Descargar para leer sin conexión
Subido porzsolt jenei
Gamificación
El documento explora el uso de la gamificación, que implica la aplicación de mecánicas de juego en entornos no lúdicos para mejorar la motivación y el compromiso. Se discuten antecedentes, motivaciones y componentes clave, así como aplicaciones en marketing, recursos humanos y cambio de comportamiento. También se identifican diferentes tipos de jugadores y las etapas del diseño de gamificación.
Gamificación
- 1. Gamificación Nada nuevo, peromuy bien elaborado… Zsolt Jenei
- 2. Empleo de mecánicasde juego en entornos y aplicaciones no lúdicas con el fin de potenciar la motivación, la concentración, el esfuerzo, la fidelización y otros valores positivos comunes a todos los juegos.
- 3. Antecedentes • Educación programada •Inteligencia artificial • „Pequeños mundos” • Hypertexto • Redes sociales
- 4. • e-Learning • Aplicaciónesy Software • Videojuegos (Edutainment) • Wiki • Facebook Actualidad
- 5. Ingresos… En milmillones de dólares…
- 6. Motivación general • Autonomía •Necesidad social • Necesidad intelectual
- 7. Motivaciónes concretas • Ganary compartir • Resolver problemas • Explorar • Trabajar en equipo • Reconicimiento • Recolectar • Sorpresa • Juego de roles • Personalizar
- 8. Elementos de lagamificación Logros, puntos, niveles… Recompensas, competición, colaboración, desafío… Emociones, narración, progresión, relación… Dinámicas Mecánicas Componentes
- 9. Componentes • Puntos • Badges •Leaderboards • Recolección • Comparativas • Niveles • Feedback
- 11. Función • Para vender…. –Marketing – Ventas – Compromiso de los clientes • Para motivar… – RH – Aumentar la productividad • Cambio de comportamiento – Salud – Sostenibilidad – Finanzas
- 12. Típos de jugadores 1.Ambiciosos 2. Sociables 3. Triunfadores 4. Exploradores
- 13.
- 14. Manos a laobra!
Notas del editor
- #4 A programozott oktatás az 1960-as évektől jelent meg az oktatásban. Mára a kezdeti elvárások nem váltak be. Egyrészről a behaviorizmus elmélete is felpuhult, másrészről az internet kommunikációt is lehetővé tévő működése megváltoztatta az oktatói programok környezetét. Két fontos eredménye beépült a mai IKT alkalmazásokba: A tananyag felbontása a legkisebb tanulható elemi egységekre. A korszerű e-learning és különböző oktató programok elemenként ismertetik a tartalmat a tanulókkal és önellenőrző teszt (vagy értékelendő vizsga teszt) formájában azonnal visszakérdezhetővé teszik. A tanár diák kapcsolatot a gép alkalmazása jelentősen tehermentesíthető a rutintól. A gyakorlás, az ismétlés végzésénél a tanárnak nem kell aktívan jelen lennie, több ideje marad a diákokkal való személyes kapcsolat ápolására, érzelmi és affektív tényezők fejlesztésére. (Sajnos ez a második gondolat a mai IKT használatban nem erősödött meg!) 7.2.2 A mesterséges intelligencia (A.I.) A ’70-es évektől már lehetővé vált az algoritmizálás a számítógépekkel. A tananyagok felbontása és megjelenítése, valamint algoritmusok létrehozása, komoly előrelépést jelentett a korábbi programozási szinthez képest. Elméleti háttérként maga a mesterséges intelligencia tudománya szolgált. Az idő haladtával azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Nem találtak olyan általános rendező elvet, - intelligencia elv - amire a gépi gondolkodás felfűzhető lenne és a tanuló partnere lehetne a tanulásban. A mesterséges intelligencia leginkább a szoftver fejlesztésben maradt meg és érezteti máig hatását. 7.2.3 Kisvilágok Az 1980-as évek elejétől a személyi számítógépek nagy tömegek számára elérhető eszközzé váltak. Ezek a korai gépek adatfeldolgozásra és játékra voltak a legalkalmasabbak. Hamar meghódítják a gyerekeket és a játékos természetű felnőtteket. Eredményei olyan ügyességi, stratégiai, logikai játékok, amelyek egyénileg és közösségben is játszhatóak. Ez sajátos „kisvilágokat” hoz létre. Az oktató célú játékokat az edutainment gyűjtőfogalmával jelölik. A játékok hatása a tanulásra óriási. A gyerekek életüknek korai szakaszában egyéni megismerési utat gyakorolnak be. Az iskolát megelőző otthoni tanulás önvezérelt, konkrét, kísérletező, érzéki, felfedező és nem verbális tanulás. Bekerülvén az iskolába a tanuló a felnőttek által felkínált tudást számtalan konkrét tapasztalata alapján építi be emlékezetébe, de részben elveszíti a saját tanulási folyamata feletti ellenőrzést (érdeklődését a tanterv és a tanári óraterv irányítja tovább). A számítógépes szimulációk új helyzetet hoznak létre, mert a konkrét, tapasztalható világgal párhuzamosan továbbra is biztosítják az egyéni tervezés és végrehajtás élményét. Ez a megismerési lehetőség függetleníti a gyerekeket a felnőttek ismeretközlő hajlamától és tekintélyétől. A kisvilágokban élő tanuló saját maga rendelkezhet azokkal az eszközökkel, amelyekkel – egyedül vagy önként választott társaival – a tudás forrásait megkeresi, a készségeit (kompetenciáit) alakíthatja. 27 7.2.4 Hipertext Idézet a wikipédiából: A szorosabb értelemben vett hipertext egy nemlineáris, sokközpontú (heterarchikus), digitális közegben hálózatosan épülő, nyitott vagy zárt (szöveg)rendszer. A (szöveg)rendszer elemeit, objektumait, csomópontjait úgynevezett hiperlinkekkel, hiperkapcsokkal kötik össze. A hipertext használata tehát interaktivitást feltételez. A hipertext kifejezést először Theodor H. Nelson, Vannevar Bush, a digitális környezetben alkalmazott hipertextuális módszer atyjának tanítványa használta, 1965-ben. A hipertextuális, hipermediális tartalmak megjeleníthetőségének lehetőségeivel, módszerével már e fogalmak megjelenése előtt számos író, filozófus és kutató foglalkozott, mint pl. Jorge Luis Borges, Roland Barthes, Jacques Derrida, Michel Foucault és mások. A hipertext kiterjesztése a hipermédia, amikor a szöveg audiovizuális elemekkel, objektumokkal bővül. A hipertext és a hipermédia elterjedéséhez döntő mértékben hozzájárul(t) a számítógépes dokumentum-kezelés megjelenése és az internet térhódítása. A hipertext és a hipermédia jelentős hatást gyakorol az intermedialitás és az interaktivitás alakulására. A Hipertext már a ’90-es évek jelensége. Az internet megjelenésével terjedt el. A dinamikus szöveg oktatási célra ideális. Megszűnik az előre hátra utalás a szövegben, az alapszövegnek rétegei képződnek, aminek mélysége végtelen. 7.2.5 Hálózati kultúra A 2000-től robbanásszerűen terjedő internet lehetővé teszi az egymással összekötött számítógépek közti adatcserét. Az így működő rendszer az emberek közti kommunikáció és adatcsere fő eszközévé válik és egyben médiaként is működik. A hozzá való viszony a kezelésének a sajátosságai meghatározóak és egyben jellemzőek a mai ember életére. A társas szemantikát és a világról alkotott képünket jelentősen módosítja az internet napi használata. Megszűnik a térbeli és időbeli korlátozás a tudásátadás folyamatában. Jakob Lévy Moreno nevéhez fűződik annak a módszernek a kidolgozása, amely szociometria néven vált ismertté és amely az informális (nem hivatalos, hanem rokonszenv és kapcsoltatok alapján létrejött) csoportstruktúra feltárását szolgálja. Mérei Ferenc továbbdolgozta ezt a módszert, (többszempontú szociometria), amely segítségével nemcsak az egyén helyét kapjuk meg a társas mezőben, a csoportban, hanem képet kaphatunk magáról a közösségről is, valamint az egyének csoporton belül betöltött különböző funkcióiról.
- #9 Dinamika: Megszorítások, Érzelmek, Elbeszélés, Progresszió, Kapcsolatok Mechanika: Kihívások, Esélyek, Versenyek, Együttműködés, Visszacsatolás, Forrásszerzés, Jutalmak, Tranzakciók, Fordulók, Győzelmi állapotok Összetevők: Gyűjtemények, Harc, Tartalom felszabadítása, Ajándékozás, Ranglisták, Szintek, Pont, Feladatok, Szociális gráfok, Csapatok, Virtuális javak