Vajon az Uber / Waze / Twitch.tv típusú szervezeteké a jövő? Széles tömegek nyílt formában történő bevonására építhető fenntartható üzleti modell? Milyen vezetés-szervezési dilemmák vetődnek fel a tömeges együttműködés (wikinómia), a közösségi kiszervezés (crowdsourcing) és a megosztás gazdasága (sharing economy) kapcsán? Dr. Móricz Péter előadása a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetés és szervezés mesterszakán.

1. Vezetéstudományi Intézet
IEM Kutatóközpont
1093 Budapest, Fővám tér 8.; 1828 Budapest, Pf. 489.
Tel.: (1)4825377, (1)4825263; fax: (1)4825118
Internet: http://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=iemk
A crowdsourcing mint hálózat: a tömegek
értékteremtésbe való bevonásának formái
Szervezetközi hálózatok és vállalatcsoportok irányítása
2017. március 13.
peter.moricz@uni-corvinus.hu
Móricz Péter (2017) ‘A crowdsourcing mint hálózat’, Szervezetközi hálózatok és
vállalatcsoportok irányítása előadás, Budapesti Corvinus Egyetem, március 13.

2. A foglalkozás a crowdsourcingot tágan értelmezve
tárgyalja:
■ A sharing economy mint a peer-to-peer értékteremtés
modellje (kiemelten: megosztáspiacterek)
■ Termék, szolgáltatás létrehozása egyének tömeges
együttműködésével
■ Egyének eseti bevonása crowdsourcing pályázatokkal,
kampányokkal
2017. március 13. 2.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat

3. Sharing economy: nyílt csatlakozás a kínálati
oldalon és kollaboratív fogyasztás
■ A sharing economy
(megosztás
gazdasága) az
erőforrások nyitott
közösségekben való
megosztására és a
kollaboratív
fogyasztásra épülő
üzleti modellek
összessége.
2017. március 13. 3.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
Lásd : Gansky (2010): The Mesh: Why the Future of Business is Sharing.
Botsman–Rogers (2010): What's Mine Is Yours: The Rise of Collaborative Consumption

4. Nyílt csatlakozás lehetősége a kínálati oldalon
Zárt kíná-
lati oldal
Hozzá-
férés
biztosí-
tása,
tuladon-
átadás
nélkül
Csere,
eladás
Sokféle példa mentén merül fel a sharing economy
fogalom
2017. március 13. 4.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat

5. Sharing economy: sokféle jelentéstartalommal
használjuk
■ „Peer to peer economy” – a megosztott jog lehet:
– Használat (klasszikus közösségi megosztás)
– Tulajdon (csere, eladás, adomány)
■ „Access economy” – a konfiguráció lehet:
– C2C, pontosabban C2B2C (klasszikus közösségi megosztás)
– B2C (on-demand hozzáférés egy kézben lévő erőforráshoz)
■ „Közösségi gazdaság” – jellege lehet:
– Not-for-profit (klasszikus közösségi megosztás)
– For-profit („gig economy”, megélhetési forrás / kényszervállalkozás)
2017. március 13. 5.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat

6. Sharing economy: sokféle jelentéstartalommal
használjuk (további lehetséges szűkítések)
■ Valódi megosztás: a vevő csak hozzáférést kap (vö. megkapja,
elfogyasztja pl. Etsy, Vatera, Yummber)
■ A kínálat nyílt és önszerveződő (vö. B2C modellek, pl. MOL Bubi,
Kaptár, UPC Wi-Free)
■ A közösségi érték vezérel (vö. üzletileg sikeres globális platformok,
teljes állásban „sharing economizók”, pl. Uber, Airbnb)
■ Valódi P2P: a vevő közvetlenül választ a kínálatból (vö. a közvetítő
jelöl ki az igények alapján, pl. Rendi, Testbirds)
■ Rendszeres, folyamatos üzem (vö. projektszerű, eseti kereslet
vagy kínálat, pl. JoinMyWedding, Kreanod)
■ Megfogható tulajdonhoz, munkaerőhöz való hozzáférés (vö.
digitális termékek megosztása, pl. Spotify, pénzhez való
hozzáférés, pl. Kickstarter)
2017. március 13. 6.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
Dia otthoni feldolgozásra

7. ■ Mit nyújtunk az ügyfél-
csoportok számára?
Mitől vonzó, milyen
haszonnal jár, milyen
problémájukat oldja
meg?
■ Milyen bevételáramok
fedezik az értékajánlat
és a konfiguráció
költségstruktúráját?
Fenntartható-e ezekkel
az üzleti modell?
Az internet egyre több iparágban lehetővé tette az
igények peer-to-peer alapon történő kielégítését
■ Milyen szereplőket
vonunk be az érték-
ajánlat előállításába,
és hogyan kombináljuk
tevékenységeiket?
2017. március 13. 7.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
ÉRTÉKAJÁNLAT BEVÉTELI MODELLKONFIGURÁCIÓ
A sharing economy meghatározó üzleti modellje a peer-to-peer konfigurációra épít.
Ü Z L E T I M O D E L L E K 3 F Ő K É R D É S E

8. A peer-to-peer kapcsolódás nemzeti kulturális-
társadalmi hagyományokon nyugszik
2017. március 13. 8.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat

9. A peer-to-peer tranzakciókat az online
megosztáspiacterek tették hatékonnyá
2017. március 13. 9Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
■ Nyitott, sokszereplős (many to many)
■ P2P (C2C) értékteremtés
■ Standard, automatizált
■ Átláthatóság, bizalomépítés
■ Kritikus tömeg és hálózati hatás
KONFIGURÁCIÓ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ V
V
V
V
V
PIACTÉR
SZ

10. A megosztáspiacterek értékajánlata
minőségi/mennyiségi ugrást hozott
2017. március 13. 10Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
■ Könnyű pénz?
■ Globális kereslet
■ Ingyenes? Olcsó?
■ Izgalmas, válto-
zatos kínálat
■ Kereslet és kínálat koncentrálása
■ Értékelések, igazolások
■ Gördülékeny, szupergyors,
globálisan konzisztens folyamat
■ Intuitív felületek, „IT-enabled”
■ Közösséghez tartozás, életstílus?
Értékajánlat
a kínálati
oldal felé
FŐ ÉRTÉKAJÁNLAT
Értékajánlat
a keresleti
oldal felé
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ V
V
V
V
V
PIACTÉR
SZ

11. Jutalék alapú bevételáramra épültek
a legsikeresebb megosztáspiacterek
2017. március 13. 11Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
■ A sharing economy növekedésének fő motorja meglepő
módon az, hogy az ingyenes változatok fölé nőttek az üzleti
alapon működő megosztáspiacterek
■ Ingyenes vagy hirdetési modell (egyre ritkább): adományok,
szponzoráció, hirdetési díj (pl. Miutcánk)
■ Jutalék alapú modell: a vevő és/vagy a szolgáltató személy
által fizetett tranzakciós díj (pl. Airbnb)
■ Előfizetéses modell (ritkább): a vevő és/vagy a szolgáltató
személy által fizetett idő alapú hozzáférési, kiemelési stb.
díj (pl. Homeexchange)
■ Értéknövelt szolgáltatások: kiegészítő szolgáltatások
díjbevétele (egyelőre inkább 3rd-party cégek, pl. Hostie)
BEVÉTELI MODELLEK

12. Új paradigmára
új szabályok
■ Az Uber egy innováció, nem
hagyományos
személyszállítás, ezért nem
várhatók el ugyanazok az
előírások. Speciális, a
változó társadalmi-
technológiai trendekhez
igazodó előírások
vonatkozzanak rá,
elismerve és támogatva a
fogyasztás új modelljét, még
ha ez a hagyományos
szereplők érdekeit sérti is.
2017. március 13. 12Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
Uberezők = taxisok
Egyenlő feltételek
■ Az állam ne engedje, hogy a
taxisokra vonatkozó
előírások be nem tartásával
lefölözze az Uber a piacot,
veszélyeztesse
hagyományos iparágak
megélhetését. A taxisokra
kitalált szabályok ne
legyenek megkerülhetők,
ellenőrzéssel védjük az
állam és az állampolgárok
érdekeit.
Órai vita

13. A leggyakoribb kritikák a korábbi technológiai
innovációk történetéből ismerősen csengenek
■ Rosszul járnak a fogyasztók, védjük meg őket?
 Biztosítékok kellhetnek, de az igények eleve
„többsebességesek”
■ Nagyüzemi adómegkerülés folyik?
 Történelmi esély az átlátható és egyszerű adózásra
■ Hagyományos iparágak mennek tönkre?
 Újradefiniálhatják magukat, de el is tűnhetnek
■ Az új olcsó kínálat nemzetgazdasági hatása negatív?
 Maga a „torta” is nő, több szabadon elkölthető jövedelem
marad
2017. március 13. 13.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat

14. Felkészültünk a megosztáspiactér mint
foglalkoztatási modell kihívásaira?
■ Pénzkeresési lehetőség,
„be your own boss”
■ Rugalmas munkavégzési keretek
■ Elismert teljesítmény (nyilvános
értékelések)
■ Könnyen lehet újabb piactérhez
csatlakozni
■ Az üzleti kockázat és a költségek
(sőt, beruházások) tekintélyes
részének áttolása a dolgozóra
■ Jelentős stressz (munka / szabad-
idő, bizonytalanság, felelősség),
munkajogi védelem hiánya
■ Értékelés (és akár „elbocsátás”)
kétes vevőértékelések és
arcnélküli algoritmus alapján
■ Az adott piactéren felépített
reputáció röghöz köt, nem éri meg
egy új rendszerben elölről kezdeni
2017. március 13. 14.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat

15. Sharing economy: További ajánlott irodalom
■ Osztovics Á., Kőszegi Á., Nagy B., Damjanovics B. (2015): Osztogatnak vagy fosztogatnak?
A sharing economy térnyerése, Tanulmány, PricewaterhouseCoopers Magyarország,
Budapest.
■ Denning, S. (2014): An economy of access is opening for business: five strategies for
success, Strategy & Leadership 42 (4), pp. 14-21.
■ Horton, J.J., R.J. Zeckhauser (2016): Owning, Using and Renting: Some Simple Economics
of the “Sharing Economy”, National Bureau of Economic Research Working Paper No.
22029, Cambridge, MA.
■ Wahlen, S., M. Laamanen (forthcoming): Collaborative Consumption and Sharing
Economies. In M. Keller, B. Halkier, T-A. Wilska, & M. Truninger (Eds.), Routledge
Handbook on Consumption. Oxford, UK: Routledge.
■ Dzieza, J. (2015): The rating game – How Uber and its peers turned us into horrible bosses,
The Verge, October 28.
■ Sundararajan, A. (2015): The ‘gig economy’ is coming. What will it mean for work?, The
Guardian, July 26.
■ Eckhardt, G.M., F. Bardhi (2015): The Sharing Economy Isn’t About Sharing at All, Harvard
Business Review Online, January 28.
2017. március 13. 15.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
Dia otthoni feldolgozásra

16. A sharing economy illeszkedik a crowdsourcing
működési modell tágabb trendjébe
■ A crowdsourcing (közösségi
kiszervezés):
– Egy hagyományosan alkalmazott
vagy szerződéses partner által
végzett feladat ellátását
– nyílt felhívással önkéntes,
– önszerveződő (alapvetően online)
közösségre bízzák.
2017. március 13. 16.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
Lásd: Howe (2006): The Rise of Crowdsourcing, Wired, June 2006.

17. Több iparágban is hasonló mintázat rajzolódik ki
■ Webböngészők: Internet Explorer vagy Mozilla Firefox?
■ Enciklopédiák: Britannica vagy Wikipedia?
■ Hírek és vélemények: Index.hu vagy Blog.hu?
■ Időjárás-elemzés: OMSZ vagy Időkép?
■ Benzinár-összehasonlítás: Holtankoljak vagy Waze?
2017. március 13. 17.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat

18. A példák sajátos crowdsourcing mechanizmusát a
Wikinómia c. könyv összegezte már 2006-ban
■ Tömeges részvétel és együttműködés:
– Nyitott együttműködési keretek
– Egyenrangúak együttműködése,
peer-to-peer
– Megosztás, önkéntesség
– Globális cselekvés, világméretű
üzem
2017. március 13. 18.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
Lásd: Tapscott–Williams (2006): Wikinomics: How Mass Collaboration Changes Everything

19. Szervezeti felépítés és vezetés szempontjából mi
jellemzi a tömeges együttműködés példáit?
■ Kell-e munkamegosztás az igények lefedéséhez?
■ Kellenek-e hierarchiaszintek?
■ Kellenek-e formális vezetők?
■ Kik és milyen vezetői szerepeket láthatnak el?
■ Hogyan születnek a döntések?
■ Kellenek-e írott szabályok?
■ Ki és hogyan kontrollálja a minőséget?
■ Kell-e közös értékrend?
2017. március 13. 19.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
Órai gyakorlat

20. Brain Bar Budapest 2016: Hogyan működnek a
közösséget bevonó szervezetek?
2017. március 13. 20.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat

21. Alapértékek és célok a közösségi modellben
■ Kevés jövedelem vagy akár nincs is jövedelemtermelés
■ Nyitottság, vendégszeretet, tömeges részvétel
■ A viszonosság elve, a „gyártó” és a „fogyasztó” szerepek
váltakozása, a hozzájárulások és hasznok egyéni
egyensúlyával
■ Képlékeny tulajdonjogok, kulcsfontosságú a bizalom
2017. március 13. 21.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
Drótos György és Nemeslaki András (2002): Valóság-e az elektronikusan
összekapcsolt szervezetek hálózata?, Konferenciaelőadás, Budapest,
2002.11.20.
Dia otthoni feldolgozásra

22. Szervezeti felépítés a közösségi modellben
■ Mindenki azt nyújtja, amiben a legjobb, az „alapkompetenciákra”
törekvés a normál viselkedés
■ Alulról (ön)szerveződő (moduláris), redundáns munkavégzés
■ Egyenlők együttműködése, közös konszenzusos vagy többségi
döntések
■ Kis hatalmi távolságok természetesen kialakuló, osztott
jogosítványokkal rendelkező „szuperuserekkel”
■ Írott szabályok, eljárásrendek és alapelvek, mellett a szokások és
a közös értékek vezérelnek
■ Szinte hierarchiamentes felépítés bonyolult, de közvetlen
kommunikációs utakkal
■ Nehezen feltérképezhető (ellenállóbb, könnyen újjászülethet) és
gyors növekedésre lehet képes
2017. március 13. 22.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
Drótos és Nemeslaki (2002) felhasználásával
Dia otthoni feldolgozásra

23. Vezetés a közösségi modellben
■ Önirányítás a jellemző
■ Az alapítók vezető szerepe meghatározó, de később ez az
iránymutatásra, mozgósításra, lehetőségek teremtésére,
akadályok elhárítására korlátozódik
■ „Szuperuserek”: a legaktívabb/legelfogadottabb tagok
kiemelkednek
■ Mentor szerep: támogatás, biztatás, terelgetés
■ Esetenként a „szuperuserek” minőségbiztosítást és ehhez
kapcsolódóan kontroll funkciót is ellátnak
2017. március 13. 23.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
Drótos György: Vezetők és intelligens technológiák a hálózatokban –
Mennyiben sajátosak a hálózatos struktúrák vezetői szerepei és alkalmazott
IT eszközei?, Konferenciaelőadás, Balatonfüred, 2013.08.27.
felhasználásával
Dia otthoni feldolgozásra

24. Vevői igénykielégítés a közösségi modellben
■ Többnyire olcsó (vagy ingyenes), közvetlen, testre szabott,
izgalmas termékeket/szolgáltatásokat nyújtanak
■ A vevői igényekre fogékony, az új igényeket akár egyedileg
és gyorsan is képes lehet lefedni
■ Közvetlen „gyártó”–„fogyasztó” kapcsolat, költséges
közvetítők kihagyása
■ Mennyiségi és minőségi hibák az elosztott kontroll mellett
előfordulhatnak
2017. március 13. 24.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
Drótos és Nemeslaki (2002) felhasználásával
Dia otthoni feldolgozásra

25. Tömeges együttműködés: néhány további példa
és működési modell
■ Tartalom
(pl. Wikipedia, Openstreetmap,
Fortepan, Twitch.tv, Flickr,
iStockphoto, Blog.hu, Krémmánia,
Magyar Elektronikus Könyvtár)
■ Szoftverfejlesztés
(pl. Linux, Mozilla, Pentaho,
Moodle)
■ Mérés, észlelés
(pl. Clever-Tanken, Metnet,
Járókelő.hu, Waze, Route4U)
■ Felhasználás: ingyenes,
fizetős, vegyes
■ Felhasználó: magánszemély,
szervezet, vegyes
■ Tevékenység: önkéntes,
közvetve fizetett, közvetlenül
fizetett
■ Platform: non-profit, üzleti
Együttműködés tárgya Szereplők és motivációk
2017. március 13. 25.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat

26. A crowdsourcing négy típusa
Szelektív / kiválasztó
(tevékenységvégző
kiválasztása)
Integratív / összeadó
(résztevékenységek
összegzése)
Folyamatos
(adott kínálat)
„Párosítás”
(peer-to-peer)
pl. Oszkar
„Tömeges
együttműködés”
(many-to-many)
pl. Időkép
Projekt alapú
(many-to-one)
„Pályázat”
(párhuzamos megoldások)
pl. Kreanod
„Kampány”
(egymást kiegészítő
tevékenységek)
pl. Testbirds
2017. március 13. 26.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat

27. A kiválasztó és az összeadó típusú crowdsourcing
konfigurációja
Szelektív / kiválasztó
(tevékenységvégző
kiválasztása)
Integratív / összeadó
(résztevékenységek
összegzése)
2017. március 13. 27.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
P
T F
P
T F
PT Tevékenység Platform F Felhasználó
szolgáltatásnyújtás
információ / díjfizetés
inform. / kompenzáció
Dia otthoni feldolgozásra

28. Projekt jellegű crowdsourcing példák és modellek
■ Rutinfeladat
(pl. Mechanical Turk, Zooniverse,
Fold.it, reCAPTCHA)
■ Komplex feladat
(pl. Testbirds, Clickworker)
■ Kreatív munka
(pl. CrowdSpring, KreaNod)
■ Innováció
(pl. Innocentive, Unilever/OI,
AstraZeneca, Goldcorp)
■ Finanszírozás
(pl. Kickstarter, Indiegogo)
■ Közvetítő platform:
független crowdsourcing
piactér
■ Egyszereplős platform:
a felhasználó szervezet
saját nyílt platformja
■ Belső platform:
szervezeten belüli „crowd”
Feladat jellege Platform nyitottsága
2017. március 13. 28.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat

29. A független crowdsourcing piacterek mellett
nagyvállalatoknak saját platformjuk is lehet
P
T F
Közvetítő Egyszereplős Belső
F
T P
T
F
P
PT Tevékenység Platform F Felhasználó
szolgáltatásnyújtás
információ / díjfizetés
inform. / kompenzáció
Dia otthoni feldolgozásra
2017. március 13.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat 29.

30. Tekinthetők-e üzleti hálózatnak a foglalkozáson tárgyalt
crowdsourcing modellek / példák? Miért? Elhelyezhetők-e
a 2. héten tárgyalt fogalmak, jellemzők mentén? Hogyan?
Szelektív / kiválasztó
(tevékenységvégző
kiválasztása)
Integratív / összeadó
(résztevékenységek
összegzése)
Folyamatos
(adott kínálat)
„Párosítás”
(peer-to-peer)
pl. Oszkar
„Tömeges
együttműködés”
(many-to-many)
pl. Időkép
Projekt alapú
(many-to-one)
„Pályázat”
(párhuzamos megoldások)
pl. Kreanod
„Kampány”
(egymást kiegészítő
tevékenységek)
pl. Testbirds
2017. március 13. 30.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat
Órai gyakorlat

31. A crowdsourcing (valamint a tömeges együttmű-
ködés és a sharing economy) vezetői tanulságai
■ Közösségépítés, kitolt szervezeti határok: nyitott közösségi
részvétel beépítése a termékbe, szolgáltatásba,
folyamatokba (pl. önkéntes riporterek, felhasználói
közösségek, adatgyűjtők)
■ Belső crowdsourcing: hierarchián átívelő, önszerveződő
együttműködés elősegítése (pl. belső wikik, innovációs
portál)
■ Innovatív, on-demand jellegű szolgáltatás: a közösségi
megosztás egyes elemeinek átvétele, ill. partnerség ilyen
platformokkal (pl. B2C megosztási modell)
2017. március 13. 31.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat

32. Összefoglalás
■ Az internetre (okostelefonokra) építve a közösségek „újrafelfedezését”
figyelhetjük meg, számos közösségi cél megvalósítását nyitott, önkéntes,
önszerveződő tömeges együttműködéssel
■ A közösségek olyan termékeket/szolgáltatásokat is előállíthatnak,
amelyek újszerű, izgalmas, testre szabott versenytársává válnak a
korábbról ismert gazdálkodó szervezetek, hálózatok termékének
■ Ha a szervezet maga mellé állítja a közösséget, annak hozzájárulásai
gazdagíthatják meglévő szolgáltatásait/termékeit
■ A szervezetek maguk is kinyithatják folyamataikat a közösség irányába,
mozgósítva a tömeges együttműködés erényeit
■ Nagyobb szervezetek saját munkavállalóik együttműködésébe is
becsempészhetnek közösségi elemeket
■ A sharing economy globális jelenségként azonban rámutat, hogy a
közösségi értékek mellett (pl. viszonosság, bizalom) felerősödhet az
anyagi motiváció (pénzkereseti lehetőség, jutalék-vezérelt közvetítők)
2017. március 13. 32.Móricz Péter: A crowdsourcing mint hálózat