ‘mellett <(OBJ)>’
DEF +
Det N
(↑DEF)=+ (↑PRED)=‘doboz’
(↑PERS)=3 további annotációk:
(↑NUM)=sg (↑DEF)=+ a határozottság jegye
(↑PRED)= ‘ … ’ a szó jelentése
a doboz mellett (↑PERS)=3 a harmadik személy jegye
(↑NUM)=sg az egyes szám jegye
7. 6. leképezési kapcsolat a két szerkezet között
az előző diákon bemutatott funkcionális annotációk az LFG elméleti
keretében végzett elemzésekben megjelennek egyrészt az ö-
szerkezeteket létrehozó (ún. frázisstruktúra-szabályokban, más
néven: újraíró szabályokban), másrészt az ö-szerkezeti
reprezentációkban
az LFG-nek az általunk alkalmazott implementációs platformján, az
XLE-ben (Xerox Linguistic Environment = Xerox Nyelvészeti
Környezet), az annotációk csak a frázisstruktúra-szabályokban
vannak kódolva, és a jobb áttekinthetőség érdekében nincsenek
külön feltüntetve az ö-szerkezetben is (ez tehát csupán egy
megjelenítésbeli különbség mindenféle lényegi relevancia nélkül)
8. 7. a funkcionális szerkezet alapvető jellemzői
a korábban ismertetetteken kívül az alábbi tulajdonságok a kiemelten
fontosak
az f-szerkezeteket mindig szögletes zárójelek között ábrázoljuk
ezek a szerkezetek lényegében attribútum—érték párokból álló
mátrixok
egy-egy ilyen párban mindig a bal oldali elem az attribútum és a
jobb oldali az érték
mivel az f-szerkezet nyelvtani relációkat kódol attribútum—érték
párok mátrixaként, ezeknek a pároknak a sorrendje teljes
mértékben tetszőleges: mindegy, hogy melyik van alul vagy felül
egy attribútumnak lehet atomi értéke, pl. az 5. dián szereplő NUM,
PERS és DEF attribútumoknak atomi értékeik vannak, rendre: sg,
3 és +
9. 8. a funkcionális szerkezet alapvető jellemzői
más attribútumoknak komplex értékük van, ami azt jelenti, hogy
adott érték maga egy vagy több újabb, „beágyazott” attribútum—
érték pár, pl. az 5. dián ilyen az OBJ attribútum (a tárgyi funkció),
amelynek értékében van egy PRED attribútum (értéke: a főnév
jelentése), valamint az előző pontban említett három atomi értékű
attribútum: NUM, PERS és DEF
tekintettel arra, hogy a funkcionális fej jelölésnek (↑=↓) megfelelően
az anya csomópontnak és a fej csomópontnak megegyeznek a
funkcionális jegyei, a két elem f-szerkezete egybeesik, megegyezik,
például az 5. dián az OBJ attribútum értéke (a négy attribútum—
érték pár) a főnévi fejhez (N) és a teljes főnévi csoporthoz (NP) is
tartozó f-szerkezetrész
10. 9. a leggyakoribb attribútumok
egy predikátum által a vonzataihoz rendelt grammatikai
funkciók, amelyek a predikátum argumentumszerkezetében < és >
között vannak megadva: pl. az üt lexikai tétele: (PRED)=‘üt
<(SUBJ)(OBJ)>’
SUBJ alany
OBJ tárgy
OBL határozói vonzat
XCOMP jellegzetesen főnévi igenévvel kifejezett propozicionális
argumentum funkciója
COMP beágyazott, ragozott igék tartalmazó tagmondat
funkciója
PREDLINK a létige bizonyos, kétargumentumúnak felfogott
használatában a második argumentum funkciója
POSS a főnévi csoporton belül a birtokos összetevő funkciója
11. 10. a leggyakoribb attribútumok
nem vonzatfunkciók
ADJUNCT adjunktum (=szabad módosító), jellegzetesen ilyen funkciójúak
például a hely- és időviszonyokat kifejező összetevők
tekintettel arra, hogy ilyen funkciójú összetevőkből elvileg
tetszőlegesen sok lehet, az f-szerkezeti reprezentációkban
halmazként szokás szerepeltetni őket egymás alatt, kapcsos
zárójelek {…} között
FOCUS* a fókusz diskurzusfunkció új információt hordoz, jellemzően
valamilyen elem (kizáró) azonosítását fejezi ki
TOPIC* a topik diskurzusfunkció ismert információt hordoz, a mondat
„logikai alanyát” fejezi ki, amelyről a mondat állítása szól
mivel egynél több topik is lehet egy mondatban, a topikok is
kapcsos zárójelek közé kerülnek az f-szerkezetben
*megjegyzés: csak olyan összetevő kaphat diskurzusfunkciót, amelynek van
egyéb funkciója is (tehát vonzat vagy adjunktum)
12. 11. a leggyakoribb attribútumok
ATTRIB magyarázat ATTRIB magyarázat
NUM szám PRT-FORM az igekötő alakja
CASE eset TENSE igeidő
PERS személy NSEM a főnév szemantikai
jellemzője
PRED jelentés NSYN a főnév szintaktikai
jellemzője
NTYPE főnévtípus TNS-ASP igeidő-aspektus
VTYPE igetípus MOOD igemód
PRON-TYPE névmástípus CHECK bizonyos jegy meglétének
ellenőrzése
ADV-TYPE határozószó-típus COORD-FORM mellérendelés esetében a
kötőszó alakja
DEF határozottság
13. 12. általános megjegyzések
a 14. dia bemutat egy XLE-s f-szerkezeti reprezentációt, amelyen a
felsorolt attribútumok közül számos szerepel, ezen túlmenően az
alábbi általános jellemzőket is szemlélteti
a szögletes zárójelek előtti számok az adott f-szerkezetnek
megfelelő ö-szerkezeti csomópontok számai – ily módon
azonosítjuk, hogy mely csomóponthoz/frázishoz mely f-
szerkezet(rész) tartozik
a predikátumok argumentumszerkezetében a < és > között nem az
argumentumok grammatikai funkciója van feltüntetve, hanem az
adott argumentum számmal ellátott „feje”, és ugyanez a szám
jelenik meg a releváns grammatikai funkció értékét jelölő szögletes
zárójel előtt – pl. a 14. dián az iszik ige első argumentuma a 2:
varjú, és a SUBJ attribútum értéke előtt ugyanez a szám szerepel,
innen tudjuk, hogy a varjú az iszik alanya, ráadásul topik is
14. 13. általános megjegyzések
a 14. dián a SUBJ értékében a CASE nom, DEF +, NUM sg, PERS 3
attribútum—érték párok egy sorban szerepelnek, de ez csupán a
reprezentáció helytakarékosságát elősegítő XLE-s ábrázolási
konvenció (egyébként az illető párokat egymás alá kellene írni)
egy főnév(i csoport) lehet névmás is: ilyenkor a PRED ‘pro’ jelölés
használandó
a mellérendelt tagmondatokat is halmazként, kapcsos zárójelek
között tüntetjük fel
a 14. dián a második tagmondat igéjének az ábrázolása: el#repült –
itt a # szimbólum azt jelzi, hogy a magyarban az igekötő és az ige a
mondatban (ö-szerkezetben) különválhatnak egymástól (vö. a varjú
nem repült tegnap el), de az XLE az f-szerkezetben „összefűzi” őket