52838472 betegsegek-lelki-okai

reinkarnáció - ASZTRÁLUTAZÁS - új energia

A betegség egy hibás gondolat - Lelki bajok testi tünetekben
Hozzáadta: Szerzõ: Hajós Anett, pszichológus
2008. April 22. Tuesday 10:31
Utolsó frissités 2009. May 11. Monday 13:27

Lelki bajok testi tünetekben

A pszichoszomatikus betegségek

Vaskos orvosi kartonok, számos kivizsgálás és negatív leletek ellenére sem szûnnek panaszai. Nem képzelõdik,
mégis tünetei megmagyarázhatatlanok - nem ritka eset. Ha szerencsénk van, van, valaki kideríti: pszichoszomatikus a
panasz... Hát az meg mi?

Megmagyarázhatatlan testi tünetek?

A "pszichoszomatikus orvoslás" a testi, lelki, társadalmi kölcsönhatásokat is vizsgálja az emberi betegség
keletkezésében, lefolyásában és kezelésében. Hiszen, ha a test súlyos betegségben szenved, az kihat a lélekre is
- de ez fordítva is igaz.

Megmagyarázhatatlan testi tünetnek nevezzük az olyan testi tüneteket, amelyeket a szakemberek nem tudnak
hagyományos orvosi diagnosztikus címkével ellátni. Ezek azok a tünetek, melyek megfelelõ kivizsgálás után nem
értelmezhetõek teljes mértékben valamely ismert betegség tüneteinek, vagy nem tulajdoníthatóak valamely kémiai anyag,
önkényesen alkalmazott drog vagy orvos által elõírt gyógyszer hatásának. Illetve, ha sikerül is a tünetek alapján diagnózist
felállítani, a testi panaszok és az általuk okozott egyéb következmények (például: társas élet beszûkülése,
munkaképesség csökkenése) fokozottabbak annál, amit a betegség indokolna. Ez a "kizárásos diagnózis" nem azt írja
le, hogy mi a zavar, hanem azt, hogy mi nem, és így nem ad támpontot az orvos számára a beteg kezeléséhez.

A megmagyarázhatatlan testi tünetek - ún. szomatizáció vagy funkcionális kórképek - olyan súlyosak lehetnek, hogy
akadályozzák, sõt lehetetlenné teszik a normális életvitelt, és az érintett személyre, közvetlen környezetére, az
orvosra, az egészségügyre és a társadalomra komoly terhet rónak.

A pszichoszomatikus betegségek elnevezés a test (görögül szóma) és a lélek (psziché) kölcsönhatásának zavarára utal. A
pszichoszomatikus betegségek mechanizmusa - azaz a test és lélek megváltozott kölcsönhatásának mechanizmusa
máig sem teljesen feltárt.

A pszichoszomatikus tünetek keletkezése a legtöbb esetben megoldatlan lelki vagy szociális problémák jelenlétére utal,
amelyek szomatizáció útján adnak jelzést.

Önrontó kör

A pszichoszomatikus beteg igen hamar egy saját maga által gyártott önrontó körbe kerülhet. Mivel figyelmét minduntalan
testi történéseire irányítja, melyek jelentõs szenvedést okoznak neki; ezeket kórosnak minõsíti, a tünetek az élmény
szintjén felerõsödnek. Így meghatározója lesz a tünet a beteg mindennapjának, mely fokozott betegszerephez, és ennek
megfelelõ viselkedéshez vezet.

A pszichoszomatikus zavarokban is - csakúgy, mint krónikus betegség esetén - a beteget az általa megélt testi
szenvedés készteti panaszra, emiatt keres segítséget, és kerül gyakran "önrontó körbe" az egészségügyben is. E betegek
szokványos karrierje, hogy vaskos orvosi kartonjaikkal, negatív vagy panaszaik súlyosságát nem magyarázó
leletekkel, megfelelõ ellátás híján nem szûnõ panaszaikkal reménytelenül járják köreiket az orvosi rendelõkben, sokszor
indulatokat váltva ki tehetetlen orvosaikból a - leginkább velük és miattuk - zsúfolt orvosi rendelõkben. Az orvos
tehetetlenségéért, kudarcáért, hiábavaló fáradságáért és a költséges vizsgálatokra "kidobott" összegekért a
beteget okolja, a beteg pedig, aki panaszaira sem magyarázatot, sem kezelést nem kapott, szenvedéseiért és a
http://www.asztralutazas.hu Támogató: Joomla! Generálás: 20 March, 2011, 12:58


felesleges körökért az orvost hibáztatja. A kölcsönös frusztráció nemegyszer nyílt ellenségeskedéssé fajul, és a beteg - ha
még nem vesztette el a gyógyulásba vetett reményét - új orvost keres.

A beteg-karriert tovább követve: a kedvezõtlen orvos-beteg kapcsolat rontja a beteg társas helyzetét; a családtagok a
beteget éppúgy hajlamosak bûnbakként elítélni, mint az orvos. Ez a helyzet; a negatív légkör és az igazságtalan
megítélés tovább súlyosbítja a beteg állapotát.

a megmutatkozik

Az orvosi rendelõket felkeresõk nagy százalékban általános közérzettel kapcsolatos problémákkal jelentkeznek. A
zavarok felét pszichoszomatikus panaszok teszik ki, és ezek szervekre gyakorolt hatásait orvosilag nem lehet mérni.

Általában a következõ lelki eredetû közérzeti zavarok merülnek fel: megmagyarázhatatlan félelem, alvászavar, depresszió,
idegesség, tespedtség, zavartság, kimerültség, érdektelenség, szexuális örömérzet csökkenése. Igazi szervi
problémák nélkül további szervi mûködésbeli zavarok alakulhatnak ki, például légzési-, keringési zavarok, gyors
szívdobogás, ájulás, azonosíthatatlan eredetû fejfájás, hát- és gerincfájdalmak, emésztési zavarok, étkezési
panaszok - hasmenés, székrekedés, hányás, testsúlyváltozás -, szexuális zavarok, bõrtünetek, és még hosszan
sorolhatnánk.

Ha az említett tünetek nem figyelmeztették eléggé az alanyt, akkor "van idõ arra", hogy a pszichoszomatikus betegség is
megjelenjen. A legismertebbek: gyomor-, nyombélfekély, vastagbélgyulladás, savtúltengés, bizonyos mozgásszervi
és nõgyógyászati kórok, bronchiális asztma, infarktus, magasvérnyomás, verõeres elzáródásos betegségek, allergiás,
gyulladásos bõrelváltozások, táplálkozási zavarok - ásványianyag- és vitaminhiány, szénhidrátok, fehérjék,
zsírok nem megfelelõ aránya a szervezetben. Ezen a szinten már elkerülhetetlen az orvosi, kórházi ellátás igénybe
vétele és az életmódváltás.

Többtényezõs háttér

A klinikusok valaha úgy gondolták, hogy a megbetegedéseknek csak egy meghatározott köre tartozik a
pszichoszomatikus zavarok közé. Ilyenek például a gyomorfekély, asztma, a krónikus fejfájás, a magas vérnyomás
és a szívkoszorúér betegség. Az újabb kutatások azonban bebizonyították, hogy a szervi betegségek igen széles
körét okozhatják pszichoszociális és fizikai tényezõk kölcsönhatásai.

A stressz tehát nem csak ezen "hagyományos" betegségek formájában károsíthatja a fizikai egészséget, hanem
más - különösen vírusos és bakteriális fertõzések következtében fellépõ - betegségek kialakulásához is hozzájárulhat.

Mely tényezõk játszanak szerepet a pszichoszomatikus zavarok kialakulásában? Elõfordul, hogy az emberekre háruló
társadalmi, szociális vagy családi terhelés eredményez ilyen zavarokat. A stressz bármilyen formában
megjelenhet: háborúk, természeti katasztrófák, szociális körülmények, súlyos betegség, haláleset, válás,
munkahely elvesztése stb.. Vannak bizonyítékok amellett, hogy bizonyos szükségletek, érzelmek, megküzdési stílusok is
növelhetik a pszichoszomatikus zavarok kialakulásának valószínûségét. Ezek szerint, ha "túlzottan" reagálunk egy
minket érõ stresszre, melegágyat biztosítunk az ilyen zavarok kialakulásának. Azonosítottak a kardiológusok egy
bizonyos személyiségtípust, amelyhez tartozó embereket az állandó ellenségeskedés, cinikusság, türelmetlenség,
törtetés és versengés jellemez. Náluk a világgal való kapcsolatukból adódó folyamatos stressz vezet kardiovaszkuláris
betegségekhez.

A test gyengesége

Biológiai tényezõk is szerepet játszanak a pszichoszomatikus betegségek kialakulásában: ilyenek a vegetatív
idegrendszer mûködésében fennálló zavarok. Ha valakinek túlságosan könnyen ingerelhetõ vegetatív idegrendszere van,
akkor lehet, hogy túlzott válaszokat ad a legtöbb ember számára enyhén stresszkeltõ helyzetekre is, elõidézve ezzel
egyes szervei károsodását. Lehetnek az embereknek szomatikus gyenge pontjaik, olyan szerveik, melyek eleve
elégtelenül mûködnek, vagy stressz hatására válnak azzá. Például a gyenge gyomor-bélrendszerrel rendelkezõ
emberek gyomorfekélyre hajlamosak. A szervek hibás mûködése lehet egyéni biológiai reakciók eredménye is. Vannak,
akik stressz hatására verítékezni kezdenek, másoknak megfájdul a hasa, felgyorsul a szívverése, illetve a
vérnyomása emelkedik meg. Ezek az "eltérések" hiába normálisak, az ismételt igénybevétel kimerítheti az adott
szervet, s betegséghez vezethet. Kimutatták például, hogy vannak, akik az átlagosnál gyakrabban reagálnak a


stresszre átmeneti vérnyomásemelkedéssel. Õk nagyobb valószínûséggel lesznek hipertóniások is. Mások az
átlagosnál több gyomorsavat választanak ki, náluk valószínûleg a gyomor nyálkahártyája fog annyira károsodni,
hogy fekély alakul ki.

"Testnyelv"

Azzal párhuzamosan, ahogy a klinikusok ráébredtek a pszichés tényezõknek a szomatikus zavarokban játszott
szerepére, megjelentek a testi betegségek pszichológiai gyógymódjai is. Így a gyógyításban nagyon fontos szerep jut a
pszichiátereknek, pszichológusoknak, pszichoterapeutáknak is.

A családterapeuták szerint egy tünet sokszor azért érthetetlen - és ezáltal gyakran gyógyíthatatlan vagy kezelhetetlen -,
mert hiányoznak a jelentése megfejtéséhez szükséges információk. Szerintük a pszichoszomatikus zavart csak abban a
környezetben lehet megérteni, ahol elõfordul. Így a "pusztán biológiai tünet" összekapcsolódhat több olyan tényezõvel, melyet
számításba kell venni - például a családban uralkodó érzelmekkel és a családi kapcsolatok minõségével. Ennek
fényében "újraolvashatóvá" válik a tünet, immár teljesebb jelentéssel. Ez a családterapeuták szerint annyit tesz,
hogy ha kiterjesztik figyelmüket a betegrõl a családtagok közötti kapcsolatrendszerre, akkor a pszichoszomatikus tünet
jócskán veszít titokzatos megfejthetetlenségébõl, és teljesebb értelmet nyer.

A pszichoszomatikus tünet egyfajta kommunikáció olyan körülmények és szabályok között, ahol a tünet megjelenik és
állandósul. A tünet tehát "beszél": kifejez egyfajta szimbolikus értelmet. Ezért azt mondhatjuk, hogy a beteg teste szó
szoros értelemben "kommunikál", hiszen a test üzenete hat arra a közegre, melyben megjelenik.

Mindez, a családi környezet hangsúlyozása azonban nem jelenti azt, hogy a biológiai elváltozást figyelmen kívül lehetne
hagyni, hanem azt, hogy a biológiai tény önmagában nem igazolja teljes valójában a jelenséget. Az alábbi eset is ezt
példázza.

A kislány, aki a konfliktustól való félelmében nem kap levegõt

Marina 11 éves kislány, négyéves korától asztmás rohamai voltak. A hosszadalmas kórházi kivizsgálások,
gyógyszeres terápiák csak enyhe javulást eredményeztek nála. A betegséget krónikusnak nyilvánították, olyannak,
amit általában "kezelhetetlen" asztmának hívnak. Végül egy pszichológus a családtagok húzódozását legyõzve
családterápiát javasolt.

A terápiás üléseken a szülõk igyekeztek egy nagyon egységes, nézeteltérések nélküli családi képet mutatni, amelyben
minden rendben lenne, ha nem kellene Marina súlyos betegsége miatt aggódni. Próbálták távol tartani maguktól azt a
gondolatot, hogy a kislány rohamaiban érzelmi tényezõk is közrejátszhatnak. Mindvégig hevesen bizonygatták, hogy a
családban teljes egyetértés és összhang uralkodik. Ahogy felbukkant valami feszültség, visszazárkóztak, mindkét szülõ
és Marina nõvére is, hogy a családi egység mítoszát õrizzék. Valójában úgy tûnt, hogy Marina betegsége
egyértelmûen magára vonta az egész család figyelmét, ugyanakkor, mint egy takaró, elrejtette a feszültségeket. A
terápia során egyszer a szülõk élénkebben kezdtek kommunikálni egymással, és ahogy a feszültség nõtt, Marina
asztmás rohamot kapott, ami azonnal leállította az éppen kitörõ veszekedést - hiszen a szülõk riadtan a kislánnyal
kezdtek foglalkozni. Kiderült tehát a család alapszabálya: tilos veszekedni. Minden nézeteltérést fenyegetõnek
éreztek a családi egységre nézve, félvén, hogy az fölbomolhat. Marina betegsége békítõ és stabilizáló tényezõ: a
családot mozdulatlanságban tartja. Ha nincs nézeteltérés, marad a családi békés egység, és állandósítja a
kislányban tünetét. Kevés tehát a levegõ ebben a családban, a félelem mindenkinek a légzését akadályozza. A
terápiában a terapeuta segítségével azon dolgoztak, hogy újra szabadon lélegezhessenek (Onnis, olasz
családterapeuta esettanulmánya).

Az említett eset is azt példázza, hogy a pszichoszomatikus zavarok akár segíthetik is az alkalmazkodást, sõt lehetnek
"helyénvalóak" is, ha az adott rendszeren belül - jelen esetben a családban - nézzük õket.

Forrás:

Kulcsár Zsuzsanna (szerk.) (2004): Megmagyarázhatatlan testi tünetek. ELTE, Budapest.

Onnis, L. (1993): A pszichoszomatikus zavarok rendszerszemlélete. Animula, Budapest.

Dátum: 2006. február 17.



Forrás: HáziPatika.com

A betegség egy hibás gondolat

BETEGSÉGEK LELKI OKAI

Agyalapi mirigy – Irányítóközpont (mások irányítanak).

Ajakrák – Lenyelt sérelmek, mások hibáztatása.

Alhasi görcsök – Félelem, bizonytalanság.

Alkoholizmus – Talajvesztettség, értéktelenség tudata. Lelkiismeretfurdalás. Az Én elutasítása.

Allergia – Fél, hogy… Lemondás a hatalomról. Kire vagyok allergiás? Teremtõ elementálok fel nem
ismerése.

Angolkór – Érzelmi alultápláltság. Szeretet és biztonság hiánya.

Aranyér – Múltból átmentett harag. Zavarok az elengedésben. Leterheltség, aggódás a határidõk miatt.

Ágybavizelés – Rettegés az egyik szülõtõl (lehet karmikus emlékkép).

Ájulás – Félelem. Erõt meghaladó feladat. Nem akarok tudomást venni a külvilágról, ez nekem már sok (védelem).

Állkapocs problémái – Harag, neheztelés, bosszúvágy, agresszivitás.

Álmatlanság – Félelem, nyugtalanság, bûntudat. Félelem a szellemvilágtól.

Balesetek – Magatehetetlenség, kitörni vágyás, agresszivitás.

Belek – Szükségtelen elengedése, illetve el nem engedése.

Boka – Mozgékonyság, irányváltoztatás képessége.

Bõr – Az egyéniség védõburka. Elfolytott harag. Fenyegetettség érzete. Érzelmi állapot visszatükrözõdése.

Bõrkeményedés – Merev nézetek, állandó rettegés.

Bõrkérgesedés – Védõpáncél növesztése a bántó ingerek ellen.

Bõrpigmenthiány – Vitiligo – Kötõdés hiánya, kitaszítottság.

Bright kor – Gennyes vesegyulladás – Alacsony önérték, állandó kudarc veszteség érzete.

Candidiázis – Gombás megbetegedés – Szétszórtság, harag. Bizalmatlanság mások irányában, de
közben vágy az emberi kapcsolatokra.

Ceilulitis – Kötõszövetgyulladás – Megrekedés gyermekkori traumánai. Ragaszkodás a múlt fájó
emlékéhez. Rettegés az önállóság.

Cukorbaj – Visszafogottság, mély fájdalom, szeretethiány, sóvárgás a múlt emlékei iránt. Pl. szép lehetett
volna, ha…


Csalánkiütés – titkos félelmek, a dolgok eltúlzása.

Csecsemõkori asztma – rettegés az élettõl. Nem jó itt lenni.

Csecsemõmirigy – Az élet veszélyes. Mindenki ellenem van.

Csípõ – Döntõ pillanatban az egyén fél lépni.

Csomók – Neheztelés, kudarcélmény, lelkifurdalás

Csontok: Törés – Lázadás a halalom ellen.

Deformitás: Szellemi túlfeszítettség, rugalmatlanság.

Csontvelõgyulladás – Harag, csalódás az életben. Támasznélküliség.

Csorgó orr – Elfojtott sírás, tehetetlenségérzet.

Csukló – Lendület és fesztelenség.

Dadogás – Önkifejezés hiánya. Nem szabad sírni. Bizonytalanságérzet. Nem veleszületett dadogásról van itt szó.

Daganat-tumor – Önfejûség, merev gondolkodás, helytelen programozás

Méghdaganat, cista – Nemiségben esett csorba.

Duzzanat – Merev gondolkodás, régi fájdalmak cipelése.

Ekcéma – Kibékíthetetlen ellentétek, érzelmi kifakadások hiánya.

Elmebaj – Menekülés a családból. Eltávolodás a valóságtól. Elkülönülés. Nem veleszületett elmebajról van szó.

Emlékezetkihagyás: Amnézia – Félelem, menekülés az élettõl, akaratgyengeség.

Epekõbántalom – Keserûség, keménység, büszkeség, rosszallás.

Epilepszia- Üldözöttség, belsõ küzdelem, önpusztító erõk.

Égési sérülések – Harag, lángoló gyûlölet, heves indulatok.

Émelygés, hányinger – Egy gondolat, egy élmény elutasítása. Félelem.

Érelmeszesedés – Ellenállás, feszültség, szûklátókörûség, elfordulás az értékektõl.

Étvágy – saját érzelmek megvetése. Biztonságvágy.

Beteges éhség – Az élet veszélyes, félelem, fenyegetettség.

Fehérfolyás – A férfiak kihasználják a nõket. Egy partner ellen irányuló harag.

Fejfájás – Kemény önkritika. Az én alábecsülése.

Fekély – Önbizalomhiány, emésztõ gond.

Fertõzés – Ingerültség, harag, bántalom.

Ficam – Harag ellenállás. Ragaszkodás a megszokott útirányhoz. Merevségbõl kimozdulni – felszólítás.



Fogak – Elhatározások. Rágódás a helyzetek miatt. Fontos döntések halogatása. Képtelen az átgondolásra
és határozásra.

Frigiditás – A nemi örömök elítélése, megtagadása. Érzéketlen partner.

Fulladásos roham – Az élet veszélyes. Megrekedés a gyermekkornál.

Fül: Fülcsengés – Az õrangyal figyelmeztetése.

Zúgás : nem a belsõ hangra figyelek.

Fájás: Ne kelljen hallani.

Gerincoszlop – Az élet hajlékony tartóoszlopa.

Gerincoszlop görbülése – Merevség, kitartás a régi elképzelések mellett. Akaratgyengeség, hitehagyottság.

Gégehurut – Nem meri felemelni a hangját. Dühében szóhoz sem jut. Neheztel a hatalomra.

Golyva – Strúma – Áldozat, kudarcok, kielégületlenség (megértés hiánya). Elég volt a bántalmakból.

Görcsök – Görcsös ragaszkodás, feszültség, aggódás, megragadás.

Gyermekkori betegségek – Gyógyszer, kábítószer-függõség. Menekülés az én elõl. Önszeretet hiánya.

Gyomor bántalmai – Rettegés az ismeretlentõl. Alkalmatlanság az új átlényegítésre.

Fekély – Önbizalomhiány. Mások kedvébe próbálj járni.

Égés – Önmarcangolás, aggódás, félelem (maró).

Hurut – Örökös bizonytalanság. Leépülés érzete.

Rontás – Rettegés, mohóság, irigység, szorongás.

Hascsikarás – A környezetben mindenki ingerült és bántóan viselkedik.

Hasmenés – Elutasítás, kapkodás.

Hasnyálmirigy Az élet édessége.

Felsõrész – Érzelmi háttér hiánya, szeretet elfojtása, hiánya, - jövõt szimbolizálja.

Közép – Bûntudat, múlt terhei, az élet terhes – jelen.

Alsórész – Bizonytalan anyagi háttér – derék – múlt.

Hepatitisz – Ellenállás a változásra, félelem, harag, gyûlölet, düh.

Hidegrázás – Szellemi beszûkülés. Visszahúzódás. Hagyjatok békén.

Húgyhólyag panaszai – Ragaszkodás idejétmúlt nézetekhez, szorongás érzelmi beszûkülés, érzelmek
visszatartása.

Hörghurut – Elmérgesedett családi légkör. Heves viták. Olykor túl nagy a csend.

Idegek – Kapcsolat a külvilággal. Információcsere.

Idegesség – Lázas kapkodás, bizonytalanság, aggódás, erõfeszítés, félelem.


Idegösszeomlás – Túlzott Én központúság.

Impotencia – Kényszer a bizonyításra, bûntudat, feszültség, elõítéletek, gyûlölet egy korábbi partner ellen.

Influenza – Tömeghisztéria, befolyásolhatóság.

Isiász – Képmutatás, rettegés a jövõtõl, anyagiak miatti félelem.

Izületek – Az élet fordulópontjait és a könnyed váltást jelképezi.

Reuma – egy izületre terjed ki – Elnyomottság, becsapottság érzete, a körülmények ócsárolása.

Ujjakra, vagy több izületre terjed ki: Büntetni, visszavágni. Szemrehányás, kifosztottság.

Ujjak: Hüvelyk – Intellektus, aggódás.

Mutató – Ego, félelem.

Középsõ – Harag, nemiség.

Gyûrûs – Bánat.

Kisujj – Család, színlelés.

Kar – Képesség az élmények befogadására.

Kelés – Harag, forrongás, háborgó indulatok.

Kéz – Tart és kezel. Megmarkol, szorít, megragad, elenged, simogat, odavág.

Klimax. – Félelem a nõiesség elvesztésétõl, az öregedéstõl. Önbizalom hanyatlása.

Koleszterin – Az öröm csatornái elzáródnak, félelem az öröm elfogadásától.

Kóros étvágytalanság – Az élet megtagadása, szorongás, önutálat.

Könyök – Irányváltoztatás. Új élmények befogadása.

Köröm Bizonytalanság, védelem.

Köröm rágása – Önemésztés, gyermeki dac.

Köszvény – Uralkodási vágy, türelmetlenség, harag.

Kötõhártya-gyulladás – Harag, csalódottság az életben látottak miatt.

Kövérség – Védõpajzs. Önvédelem, túlérzékenység.

Láb: comb – Ragaszkodás koragyermekkori traumához.

Lábszár – Rettegés a jövõtõl az elõrehaladás megtagadása.

Lábfej – Önmagunk, az élet és a többiek megértése. Rettegés a jövõhtõl, megfenekléstõl.

Láz, hõemelkedés – Izzó harag.

Leukémia – Az élet befogadásának képtelensége. Belsõ gyötrõdés, önkínzás, kétségbeesés.

Légzés – Az élet befogadásának képessége.



Mandulagyulladás – Félelem elfojtott érzelmek és ambíciók, önkifejezés hiánya.

Máj – A harag és alacsonyabb rendû érzelmek székhelye.

Máj Betegségei – Örökös panaszkodás. A beteg állandóan hibát keres önmagában és tetteivel igazolja azt.

Meddõség – Nincs belsõ igény az anyaságra, vagy félelem az élet természetes menetétõl.

Mell ciszta – Túldédelgetés, gondoskodás.

Csomók – Basáskodó magatartás.

Feszülés – Táplálék megvonása.

Melléküregek – Egy szeretett személy bosszúságot okoz.

Mellékvese – Kishitûség, önhanyagolás, szorongás.

Menstruáció elõtti zavarok – Saját hatalom átruházása a külvilágra. Idegenkedés a nõi test folyamataitól.

Menstruációs zavarok – Nõiesség elutasítása, bûntudat, rettegés.

Merev nyak – Egyoldalú felfogás, hajlíthatatlanság.

Migrén – Kitörési vágy. Ellenállás az élet természetes menetének, szexualitás keltette szorongások. Fejben
megélt szexualitás.

Nyirokmirigy gyulladás – Az élet lekicsinylése, mások hibáztatása, áthárítás. Beteges önkritika. A
beteg hozzáállása mindenhez. &bdquo;Hát nem borzasztó?”

Mozgásbetegség – Rettegés az események fölötti uralom elvesztésétõl.

Narkolepszia – alvás kényszer – Elhárítás, rettegés. Menekül a feladatok és körülmények elõl.

Nátha – Zavarodottság, sok minden zajlik egyszerre. Érzelmi zaklatottság, kisebb sérelmek.

Nyak panaszai: Önfejûség, hajlíthatatlanság.

Nyáktömlõ gyulladás – Elfojtott harag.

Nyírok betegségei – Figyelmeztetõ jel. Az elmét ismét az élet legfõbb dolgai, a szeretet és a boldogság felé kell
fordítani.

Orr vérzése – igény a megbecsülésre. Esdeklés a szeretetért.

Orr polip – nem kívánt gyermek, veszekedések.

Ödéma – Nem akarok valakit, vagy valamit elbocsátani.

Pajzsmirigy – Sértõdöttség. Soha nem tehetem azt, amit akarok. Mikor kerülök sorra?

Petefészek – A teremtés kiindulópontja. Kreativitás.

Pikkelysömör – Félelem a megbántástól. Az érzékek és a szellem eltompítása, érzések elfojtása.

Porckorongsérv – Talajvesztettség, határozatlanság, döntésképtelenség.



Rák – Mély sebek Neheztelés régi sérelmek miatt. Titkos bánat emészti a testet. Gyûlölet, kétségbeesés.

Reuma – Tehetetlenségérzet, szeretethiány, keserûség, neheztelés.

Sclerosis multiplex – Merevedett gondolkodás. Keményszívûség, vasakarat, hajlíthatatlanság.

Sérv – Megszakadt kapcsolatok, nyomasztó gondok, túleröltetés. Félreértelmezett önkifejezés.

Szaruhártya gyulladása – Engesztelhetetlen harag.

Száj betegségei: Megingathatatlan nézetek, merev gondolkodás, zárt világkép.

Szem betegségei – nem szívesen látja, ami életében végbemegy.

Gyermekeknél: Rövidlátás – A jövõkép bizonytalan

Távollátás – Rettegés a jelentõl.

Összetérõ kancsalítás – Nem akar szembesülni a külvilággal, önellentmondás.

Szemtengelyferdülés – Fél szembesülni önmagával.

Széttartó kancsalítás – Nem mer szembenézni a jelennel.

Szürkehályog – Képtelen boldogan elõretekinteni.

Retina leszakadás – az anyag eltereli a szellemtõl a figyelmet.

Zöldhályog – Engesztelhetetlenség. Régi sérelmek okozta feszültség túlnyomása.

Szédülés – Csapongás, szétszórtság, szemlélõdés elutasítása. Külsõ ingerek elutasítása.

Székrekedés – Ragaszkodás az idejét múlt nézetekhez, megragadás a múltban, fösvénység.

Szélgörcs – Szorongás, megemészthetetlen gondolatok, érzelmi túltelítettség.

Szív – Szeretet és biztonság középpontja.

Szív betegségei – érzelmi válság, örömtelenség. A szív megkeményedik, hajlam a stresszre.

Szívroham – a pénz utáni hajsza kiszorítja a szívbõl az örömöt.

Szívkoszorúér trombózis – Magányérzet, riadtság, kisebbségérzés, önmarcangolás, kishitûség.

Szívszorítás – Talajvesztettség, meginog az életbe vetett hit.

Térd panaszai – Önfejûség, önteltség, hajthatatlanság, félelem, rugalmatlanság. Alázat hiánya.

Torok betegségei – elfojtott harag, önkifejezés hiánya, ellenállás a változásnak, az egyén képtelen szót
emelni önmagáért.

Tuberkulózis – Önzés sorvasztja a testet. Birtokolni vágyás. Kegyetlen gondolatok, bosszúvágy.

Tüdõ betegségei – Búskomorság, bánat, félelem az élet befogadásától. Nem érzi méltónak magát a teljes
életre.

Tüdõgyulladás – Újra és újra fellépet sebek, letargia.

Tüdõtágulás – Érdemtelenül élni nem lehet. Félelem az élet befogadásától.


Üszkösödés – Mentális zavarok.

Ütõerek – Örömöt hordoznak.


52838472 betegsegek-lelki-okai

Recomendados

Recomendados

Más contenido relacionado

Similar a 52838472 betegsegek-lelki-okai

Similar a 52838472 betegsegek-lelki-okai (20)

52838472 betegsegek-lelki-okai