2. Bevezetés
●
Mit is tud az új világháló a gyakorlatban? Képzelje el, hogy nem csak elektronikus levelezését, hanem kedvenc internetes linkjeit, határidőnaplóját, dokumentumait,
fényképeit, videó- és hangfájljait is bárhol, bármikor elérheti az interneten egy azonosító és egy jelszó megadása után.
●
A webböngészőben megnyíló virtuális munkaasztalon minden úgy és ott lesz, ahogyan és ahol az utolsó kijelentkezés előtt hagyta - nem számít, hogy otthoni vagy
munkahelyi számítógépén, egy barátjánál, egy netkávézóban, vagy laptopján, kéziszámítógépén, okostelefonján nézi-e meg.
●
Mondhatjuk úgy is,hogy „szoftverek helyett szolgáltatás.”Egy kattintás a szöveges dokumentumra, és a szintén a böngészőben elinduló szövegszerkesztőben
folytathatja rajta a munkát. Kedvére böngészheti kedvenc weboldalait, és vehet fel új linkeket a gyűjteménybe. Bejegyezhet egy találkozót a naptárába, vagy
módosíthatja annak időpontját. Levelet vagy üzenetet küldhet ismerőseineki, miután kikereste elérhetőségüket a címtárból.
●
Mindezeket úgy teheti meg, hogy nem kell magával hurcolnia dokumentumait CD-n, DVD-n vagy egy winchesteren, és nem is kell telepítenie a kezelésükhöz
szükséges szoftvert. Fájljai ugyanis egy internetes szerveren tárolódnak majd, az őket megnyitó alkalmazás pedig a kiszolgáló szerveréről fut majd. Ön csak a
böngészőablakból vezérli az egész folyamatot - bárhol is van, bármilyen típusú számítógép előtt is ül éppen.
●
Sőt, nem csak saját dokumentumaihoz férhet hozzá: mások is megoszthatják azokat önnel, mint ahogy ön is elérhetővé teheti mások számára azt, ami kell.
"Megmutathatja" barátainak határidőnaplóját, ahogy ők is, így közös programjaik ugyanott jelennek meg, de szervezheti így a munkát kollégáival is, a neten megosztva
a közösen alakított dokumentumot. Elérhetővé teheti barátai számára a közös nyaraláson készült fényképeket, ahogyan ők is sajátjaikat, így egy közös virtuális
albumban lapozgathatják őket.
●
De nem csak ismerősökkel, munkatársakkal, családtagokkal osztozkodhat, hanem ismeretlen netezők millióival is. Hogy mire jó ez? Képzelje el, hogy úgy választ
éttermet, szállodát, vagy autót, hogy elolvashatja vele kapcsolatban "ismeretlen ismerősei" ajánlását - és ön is megoszthatja velük tapasztalatait. Képzelje el, hogy úgy
böngészi a netet, hogy az önnel azonos érdeklődésű netezők válogatják, pontozzák, mnősítik a meglátogatott oldalakat, elolvasott híreket - amelyeket átrágva ön is
minősíthet a többiek számára. Mindenki bedob valamennyit a közösbe, és ki is vehet belőle.

3. Története
● A Web 2.0 kifejezést Tim O'Reillynek tulajdonították még 2004-ből, ám
valójában Dale Dougerthy és Craig Line használta egy
előadásábanTörténete az 1980-as években kezdődik, amikor Tim Berners-
Lee 1990-ben elkészítette az első webböngészőt és weboldalakat. A
kezdetben csak Web 1.0-ként emlegetett első változat csak elérhetővé tett
egy könyvtárszerkezetet, amely HTML-oldalakat tartalmazott, és linkek
segítségével lehetett ezek között navigálni. A következő fejlődési
szakaszban a szerveren egy program lefuttatását követően mindig más és
más oldal jelent meg, vagy egy adatbázisból gyakran frissítve készítették
el a HTML-oldalakat, Ezt a szakaszt nevezzük Web 1.5-nek. Maga a Web
2.0 története 2002-re nyúlik vissza, amikor az RSS, a blogok megjelenését
kezdték fokozatosan elfogadni a weben.
●

4. Szintek
O'Really szintjei:
●
3-as szint: a leginkább web 2.0 központú vállalkozások és alkalmazások, melyek csak
az interneten léteznek. A hagyományos emberi kommunikációjukat igen erősen
lecsökkentik és minden tevékenységüket átteszik a web 2.0-s lehetőségekre; valamint a
növekedésüket is kizárólag ennek köszönhetik. O'Really szerint ilyenek: eBay,
Craigslist, Wikipedia, Del.icio.us, Skype, Dodgeball és a Google AdSense.
● 2-es szint: olyan alkalmazások, melyek képesek internetes kapcsolat nélkül is
üzemelni, de teljes mértékben csak a weben képesek üzemelni. O'Really szerint erre
ideális példa a Flickr fotó-megosztó közössége, melyet a tagok építenek fel.
● 1-es szint: az alkalmazások alapvetően a saját gépen üzemelnek, de képesek internetre
is lépni. Példák: Google Docs és Apple iTunes.
● 0-ás szint: az alkalmazások ugyanúgy működnek nettel, mint anélkül. O'Really szerint a
példák: MapQuest, Yahoo! Local és a Google Maps. (habár a trérkép-alkalmazásokat az
egyes felhasználók inkább a 2-es szintbe sorolják be).
● Az olyan nem webes alkalmazások, mint az e-mail, az azonnali üzenetküldés és a webes kívüli
telefonhívás nem tartoznak bele ebbe a hierarchiába
●

5. Fogalma
● A Web 2.0-t többféleképpen lehet definiálni. Definiálhatjuk úgy is, hogy a Web
2.0 olyan internetes szolgáltatások gyűjtőfogalma, melyek elsősorban a
közösségre épülnek, vagyis a felhasználók közösen készítik a tartalmat, vagy
megosztják egymás információit. Egy másik meghatározás szerint a Web 2.0
egy jelenség, ami van, történik velünk amely napjainkban is történik a
webbel.Egy másik fogalom:A web 2.0 (vagy webkettõ) kifejezés olyan második
generációs internetes szolgáltatások gyûjtõneve, amelyek elsõsorban a
közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy
megosztják egymás információit, és a megfelelõ topikban teszik fel kérdéseiket.

6. Kapcsolódó fogalmak:
●
Tartalommegosztás (sharing): egyes információkat, híreket, linkeket ajánlanak fel egymás számára a userek. Az információ kiajánlása teljesen jogszerű, de a tartalmak, illetve a filmek,
zenék,, stb. megosztása már kemény jogi problémákat vet fel! (Képmegosztás: www.Flickr.com, www.picasa.com, www.indafoto.hu; Videómegosztás: www.indavideo.hu, www.youtube.com,
www.videa.hu; Linkmegosztás: www.delicious.com, www.linklist.hu)
●
Blog (internetes napló): a klasszikus „csajos” naplók internetes megfelelője. Bárki szabadon megírhatja gondolatait, ötleteit, a vele történteket. Ez a klasszikus blog. Ennek logikus
továbbfejlődése az, amikor az eddig passzivitásra kárhoztatott olvasók már hozzá is szólnak az egyes cikkekhez, illetve beírásokhoz. (www.freeblog.hu, www.freevlog.hu, www.blog.com)
● Címkefelhő (tag cloud): az adott oldalon előforduló, leggyakrabban használt linkek gyors és érthető összefoglalása. Minél nagyobb egy szöveg, annál fontosabb, illetve annál többször
használják! (Kép: saját honlapom címkefelhője a www.tagcloud-generator.com honlap segítségével)
●
Fórumok: az azonos érdeklődési körű emberek közötti aránylag laza kapcsolati lehetőség. Mindenki akkor nézhet rá, amikor éppen van ideje és reagálhat is. (forum.sg.hu,
www.freeforum.hu, forum.index.hu)
●
On-line irodai alkalmazások: a klasszikusan a saját gépen telepített programok helyett irodai alkalmazásokat lehet futtatni a weben egy böngésző segítségével – valamint határidőnaplót is
lehet használni. (pl.: Google Docs, Google Calendar)
●
Wikipédia , illetve wikik (ingyenes tudástárak): ezek a szabadon fejleszthető tudástárak. Hozzáférésük általában ingyenes. Eleinte nem igazán a pontosságukról voltak híresek, mivel
alapértelmezésben szabadon, bárki által szerkeszthetők. (www.wikipedia.org)
●
Aukciós, illetve on-line kiskereskedelmi oldalak (www.vatera.hu, www.teszvesz.hu; www.ebay.com; www.paypal.com) Itt a klasszikus nagykereskedői/áruházi oldalakkal szemben
gyakorlatilag bárki szabadon eladhat, illetve megvehet bármit – apróságtól kezdve egészen pl. házakig.
●
RSS, illetve egyéb tartalomszolgáltatás: a klasszikus hírportálok külön lehetőségként felajánlják a híreik és cikkeik rövidített verzióját – a teljes anyagra való kattintási lehetőséggel. Így nem
kell mindenkinek minden nap végignéznie az összes „kedvenc” oldalát, hanem csak az őt érdeklő gyorshírekből a lényeget.
●
Híreket újrakeverő, illetve szűrő egyéni oldalak: ezeket az egyes felhasználó egyéni ízlése szerint válogathatja össze, illetve konkrét tartalmi blokkokból állíthatja. (www.iGoogle.com,
www.netvibes.com, www.hirfigyelo.hu)
●
Podcasting: A felhasználók feliratkozhatnak az adott anyag újdonságait tartalmazó feed-ekre (mik általában MP3 állományok). 2004 körül vált népszerűvé a hotdozható lejátszók
elterjedésével (pl.: iPod) A podcasting igen egyszerű teszi, hogy otthon, saját ízlése szerint előállított „rádióműsorát” feltegye a Netre és a hallgatóit egyszerű RSS-hírekben tájékozztassa az
újdonságokról.
●
On-line fájl-szolgáltatók: a netre feltett állományok között lehet böngészni, illetve a tartalmakat nem kell magunkkal hurcolni, hanem simán a világhálón tárolhatjuk azokat. (www.box.net,
www.data.hu, docs.google.com)
●
On-line játékok: ezek a játékok többnyire egy kisebb telepítő fájllal rendelkeznek a saját gépen, de az alkalmazás lényege, hogy a netre csatlakozva játszhassunk a hasonló érdeklődésű
játékosokkal. Szinte valamennyi komolyabb stratégiai-logikai, valamint lövöldözős játéknak van ilyen hálózati üzemmódja. Ennek kicsit komolyabb megvalósítása a 3D-s virtuális világok
létrehozása, ahol a játékosok által generált karakterek (avatorok) mászkálhatnak és kommunikálhatnak. Egyik igen sikeres üzleti modell a virtuális játékosoknak valódi pénzt is kifizető
Second Life. (www.secondlife.com)
● On-line térképalkalmazások: a valódi forgatható térképek mintájára a világhálón is megjelentek a jobbnál jobb térképek. (Google Maps, Yahoo! Maps, IndaGeo) Ennek logikus
továbbgondolása a felhasználók autóiban üzemeltethető GPS, ami a térképet megfelelő vevőkészülék segítségével jelenteti meg és javasol útvonalat a sofőr számára.
●
Webes alkalmazások: kizárólag a weben létező, máshol nem is telepíthető programok (API). Ennek újabb verziójában a felhasználók maguk is írhatnak programokat (nyito

7. Technológiák
●
Az olyan újabb generációs internet technológiák, mint az Ajax, Adobe Flash, Flex, Java, MS Silverlight és a Curl kifejlesztették a böngésző-alapú alkalmazásokkal javíthassák a felhasználói
felületet. Ezen technológiák megengedik, hogy nem az egész böngészőt frissítsék fel, hanem csak annak egy kisebb részét.
Szerver-oldali szoftverek: A gyakorlatban a web2.0-ás alkalmazások egy létező szerverre épülnek, de valójában sokkal többek, mint egy sima szoftver. Ezen webes alkalmazások a gyakorlatban
sokkal erősebb adatbázist és munkafolyamat-támogatást igényelnek a hagyományos programokhoz képest, mivel csak így tudnak teljes eredményességgel működni.
●
Kliens-oldali szoftverek: A web 2.0 által nyújtott lehetőség, hogy a userek a szerver oldali adatokkal dolgozzanak, az egyes felhasználók képességétől függ.Ez megtörténhet egyszerű HTML-
oldalakba ágyazott lekérdező-táblázatokon keresztül, de működhet valamilyen script-nyelven is (pl: JavaScript/Ajax) vagy esetleg Flash, Curl vagy Java Appleten keresztül is. Ezen technológiák
egyszerre teszik lehetővé, hogy a kliens-oldali számítógép csökkentse a szerverek leterheltségét és megnövelje az alkalmazások hatékonyságát.
●
XML és RSS: A web2.0 szószólói azt tarthatják az új internet legfőbb erényének, hogy a különböző szabványok gyakorlatilag teljesen egybefolynak és szinte bármelyik szabványt szinte bárhol
lehet használni. A lényeg: a minél jobb áttekinthetőség és a minél egyszerűbb kezelhetőség. Ezt a közös hivatkozási alapot teremti meg az XML formátum! A hordozhatóságot biztosító
protokollok mindegyike ismeri és támogatja az XML-protokollt, például az RSS (Really Simple Syndication = tényleg egyszerű szabvány), RDF (mint az RSS 1.1 verziója), és az Atom hírolvasó. A
fejlesztők ezen technológiákat a web 2.0 felhasználhatóságával és barátságosabbá tételének fejlődésével úgy jelenítették meg, hogy a hagyományos RSS-ikont lecserélték a a Feeds-ikonra.

8. Alkalmazások
● Példák web 2.0-ás alkalmazásokra:
● Facebook, IWiW, MySpace, Wikipedia,
Youtube, del.icio.us, Digg, Twitter, Google
Maps, Orkut, Flickr, Tumblr, LinkedIn, RSS,
Picasa, Skype, eBay, MyVip, online irodai
alkalmazások, fórumok, blogok...
● ...és bármi, ami közösségi és interaktív.
●

9. A fejlődés iránya: web 3.0
● A fejlődés iránya: web 3.0
●
A web 3.0 kifejezést John Markoff használta először a New York Times hasábjain 2006-ban. Olyan internetes alkalmazások harmadik nemzedékét értette ez alatt, amik „értelmesnek”, illetve „intelligensnek”
nevezhetők, például: jelentéstani keresés, mikro-formátumok, természetes nyelvi jelentéstartalmú keresés, adat-bányászat, keresési és egyéb ügynökök (botok), stb. Lényeg: az internet egyre személyesebbé,
használhatóbbá tétele.
●
● Lényeges elemei:
●
● tartalom (content)
●
kereskedelem (commerse)
●
közösség (community)
● kontextus (context)
●
személyre szabottság (personalisation)
● mélységi keresés (vertical search)
●
Ezek kombinációjaként alakul majd ki (hamarosan) a web 3.0!
●
●
A web 1.0 a világháló dotcom lufi kipukkadásáig tartó idejére, a hőskorra vonatkozik: online kereskedelem alapjai létrejöttek, megalakultak és megerősödtek a nagy internetes cégek (Yahoo!, Amazon.com, eBay),
adás-vételi szokásaink átalakultak, a keresés természetes tevékenység lett a világhálón. Itt még nem a gazdaságot nem rengette meg alapjaiban az internet, de már jelentős lökést adott neki.
●
●
A web 2.0 az ezredfordulót követően lett megkerülhetetlenül fontos. Korábban soha nem látott jelenség kezdett meghonosodni: kicsi, alig pár fős cégek hoztak létre világsikerű weblapokat. Jellemző lett a
közösségi gondolkodás, a hálózatépítés, az on-line kapcsolatteremtés és a webes barátkozás. (Myspace, Facebook, Iwiw.hu, számtalan blog, stb.) A hálót a tartalom robbanásszerű bővülése miatt megtanultuk
okosan kihasználni, de a hagyományos média (újság, televízió, rádió) még inkább kedvelte a klasszikus egyirányú adatközvetítést. Igaz, hogy azon média, akik nem vagy alig figyeltek a fogyasztóikra, gyorsan
csődközelbe kerültek és így rákényszerültek a kétirányú kapcsolatok megteremtésére! Ez már nem csak divatos szlogen volt, hanem létszükséglet!
●
●
A hagyományos széleskörű (horizontális) keresések helyett egyre-másra felbukkantak a mélységi (vertikális) keresők is; valamint feltűnt és hamarosan piacvezető lett a Google, ami részben egyesíti a két keresési
módszert. Feltűnt a nyelvi, illetve területi szűkítés lehetősége is, így minden eddiginél sokkal hasznosabb találatokat kaphattunk. A keresőmotor jobbá tétele minden, ezzel foglalkozó cég alapvető érdeke lett, így
egyre gyakoribb lett, hogy a felhasználói interakciókat figyelik, továbbá egyre gyakrabban adtak lehetőséget visszajelzésre.
●
● Többen nem egészen alaptalanul egyenlőségjelet tesznek a web 3.0 és a személyes internet közé. Ezek az új, jelentés-alapú technológiák valóban fontosak, mivel egymástól gyakorlatilag független kicsi adatokat
kapcsolnak össze, illetve helyeznek új összefüggéshalmazba, miáltal kezelhetőbbé, emészthetőbbé teszik az információt. Az új internet azonban ettől függetlenül, leginkább az integráló szerepe miatt kerül a
figyelem középpontjába. Az eddigi, részekre (honlapokra) tagolt internet helyett egységesen és földrajzi helytől, valamint hozzáférési módszertől függetlenül tudjuk kihasználni az informatikai technológia adta
lehetőségeket. Az eddig időnként széttagolt és gyakran áttekinthetetlen információforrások összefonódnak és egyre inkább előtérbe kerül a személyre szabott megjelenés, illetve üzleti szempontból megjelennek a
kifejezetten személyre szabott ajánlatok. Ehhez persze minden eddiginél pontosabb, finomabban megírt és gyorsabb algoritmusok kellenek.
●
●

10. ● Készítette:Veszely András
Testnevelő-Edző
w628ni