2. ELHELYEZKEDÉS
A Visegrádi-hegység a Dunakanyarban fekvő hegyvonulat, amely
földrajzilag az Északi-középhegység része, geopolitikai szempontból
viszont többnyire a Dunántúli-középhegységhez sorolják.
3. GEOMORFOLÓGIA
A Visegrádi-hegység földtanilag a Börzsönnyel rokon, miocén
kori vulkanikus eredetű andezitből épül fel. A Visegrádi-hegység
fejlődése a triászig vezethető vissza; a terület több mint 200 millió
éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben
szárazföldi üledékképződés színtere volt.
Börzsöny
5. DUNA-KANYAR
A jellegzetes dunakanyari kép is a terület része.
A Duna, miközben a Visegrád és a Börzsöny akár
200-300 métert is kiemelkedett, ezzel lépést tartva
mély szakaszos teraszt vésett ki.
6. VÍZRAJZ
A térség vízrajzát alapvetően a Duna határozza meg. A Visegrádi-
hegységben a vulkanikus kőzetek nem engedik át oly könnyen a vizet, így
ez a vidék alkalmasabb a patakok kialakulására. Ezek a patakok kis
vízhozamúak és mind a Dunába folynak.
A hegységben számos forrás is fakad
Dera-patak
A Dera-patak Pilisszentkeresztnél több patak összefolyásából képződik.
Az andezitből, az andezit tufa és ezeknek zárványaiból származnak a
patakhordalékban nagy mennyiségben előforduló színes szilikátok.
8. BARLANGJAI
Egyik jellemző barlangképző tényező a
hegységben a kőzetcsuszamlás, például a Vasas-
szakadékban.
9. A VISEGRÁDI-HEGYSÉG 10 MÉTERNÉL
HOSSZABB BARLANGJAI:
1. Disznós-árki-barlang - 64 m
2. Vasas-szakadék I. sz. barlangja – 50 m
3. Apát-kút-völgyi-barlang – 40 m
4. Vasas-szakadék III. sz. barlangja - 29,5 m
5. Vasas-szakadék IV. sz. barlangja – 25 m
6. Vasas-szakadék II. sz. barlangja – 25 m
7. Ötlyukú-barlang – 18,5 m
8. Kőtorony-alatti-barlang - 16 m
9. Domini-barlang – 15,9 m
10. Dömör-kapui-barlang – 13 m
11. Hársas-zsomboly – 10,5 m
12. Varga-lyuk - 10 m
13. Tűfok-barlang - 10 m
10. DISZNÓS-ÁRKI-BARLANG
A hegység leghosszabb barlangja
Hossza: 64 méter.
A vulkáni hamu- és törmelékszórási eredetű tufából álló hegyoldal
megcsuszamlása vagy omlása során keletkezett a kőtömbök közé
záródott rések formájában.
11. A VASAS-SZAKADÉK I. SZ. BARLANGJA
A Vasas-szakadék I. sz.
barlangja a Visegrádi-
hegységben, Szentendre térs
égében található. A Visegrádi-
hegység második
leghosszabb, természetes
kialakulású barlangja. Egyéb
elnevezései: Vasas-hasadék
barlangja, Vasas-szakadék
barlangja, Vasas-szakadéki
1.sz. barlang, Vasas-
szakadék üregei.
13. RÁM-SZAKADÉK
A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy (mely magassága
eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is
kevesebb) bemutatja a különböző vulkáni rétegeket. A puha
tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb
lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki.
14. NÖVÉNYZET – DUNA-KANYAR
A kistáj potenciális vegetációját a puhafa- és keményfa ligeterdők
jelentik. A növényzet állapotát meghatározó tényező a vízszint és
annak ingadozása.
Vízállásos helyeken:
Mocsári nőszirom Magas útifű
